Nógrádi Népújság – 1960. július 16.
A DUNAI VASMŰ
hálánk nehézipari bázisa, termékei az ország minden részébe eljutnak
A Dunai Vasművet is 1950. májusában kezdték építeni, amely korszerű, teljes vertikalitású nagyüzem, 500 holdnyi területen helyezkedik el. Az üzemen belül 60 km. hosszú vasútvonal és 15 km. betonút van. A Vasmű jelenleg 8000 dolgozót foglalkoztat.
A szív nem működhet erek nélkül
A Szovjetunió segítsége nemcsak a tervezési munkálatokban nyilvánult meg, hanem a gépi berendezés nagy részét is innen kaptuk. A Vasmű első termelőegysége a karbantartó gyárrészleg, mely 1951. november 7-én kezdte meg üzemelését. A gyárrészleg nemcsak a kohászati üzemek tartalék alkatrészeinek előállítására szolgál, de ma már magyarországi viszonylatban egy középnagyságú gépgyárnak felel meg, amely 12000 munkást foglalkoztat.
1952-ben kezdte meg a termelését a tűzállóanyaggyár, mely a vasmű szükségletén kívül más kohászati üzemek számára, sőt exportra is termel. 1959-ben 25 000 tonna tűzállóanyagot gyártott.
Üzembehelyezték a Tűzállótéglagyárat
Az erőmű 1953-ban már áramot adott. Ez a gyárrészleg látja el a vasmű üzemeit és a várost árammal és a távfűtéshez szükséges forró vizet. Az erőmű biztosítja a vasmű hatalmas hűtővízszükségletét is. Energiatermelésben országos viszonylatban a negyedik helyen áll.
1954. februárjában kezdte meg a termelését az I. sz. szovjet típusú nagykohó. Ezt követte 1957. októberében a II. sz. nagykohó. Mindkettő teljesen automatizált.
A nagyolvasztók alapanyag szükségletét, a vasércet vízi utón Krivoj Rogból kapjuk.
Ehhez a gyárrészleghez tartozik még az ércelőkészítő és érctömörítő üzemegység is.
A Martin-acélműben 4 db, egyenkint 125 tonnás kemence termel acélt a nagyolvasztókban előállított acélnyersvasból 1959-ben az acélmű 244000 tonna acélt adott az országnak. De az 1959-es év eredménye csak 3 Martinkemencére vonatkozik.
A kokszolóműben szénből kokszot állítanak elő a kohók részére. Hazai szénből itt termeltek először kokszot. A kokszolható szenet a komlói, illetve a pécsi szénmedencéből szállítják Sztálinvárosba. Jelenleg egy 55 kamrás kokszolóblokk működik, a második építés alatt áll és 1960 második felében kezd termelni. 1959-ben 361 000 tonna kokszot termeltek. A munkafolyamatok a legnagyobb mértékben automatizáltak.
A kokszolóban termelt gáz nemcsak a melegüzem gázszükségletét elégítik ki, de innen kerül ki a városba bevezetett háztartási gáz is, a távvezeték befejezése után pedig Budapestre is eljut a helyi felhasználásra nem kerülő felesleges gázmennyiség. Ezzel a Dunai Vasmű jelentősen hozzájárul a főváros gázellátásának megjavításához.
A vegyiüzem feladata, hogy a kokszolóblokkból kikerülő gázból, lecsapódó kátrányból vegyi benzint, benzolt, naphtát, ként és fenolt állítson elő, vagyis festék- és gyógyszeralapanyagokat. A vegyiüzem részei: gázkondenzáció, szulfátüzem, benzolkinyerő és feldolgozó, kénkinyerő és feldolgozó és kátrányfeldolgozó üzem. A szulfátüzemben a nyers ammóniák tartalmát ammóniumszulfát alakban vonják ki, amelyet a mezőgazdaságban kiváló nitrogén műtrágyaként hasznosítanak.
Holnap adják át rendeltetésének a Dunai Vasmű új egységét: a meleghengerművet. Az új gyáregység munkája nyomán az egész vasmű nyereséges vállalattá válik.
A meleghengermű beindulása után a Martin-acélműben előállított acélöntecs izzó állapotban kerül a hengermű kemencéibe, majd hengerlésre. A lemezhengerlés 1700-as 5 állványos félfolytatólagos hengersoron történik, amely 2-18 milliméter vastagságú lemezeket gyárt. A meleghengermű kb. 56 méter hosszú, 70 méter széles csarnokában szovjet gépóriások működnek. A meleghengermű folyamatos termelése ez év július közepén indul meg. Ez a beindítás az ország ipara szempontjából rendkívül jelentős, mert nagymennyiségű lemezimportot tesz feleslegessé. Ezen túlmenően pedig a hengermű beindulása által a Dunai Vasmű már készterméket előállító, rentábilis üzem lesz.
Ünnepel és avat a tízéves város
A hideghengermű csarnokának építését is megkezdték. 1961-ben már szállítja a Szovjetunió az első gépegységeket. A hideghengermű a meleghengerműből kapott lemeztekercseket finomlemezzé hengerli. A hideghengermű termelvényei még: keskenyebb méretű minőségi acélszalagok, dinamó és transzformátorlemezek, ónozott és horganyzott finomlemezek. A hideghengermű teljes kapacitású üzemeltetése idején a tervek szerint 256 000 tonna lemezt ad a Dunai Vasmű a népgazdaságnak.
Az első utcától a 31 ezres lakosú városig
Sztálinváros és a Dunai Vasmű-kombinát megépítéséről 1949-ben jelent meg a párt és a kormány határozata.
A város Budapesttől 70 kilométerre, déli irányban, a Duna mellett helyezkedik el, mintegy 40 méter magasan a Duna szintje fölött.
A telephely megválasztásánál az alábbi döntő szempontok érvényesültek: megfelelő vízellátás biztosítása, nemzetközi víziút közelsége, kokszolható szén bázisának közelsége, zöldövezettel védett város megépítésének lehetősége, amelynek gyümölcs- zöldségellátása megfelelően biztosítható. A terület kiválasztásánál lényeges szempont volt az is, hogy az új létesítmény olyan mezőgazdasági jellegű vidéken épüljön fel, ahol egyrészt a munkaerő szükséglet könnyen kielégíthető, másrészt az új ipari centrum a környék gazdasági és kulturális fellendítését is elősegíti.
Ilyen nagyszabású ipari létesítmény hazánkban még sohasem épült.
Tervezésében és építésében szovjet mérnökök és szaktanácsadók működtek közre, illetve készítették el a vezértervet, amelyet hazai viszonyokra magyar tervezők és mérnökök dolgoztak át.
A gépek jelentős részét a Szovjetunió küldte s a Szovjetunióban képezték ki az itt dolgozó mérnökök és munkások egy részét is.
Szovjet segítség Sztálinváros tervezésénél
A város elhelyezkedése a modern telepítési elveknek megfelelően történt. Tekintetbe vették, hogy az uralkodó szélirány észak-déli, ezért a várost a vasműtől északra helyezték el. A vasmű és a város közé kb. 1 km. szélességű védőerdősávot telepítettek, hogy ilymódon megóvják a város levegőjét az ártalmas szennyeződéstől.
1951. tavaszán elkészült az első utca. a Május 1. utca. Ugyanez év novemberében a vasmű első gyárrészlege, a karbantartó is megkezdte működését. 1951-ben megalakult a Városi Tanács, és a lakosság igényeinek kielégítésére azóta széleskörű oktatási, egészségügyi, kulturális és kereskedelmi hálózatot épített ki. Az elmúlt tíz év alatt Sztálinváros komoly ipari várossá fejlődött. A legújabb népszámlálási adatok szerint állandó lakóinak száma 31000, s ideiglenes lakóinak száma 5-6000-re tehető.
Eddig 5200 lakás épült fel. Ezek a lakások zömmel kétszobásak, és mindegyik fürdőszobás, 80 százalékuk távfűtéses és mintegy 50 százalék gázzal felszerelt. Ez évben további 485 lakás építését fejezik be és 500 lakás építését kezdik meg.
Hat általános iskola van a városban, ebből kettő ideiglenes, négy végleges jellegű. A legnagyobb ezek közül a 32 tantermes, 2 tornatermes, egészen modern oktatási intézmény. Az általános iskolába járó tanulók száma az 1959/60-as tanévben 4295. Az általános gimnáziumi tanulók száma: 300. A kohó- és gépipari technikumban tanulók száma: 420. Működik egy balett- és egy zeneiskola, és az egyik általános iskolában zenei tagozat is.
A városban három könyvtár áll az olvasók rendelkezésére.
A Bartók Béla Művelődés- ház 650 személyes színháztermében rendszeresen budapesti és vidéki színtársulatok tartanak prózai, opera- és operettelőadásokat.
A művelődésházban különböző klubok és szakkörök működnek, s esetenként ki
állításokat is itt rendeznek.
A múzeumban állandó kiállítás látható, amely a város építésének történetét örökíti meg. Itt nyert elhelyezést a város építése során felszínre került számos bronzkori lelet, és római településmaradvány is.
A város lakóinak, felnőtteknek és gyereknek egyaránt kedvelt szórakozóhelye a korszerű Vidám Park, ahol a 2 km. hosszúságú, társadalmi munkában épült úttörővasuton a Ságvári-kilátóhoz jutunk el. A Vidám Park közkedveltségére jellemző, hogy 1960. májusában mintegy 120 000 forint forgalmat bonyolított le. A modern Szabadtéri Színpad 2200 férőhellyel szintén a Vidám Park területén nyert elhelyezést.
A város kulturális élete rendkívül élénk.
Számos műkedvelő együttes működik. Országszerte híres a vasmű népi tánccsoportja, énekkara, valamint a városi úttörőzenekar is.
A város és a vasmű iránt országos és nemzetközi viszonylatban megnyilvánuló nagy érdeklődés szükségessé tette Sztálinvárosban egy önálló idegenforgalmi hivatal létrehozását. A Sztálinvárosi Idegenforgalmi Hivatal 1960. februárban alakult meg. Ez év első öt hónapjában a belföldi látogatók száma: 45 705, a külföldieké pedig 2138 volt.
Mit ad az országnak 1965-ben Sztálinváros Az R/40-es rádióadó előlapjaSztálinváros termékeit ma már százmiliókban mérik. Mégis a város és a vasmű igazi jelentőségét az 1965. év tervezett termelési számai érzékeltetik legjobban.
A fentieken kívül többszáz milliót tesz ki a sztálinvárosi Építőipari vállalat, Épületelemgyár és a könnyűipari üzemek évi termelési értéke is. |
A vasmű mellett…
Sztálinváros ma már a messzi környék ipari, kereskedelmi, kulturális és egészségügyi centruma. A vas- és acélgyártás mellett számos olyan jelentős létesítmény működik a városban, amelyek a foglalkoztatottság gondjainak megoldása mellett jelentősen hozzájárulnak az ország jobb ellátásához.
NEMCSAK ACÉL KÉSZÜL…
A városban többek között közel ezer dolgozót foglalkoztató férfiruhagyár működik. Ebben a gyárban 1960-ban több mint 82 000 komplett öltönyt, közel 200 ezer darab zakót és mintegy 260 ezer külön nadrágot is készítenek. Jóminőségű termékeiből exportra is jut. A fehérneműgyárban több mint 400 munkás dolgozik. A fésüsfonódában az elmúlt év során 255 ezer kg fésüsfonalat termeltek. Épülőfélben van a szalmácellulózgyár, amely évi 22 ezer tonna fehérített szalmacellulózét ad majd a papíripar részére.
Ezenkívül a városi tanácsnak számos szolgáltató vállalata működik. Többek között például egy évi 150 ezer db gyermekcipőt készítő üzem is.
AZ ÉPÍTŐK
A város építésében, a Dunai Vasmű létrehozásában, elsőrendű szerepet töltöttek be az építők. Jelenleg az építőipart a 26. sz. Építőipari Vállalat képviseli. Ez a vállalat munkájának nagyságát, a vasmű és a város fennállásával dokumentálja. Jelenlegi feladata a hengerművek építésén és a város fejlesztésén kívül a szalmacellulózgyár és lakótelepe, a kokszoló második blokkja, a kórház és a munkásszálló felépítése. Ezeken kívül jelentős útépítési feladatokat is ellát. Sőt, ez a vállalat végzi a pécsi új hőerőmű, valamint számos Fejér megyei ipari és mezőgazdasági létesítmény építését is. E vállalat mellett működik az épületelemgyár, amely korszerű idomokkal látja el az építőipart.
KERESKEDELEM, KÖZLEKEDÉS, SPORT
A város rohamos fejlődését példázza számos más egyéb tény is. Sztálinvárosban például az üzlethálózat, beleértve a vendéglátó üzemeket is, mintegy száz egységre tehető. A múlt évben a kiskereskedelem forgalma elérte a 229 millió forintot. A városnak olyan reprezentatív egységei vannak, mint az Arany Csillag Szálló, a Béke-étterem, a közkedvelt Halászcsárda és a Vigadó kisvendéglő.
A közlekedést a városban 12 vonalon helyi járatú autóbuszok bonyolítják le. Ez év májusában például ezeken a vonalakon több mint 480 ezer ember utazott. A városba egyébként 37 vidéki autóbuszvonal fut be.
Állandóan fejlődik Sztálinváros egészségügyi helyzete is. Korszerű rendelőintézet bonyolítja le a betegforgalmat, ahol a dolgozók legkülönfélébb szakorvosi ellátásban részesülnek. Már épül az új, végleges, teljesen korszerű 400 ágyas kórház is. A város betegeit 61 orvos látja el. Emellett a Vasműnek külön üzemorvosi rendelője és gázmentő állomása van. Mindezeken túl hat bölcsőde és kilenc óvoda szolgálja a legfiatalabb sztálinvárosiak kényelmét.
A város sportéletének külön érdekessége, hogy az eddigi eredmények mellett társadalmi munkában épül a Barátság-liget, ahová számos, korszerű sportlétesítményt építenek. Ugyancsak társadalmi munkában épül fel a Duna partján a csónakház.
JÖVŐNK ÉS ERŐNK
Sztálinváros messzemenően magán viseli a magyar munkásosztály alkotó készségét. A város vezetőinek véleménye szerint még rengeteg gondot és problémát kell megoldaniok. De ezekben, – csakúgy, mint a város és a vasmű felépítésében – teljes egészében számíthatnak a lakosságra. Azok az intézkedések, amelyeket a sztálinvárosiak munka- és életkörülményeinek állandó javítása érdekében a párt és a kormány, valamint a helyi szervek tettek, megnövelték és állandóan növelik a város dolgozóinak munkakedvét, lelkesedését. Sztálinváros élő bizonyítéka a felszabadult magyar nép tehetséges, alkotó munkájának és elsősorban a Szovjetunió baráti segítségének. A sztálinvárosi dolgozók szép és kulturált élete országunk jövőjét, erejét, alkotó tehetségét példázza.
