Szabad Ifjúság 1951. április 13.

A munkavezetők kényelmessége, a minőségi munka hiányai

– ezek a Makszimenko-módszer megvalósításának legfőbb gátjai Dunapentelén

Dunapentele, április 10.
(Kiküldött munkatársunktól)
A Dunai Vasmű építői megszokták és megszerették a szocialista munkaversenyt. Már nem is tudják elképzelni a munkát nemes vetélkedés, munkaverseny nélkül. A napokban még magasabbra szökött a verseny láza: az Inotai Erőmű építői párosversenyre hívták ki a Dunai Vasmű dolgozóit. Mindenütt erről folyik a szó és mindenütt hallani a fogadkozást: megnyerjük a versenyt!
Ehhez a győzelemhez azonban jó munkamódszerekre van szükség, elsősorban a Makszimenko-féle gyorsfalazást kell alkalmazni. Ez a módszer két hónappal ezelőtt szinte “eltűnt” Pentelén. Ma már más a helyzet!


falazás Makszimenko módszerrel

Öt gyorsfalazó ifjúsági brigád

dolgozik a Dunai Vasműnél. A Makszimenko-féle módszert elsősorban főfalazásoknál lehet alkalmazni. Jelenleg kevés ilyen munka folyik és az öt brigád teljesen el tudja látni az építkezéseknél folyó főfalazási munkát. De amint megindul a munka a B-uti főépületeken, újabb gyorsfalazó-brigádokra lesz szükség. A vállalatvezetőség már gondoskodott az utánpótlásról és a szalagfalazáshoz szükséges szerszámokat is beszerezték, bár a Makszimenko-féle vakolókanálból még mindig hiány van.
Az “eltűnt” gyorsfalazási módszer tehát “megkerült”. A hiba most főként abban rejlik, hogy az építésvezető, a munkavezető nem támogatják eléggé a meglévő gyorsfalazó brigádokat, a brigádok pedig kevés gondot fordítanak a minőségi munkára.


gépkezelőnő

“Ha a munkavezető kényelmes, nincs gyorsfalazás”

– ez a mondás szinte szállóige lett Pentelén. És ez így is van. Elsősorban a munkavezetőn múlik, hogy elég tégláról, folyamatos anyagellátásról, megfelelő munkahelyről gondoskodjék. Mindez komoly többletmunkát hárít a munkavezetőkre, akik sok helyen huzakodnak ettől. Nézzük például a Császár-brigádot. Az üzletházépít­kezésen végzi a gyorsfalazást. Hétfőn történt, hogy már délután 2 órakor abba kellett hagyni a munkát, mert az épület felében még a kubikolást sem fejezték be és az alapbetonozáshoz hozzá sem kezdtek. A brigádtagok munka nélkül álltak, amíg a többiek befejezték az alapmunkákat és csak akkor kezdhettek hozzá a falazáshoz. Mindennek a helytelen munkaszervezés az oka. A Császár-brigád három nap alatt 78 köbméter falazást és 81 négyzetméter pillérfalazást végzett el. A régi munkamódszerrel ennyi idő alatt ennek a munkának éppen a felét lehetett volna csak elkészíteni. A munkavezetőség pedig úgy készítette elő a munkahelyét, úgy gondoskodott anyagról, mintha a Csá­szár-brigád nem a Makszimenko-féle módszerekkel dolgozna, hanem a régi, elavult formák között. Hasonló a helyzet a 9-es kockában dolgozó Jeszenovics gyorsfalazó brigádnál is.

Kénytelenek apró cseprő munkát végezni,

mert a munkavezetőség nem gondoskodott idejében megfelelő munkahelyről.

A másik hiba a minőség körül van. Sokan teljesen szem elől tévesztették, hogy a gyors munka mellett jó munkát is kell végezni. Többek között így tett Weisz Ottó brigádja is, amelynek tagjai számtalan figyelmeztetés ellenére is rosszminőségű falat húztak fel. De érvényesült a régi közmondás igazsága: “saját kárán tanul az ember”, mert a brigád most ugyanazt a falat vakolja, amelyet ők készítettek. A brigádtagok most láthatják, hogy a hézagos, egyenetlen falon nem lehet jól vakolni. A saját kárán tanult a Ra­jos-brigád is. Ki is javították a hibát. Amikor megmagyarázták nekik a hibákat, a brigádtagok nyomban lebontották a rossz falat, s nekikezdtek újból a munkának. Ez a fal már tökéletesen sikerült!


Szücs Erzsébet és Koczián Dóra segédmunkások maltert eresztenek le a habarcsbunkerből

Amikor Makszimenko elvtárs Dunapentelén járt,

mindenkinek feltűnt, hogy munka­közben milyen ütemesen, ritmikusan mozgott. Mindenkinek feltűnt, hogy milyen jó szeme és keze van, nála nem létezett egyenetlen, félrecsúszott tégla, mindig vigyázott a kifeszített kötélre, soha nem felejtette el a felesleges habarcsot lehúzni. Mindezt még nem mondhatjuk el a dunapentelei gyorsfa­lazó brigádokról. De ők is látták Makszimenko elvtárs munkáját és így könnyen követni tudják. Ha nemcsak formában, hanem ritmusban és pontosságban is ugyanúgy dolgoznak, mint Makszimenko elvtárs, akkor kitűnő minőségű munkát fognak végezni és legalább 40-50 százalékkal emelkedik teljesítményük.


Farkas Gizella brigádja a mélyépítőknél 160 százalékot teljesített

“Soha nem felejtjük el tanításait és alkalmazzuk munkamódszerét”

– ígérték Makszimenko elvtársnak a Dunai Vasmű építői. Rajtuk áll, hogy valóra váltsák ígéretüket.

Zircz László

Szovjet sztahanovisták a Dunai Vasműnél

A növekvő Dunapentele

Ti fogjátok téglába öltöztetni ezt a földet…

Forrás:
Szabad Ifjúság archívum
Matussné Lendvai Márta – Sztálinvárosi nők

 

Dunaujvaros