Elkészült Dunaújváros új kórháza


Népszabadság – 1965. szeptember 24.

Elkészült Dunaújváros új kórháza

Ünnepélyes megnyitása szeptember 25-én lesz

(Tudósítónktól.)
Két öreg dunaújvárosi lakóházból állott eddig a kórház. “Öreg” – ez persze viszonylagosan értendő abban a városban, amely nemrég ünnepelte fennállásának tizenötödik évfordulóját; ez a két ház a város alapítása után egy-két évvel készült, 1950 táján. A kórtermeket lakószobákból alakították át, kiütötték a közfalakat. De ez régen volt, tizennégy-tizenöt éve – az “öreg” kórházban azóta sok ezer ember nyerte viszsza az egészségét, több száz orvos tanult. A régi kórházzal szemben, a Duna partján, a magas fennsík szélén épült fel az új kórház, amelynek alapozását 1960-ban kezdték meg. 455 ágyas, különálló fertőzőosztállyal, valóságos kórházváros, garázsok, virágházak tartoznak hozzá, melléképületek egész rendszere, belső úthálózat, föld alatti folyosók, amelyek a szomszédos rendelőintézettel kötik össze – valamennyi műtőben sugárzó mennyezetfűtés van (kiküszöbölték tehát a porfogó radiátorokat), levegőfertőtlenítő berendezések, elkülönített ruhatárak a látogatók számára. Ebből a szeszélyes és igencsak vázlatos felsorolásból is kitűnik, hogy az új dunaújvárosi kórház kivételes helyet foglal el a magyar közkórházak között: a legmodernebb, Farkasdy Zoltán építész tervezte, külsőre is igen jól sikerült alkotás.


Épül az új kórház /1960. december 9.
fotó: MTI/Bárándi István

A főépület T alakú, könnyed, kecses tömbjét sárga kőlapokkal burkolták, homlokzatkiképzése a kétszintes bejárattal igen impozáns, s az egész együttes harmonikusan illeszkedik a városképbe. A kórház a város középpontjában áll, a “régi” és az újabb városrészek metszésvonalában – ahonnan szinte szemléltetően látszik, hogy a város növekedésével együtt nőtt a városrendezés tudománya és gyakorlata, tisztultak meg az építészet fogalmai, alakultak ki új építési módszerek.


A kórház épülete a főbejárattal /1965. május 21.
fotó: MTI/Szilágyi Pál

Az új kórház ezekben a napokban még a költözködés és a berendezkedés izgalmas és zsúfolt napjait éli. Orvosok és mérnökök járják a folyosókat, kórtermeket, melléképületeket, s végzik az “utolsó simításokat”. Az ünnepélyes átadás szeptember 25-én lesz, de addig még temérdek tennivaló van hátra. S akad javítanivaló is bőven – igaz ugyan, hogy a 26. számú Állami Építőipari Vállalat, amely a kórház építésének fővállalkozója volt, lelkiismeretes, jó munkát végzett, de a különböző szakipari ágazatok között a koordináció nem volt mindig megfelelő. A még meglevő hibákat azonban igyekeznek gyorsan kijavítani.


Az egyik korszerű laboratórium

Az új kórház gyógyászati tevékenységéről dr. Végh Sándor igazgató főorvossal beszélgettünk. (Végh doktor a legrégebbi dunaújvárosi orvosok egyike, 1952 óta a kórház gégészeti osztályának vezetője.)
– A kórházzal – mondotta az igazgató -, amelynek hivatalos “státusa” városi és járási kórház, nemcsak Dunaújváros gyarapodott. Hatósugara rendkívül széles; hozzánk tartozik a dunaújvárosi járás, a szemközti Duna-Tisza közi részből elég hosszú terület, Solttól körülbelül Tassig és Tolna megye északi része is. Ez utóbbi ugyan nem hivatalosan, de nagyon gyakran előfordul, hogy a sürgősebb eseteket ide kell irányítani, nem a távolabbi Szekszárdra. A kórház felszerelése, berendezése korszerű: egy ágyra 7 négyzetméternyi alaptérfogat jut, ez megfelel a legjobb európai átlagnak. Az új kórház, amely a rendelőintézettel együtt poliklinikai egységként működik, teljesen komplett: van benne sebészet, belosztály, gyermekosztály, bőrgyógyászati osztály, traumatológia, urológia, idegosztály, fül-, orr- és gégeosztály, szemészet. Dolgozóinak jelenlegi létszáma 429, ebből 47 orvos. (A régi kórházban 28 orvos dolgozott.) Az újonnan beindult osztályok vezetésére Budapestről, valamint a szegedi és a pécsi klinikákról jöttek főorvosok és beosztott orvosok. A kórházban jelentős orvosi szakkönyvtár van, s igen jó lehetőségek a kutatómunkához; remélhető tehát, hogy a gyógyításon kívül kórházunk a tudományos kutatómunkának, a körzeti orvosok továbbképzésének is bázisa lesz.


Az első lábadozók a gyerekosztályon

Egyes osztályok már az új kórházban működnek, szeptember 25-ig mind elfoglalja a helyét. Az első operációt egy héttel ezelőtt a gégészeti osztályon végezték, a műtétet éppen az igazgató, Végh doktor csinálta.
Napfényes szeptemberi délelőtt van, a betegek közül sokan a kórház hatalmas, igen szépen elrendezett parkjában sétálgatnak; a gyerekosztály kis lakói – akiknek nem kell feküdniük – a tágas napozón játszanak… Jól tudjuk, nem öröm betegnek lenni sem régi kórházban, sem újban, semmilyenben sem – de a korszerű higiéniának és az építészeti esztétikának olyan környezetében, mint amilyen ez a kórház, bizonyára könnyebb elviselni a betegség napjait is.


A kórház hatalmas épülettömbjei

Beszélgettünk orvosokkal, a régi kórház törzsgárdájának tagjaival, akik az építkezés kezdete óta itt dolgoznak, s az építőkkel együtt sok küzdelmes, munkás évet éltek át. Mindannyian megindultan emlékeznek az 1963-ban elhunyt dr. Groszman Sándorra, a kiváló kommunista orvosra, a dunaújvárosi kórház első igazgatójára, akinek az új kórház dédelgetett álma volt, sokat dolgozott érte, de a megnyitását, fájdalom, nem érhette meg. Ismét ünnep, új létesítmény avatása lesz Dunaújvárosban. Ezúttal nem a vasműben, hanem a városban. A dunaújvárosiak örülnek, s tudják: nemcsak városuk, hanem az ország is gazdagabb lett az új kórházzal.

Új kórház


Az új dunaújvárosi kórház. A 102 millió forintos költséggel, öt év alatt felépült egészségügyi intézményt Farkasdy Zoltán tervezte.
Az avatáson megjelent dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter és a megye több vezető személyisége.
fotó: MTI/Percze Lajos


Dunaújvárosi Hírlap – 1965. szeptember 28.

Ünnepélyesen megnyitották a kórházat

Beszédet mondott dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter elvtárs

A kórház zaszlódíszben köszöntötte az ünepélyes átadásra érkező vendégeit. A földszinti aulában rendezett ünnepséget Tapolczai Jenő elvtárs, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke nyitotta meg. Megjelent az átadáson dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter, dr. Trautman Rezső építésügyi miniszter, Bondor József építésügyi-miniszterhelyettes, Bujdosó Imre, a Fejér megyei Tanács Végrcliató Bizottságának elnöke és Takátcs Imre az MSZMP Városi Bizottságának első titkára. Jelen volt, az ünnepségen az épületet tervező Farkasdy Zoltán, a 26. Építőipari Vállalat és az építkezésben részt vett alvállalkozó üzemek, gyárak, vállalatok számos vezetője és munkatársa. Szép számmal vettek részt az ünnepségen a legérdekeltebbek, a kórház és a rendelőintézet orvosai, alkalmazottai és számos dunaújvárosi érdeklődő.

Tapolczai Jenő tanácselnök üdvözlő szavai után dr. Szabó Zoltán miniszter lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédének első részében arról az országépílő munkáról beszélt, melynek tanúi lehetünk bármely magyar városban vagy községben.
– E munkának része a most elkészült dunaújvárosi kórház is – mondotta. – És része annak az erőfeszítésnek, melyet államunk a dolgozók egészségvédelmének érdekében nap mint nap megtesz.
Elmondotta, hogy az új kórház átadásával hazánkban 75 ezerre emelkedett a kórházi ágyak száma.
Az ország egészségügyi hálózatának fejlődésére utalva a miniszter  többek közölt elmondotta: évi 1560-ról 3900-ra emelkedett az üzemorvosi órák száma.
– A növekvő város – folytatta az ünnepi beszédet az egészségügyi miniszter – mind nagyobb feladatokat jelent az egészségügyi ellátás területén is. Elmondhatom, hogy Dunaújvárosiban tíz év alatt 144-ről 188¬ra nőtt a napi szakorvosi órák száma, két üzemorvos helyett ma már hét üzemben foglalkoztatnak fő-, illetve mellékállásban orvost, és a kórházi ágyak száma 220-ról a mai napon 550-re emelkedett. Országos arányt véve alapul, Dunaújvárosban legjobb a bölcsődei ellátás is.
Ezután arról a feladatról beszélt, melyet az új kórház a városban és környékén betölt. Majd így folytatta:
– Az új épület, a korszerű berendezés azonban csak tárgyi feltétel, és csak akkor tölti be hivatását, ha falai között szorgos, lelkiismeretes munkát végeznek. A kórház orvosainak és más alkalmazottainak soha sem szabad erről megfeledkezni. Az itt kapott tárgyi feltételek bizonyára még jobb, odaadóbb munkára, hivatásuk még tökéletesebb teljesítésére ösztönzik őket.
– Amikor átadom a Városi Tanács vezetőinek, az orvosoknak és a lakosságnak az új épületet, köszönetet kívánok mondani mindazoknak, akik dolgoztak érte. Azt kívánom, hogy a kórház dolgozói soha se feledkezzenek el arról, hogy egy nagy összefogás szülte kórházban dolgoznak, ahol a szocialista egészségügyet képviselik.
Azt kívánom, hogy munkájukat eredmények kísérjék és adják vissza sok száz ember egészségét.

Ezután dr. Végh Sándor, a kórház igazgató-főorvosa jelképesen átvette az új intézményt, és munkatársai nevében ígéretet tett arra, hogy ezentúl is legjobb tudásuk szerint gyógyítják majd a dunaújvárosi kórház betegeit.
A beszédek el-hangzása után a miniszterek, a házigazdák és jelenlevő érdeklődők megtekintették az épületet.


Az avatási ünnepség résztvevői meglátogatják az egyik kórterem betegeit
fotó: MTI/Percze Lajos

Az átadás napján, 1965. szeptember 25-én délben a Városi Tanács nagy termében meghívottak előtt kitüntették azokat a dolgozókat, akik a kórház építésében kiváló munkát végeztek.
A két minisztérium, illetve a Városi Tanács nevében dr. Szabó Zoltán egészségügyi miniszter adta át a kitüntetéseket és jutalmakat.
Az Egészségügy kiváló Dolgozója címmel tüntették ki Farkasdy Zoltánt, a kórház tervezőjét. Miniszteri dicséretet kapott Lambert Lajos, a 26. Építőipari Vállalat építésvezetője, Ribár László műszaki ügyintéző és Lukács Sándor technikus. Az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta: Horti József főépítésvezető, Lukács Sándor technikus, Rutai János vezetőszerelő, Csepecz József segédmunkás, Szabó Endre művezető. Megjutalmazták dr. Végh Sándor igazgató-főorvost, Gedei Sándor gazdasági vezetőt, Salap Magda vezető-aszisztenst, Biczók Józsefné vezető-raktárost és Boros György főgépészt.
A kitüntetettek, megjutalmazottak és vendégek ezután az új kórház valamennyi építőjének, valamennyi alkalmazottjának és betegeinek egészségére ürítették poharaikat.

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings