A hazaszeretet emlékműve

16 0


A Hírlap – 1990. szeptember 28.

“Jobb lett, mint gondoltam”

Emlékmű magunknak

“Ennek a városnak végre reménye van arra, hogy leszámolhasson saját múltjával. Hogy elhitesse, elhihesse, hogy ami volt, elmúlt. Mindennek a szimbóluma, nagyon fontos első lépése ez az emlékmű, amely tartalmi mondanivalóján túl a XX. század végének egyik jelentős alkotása.”
Szöllősy Enikő szobrászművész a Képző- és Iparművészet! Lektorátus szakértőjeként fogalmazta meg a fenti gondolatokat, Palotás József szobrászművész 1848-as forradalom és 1849-es szabadságharc pentelei nemzetőreinek emléket állító alkotásáról.
A mű kész. Felállították. A régi temető melletti domboldalon azonban még folyik a munka. A terep egyenetlen, a növényzet elvadult, és még szerelési munkálatok is hátravannak az ünnepélyes avatásig.
Mindezek azonban apróságok, ahhoz képest, hogy egyáltalán elkészülhetett a közel tízmillió forintos eszmei értékű alkotás. A kompozíció múltunk, jelenünk, összefogásunk jelképe.
Nem szeretem az emlékműveket, mert mindig “valakik” állítják saját maguk megörökítésére. Még akkor is, ha valami szép, a történelmi homályba vagy az “örök világosságba” vesző eszmét, eseményt, esetleg személyt választanak szimbólumként. Nincs ebben semmi különös; és a történelem, valamikor ugyan késve, de mindig igazságot szolgáltat. Így az önös érdekkel létrejövő művek előbb-utóbb a “jól megérdemelt” helyükre kerülnek.
Közös érdekünk eredményeképpen jött létre azonban a mi emlékművünk. Igazságtevő szándék emeli, hiszen a közel kétszáz pentelei nemzetőr szabadságharcunknak és nemzetünk felemelkedési kísérletének a jelképe is. 1945 óta nem állítottak emlékművet, szobrot e kornak, hőseinek tisztelegve. És most… Soha nem volt még ilyen aktuális az emlékezés. Az az emlékezés, amely némi hitet és talán (ön)bizalmat is adhat, hogy egyszer, előbb-utóbb, talán most végre sikerülhet az, amelyért zászlót bontottak őseink 1848-ban.
Felállítottuk az emlékművet. Közel ötmillió forintos költség – részben közadakozásból, részben tanácsi költségvetésből, részben ön­kéntes munkára átváltásból, de összejött. Nem vált a “nemek” martalékává a szándék, a nemes terv. Vál­lalatok, intézmények, ma­gánszemélyek ajánlkoztak, hogy részt vállalnak a ter­hekből. És az alkotás a szak­értők és laikusok véleménye szerint is, felülmúl minden várakozást. A zsűri “ítélete” szerint Palotás József kiválóan ötvözte a ma művészé­nek látásmódját a nagykö­zönség ízlésével. Kapocs a kettő között az az érzés, amelyet mindannyiunkban a forradalom idéz. A kompo­zíció elemei különbözőkép­pen értelmezhetők. A nyolc méter magas süttői mészkő kapuíve kiben a felhőket, kiben a babérkoszorú ágá­nak a képét idézi fel. A jel­képes síremlékek gránitbe­tétjein a koronás és a Kossuth-címer, a folyamatosság állandóságára figyelmeztet, és a kegyeletre. A kokárda­csobogó és a kőpad meghitt­séggel, bensőséges tartalom­mal teli.
“Tökéletesen illeszkedik az alkotás a környezethez. Nem­csak illusztrálja azt, önálló jelentést is hordoz” – ál­lítja a szakértők jelentése.
– Jobb lett, mint gondoltam – mondja Palotás Jó­zsef, az alkotó. – Azért néhány apró finomítást ma már másképp csinálnék meg. Hatalmas lehetőséget kap­tam, vonzott a téma, az esz­me.
A zsűri véleménye szerint Palotás József nemcsak a nemzetőrök, nemcsak a sza­badságharc, nemcsak a vá­ros, hanem saját maga “em­lékművét” is megalkotta, ő azonban visszautasítja a dics­himnuszokat, szerinte csak lehetőséget kapott, de ez a Pentele Baráti Kör és az adományozók segítsége nél­kül nem válhatott volna al­kotássá.
Az emlékmű ünnepélyes avatóünnepsége október 6-án 9 órakor lesz a kormány képviselőinek, az ökume­nikus egyházak vezetőinek, az emlékmű védnökeinek és városunk lakóinak a rész­vételével.


Emlékmű télen /fotó: Fabó Ferenc


Fejér Megyei Hírlap – 1990. október 8.

A hazaszeretet emlékműve

Tavaly mintegy két-háromszáz főnyi hallgatóság vett részt az akkor még ellenzéki szervezeteknek tekintett pártok “alternatív” március 15-i ünnepségén Dunaújvárosban, a régi kistemető kápolnájánál. Egy év múlva ugyanott, ugyanabból az alkalomból már mintegy kétszer ennyien voltak tanúi a leendő 1848-49-es emlékmű alapkőletételének. Alig több mint fél évvel később, október 6-án, szombaton pedig 2-3 ezer fős tömeg várta az emlékhely felavatását…

Annak az emlékműnek az avatását, amelyet – a fővédnök, Varga Lajos tanácselnök szerint – nagyon sokan és nagyon régóta várnak, mert nem csak a tanács, a Pentele Baráti Kör, a város Intézményei és vállalatai, de polgárai is szívügyüknek tekintettek, s amely – a bíráló bizottság szerint – nemcsak történelmi mementóként, de műalkotásként is méltó kegyhely.
Reggel a kormányőrség felsorakozott díszszázada és katonazenekar fogadta az érkezőket. Kilenc óra előtt néhány perccel történelmi zászlók felvonulásával kezdődött az ünnepség, majd Raffay Ernő, honvédelmi minisztériumi államtitkárt fogadták a katonák. A Himnusz, valamint a Pentele Baráti Kör és a tanács képviselőinek avatóbeszéde után az államtitkár lépett a mikrofonhoz. Elmondta, hogy az elmúlt nyáron több tíz emlékmű avatásán vett részt az ország legkülönbözőbb pontjain, melyek zömmel az I. és II. világháború mementói. Meglepő volt számára, amikor a honvédelmi minisztériumot egy 1848-49-es emlékmű avatási meghívójával kereste fel a Pentelei Baráti Kör. Ennek nyilván az lehet az oka – mondta az államtitkár -, hogy az akkor meghirdetett eszmék, ma, 1990-ben is megvalósulatlan kívánalmak. Raffay Ernő szerint a dunapenteleiek (következetesen használta ezt a megnevezést) emlékműve, a hazaszeretet emlékműve, mely fogalom – az ő meghatározása szerint – a határokon belül élő emberek közötti megértést, érdekeik keresését és felismerését jelenti. Az új helyhatóságok létrejötte előtt a lehető legnagyszerűbb tett az emlékmű felállítása, mert ezeknek a szervezeteknek – és az országnak – a működése akkor lesz harmonikus, ha hazafias szellemiség vezérli…
Palotás József szobrászművész és Fáskerti István kőszobrász alkotását ezután ökumenikus istentisztelet keretében a Székesfehérvári Katolikus Egyházmegye, a Dunamelléki Református Egyházmegye és a Budai Görögkeleti-Szerb Egyházmegyei Hatóság képviselői avatták fel, majd Koncz Gábor szavalta el Tompa Mihály A Gólyához című versét. Az ünnepség az emlékmű megkoszorúzásával és katonai díszelgéssel ért véget.

– mi –

Már tavaly sem ünnepelhettünk a hagyományos módon.
1848-as emlékmű 2020. március 15-én

Az emlékmű

Felhasznált kép:
Dunaújváros képekben /2001

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings