Dunaújvárosi Hírlap – 1997. május 3.
Új szakok az intézményben
1962-1972 – 10 éves emlékplakett
/saját gyűjtés
Fejezetek a dunaújvárosi főiskola (és a magyar műszaki felsőoktatás) történetéből VII.
A képzési rendszer kialakulása, fejlődése, új elemei
1969-re már az FKT-n belül létrejött a kohász és gépész üzemmérnökképzés biztos bázisa. A felsőfokú szaktechnikusi üzemszervező képzés folytatásaként 1972-től rendszerszervezési ágazat, 1980-tól szervezési szak jött létre számítástechnikai és munkaszervező ágazatokkal. 1970-től már elindult a műszaki oktatói szak, majd 1971-től a műszaki tanár szak. 1981-től egy kohász és egy gépész, 1982-től további egy-egy kohász, gépész szakon indult el az IH képzés, mely végül valamennyi üzemmérnöki szakra kiterjedt.
A műszaki tanár és szakoktatói szak
A felduzzadt középfokú szakoktatási intézmények szakmai pedagógus ellátottsága különösen az ipari szakközépiskolák terén nagyon hiányos volt. 1970-ben a műszaki tárgyakat oktatók mindössze egynegyede rendelkezett a szükséges szakmai-pedagógiai végzettséggel. A gyakorlati, azaz a műhelyoktatók pedagógiai képzése pedig teljességgel megoldatlan volt. Ezért terjesztette ki 1969-ben a minisztérium a műszaki pedagógusok és szakoktatók képzését műszaki főiskolákra is.
A képzés nappali tagozaton négy, esti levelező tagozaton négy és fél éves volt. És benne a műszaki stúdiumok részesedése 60, a pedagógiaiaké 40 százalékos volt. Az intézmények a képzés céljára pedagógiai tanszéket létesíthettek. A szakoktató képzés levelező tagozaton folyt, elsőként három, fokozatosan négy, majd hat féléven keresztül. A képzésben a természettudományok és a szakmai tárgyak részesedése, mintegy 45 százaléknyi lett és – a végül már felső szintű – diploma megszerzéséhez szakdolgozatot kellett készíteni.
A szakközépiskolákban tanító üzemmérnököknek, majd később az üzemmérnököknek arra volt módjuk, hogy négy féléven keresztül levelezőként pedagógiai tanulmányokat folytatva, műszaki tanári diplomát szerezzenek. A nappali tagozatos műszaki tanárok pedig kivívták, hogy kettős tanári és üzemmérnöki diplomát kapjanak.
Ezt megelőzően a BME Pedagógiai Intézete képezte a műszaki tanárokat a felsőfokú technikumok abszolvált hallgatóinak egyetemi kiegészítő képzése révén. A műegyetemi hallgatók pedig mérnök képzésük kiegészítésével szerezhettek mérnöktanári diplomát. A mi főiskolánkon is lehetséges volt többféle pl. könnyűipari szakoktatói képesítést szerezni.
E koncepciót azért tartom jónak, mert egy jövendő műszaki tanárnak a főiskolákon igen jó lehetősége volt a szakmai ismeretszerzésre, a Pedagógiai Tanszék pedig a tanári hivatáshoz feltétlen szükséges pedagógiai ismereteket biztosította. A szakközépiskolában oktató üzemmérnökök is mérnök-tanár társaikhoz hasonlóan megszerezhették a szükséges pedagógiai képesítést. Ésszerűnek tartottam azt is, hogy egyazon intézményben tanulva a leendő műszaki tanárok megismerik azoknak az üzemmérnököknek képzését, akiknek a keze alá majd ők képeznek szakmunkásokat. Az is célszerű, ha ugyanazon intézmény képezi ki a műszaki tanárok műszaki szakoktató kollégáit is.
Végezetül nyitottabbá, sokrétűbbé, gazdagabbá válik az a műszaki főiskola, ahol az alap- és szaktudományok oktatása mellett nemcsak – a múltban igencsak szűkített – kötelező társadalomtudományok, de a pedagógia tudománya, ennek oktatása is megjelenik. Érdekes módon sok volt üzemmérnökünk csak azért szerzett műszaki tanári kiegészítő diplomát, mert az itt kapott pszichológiai, pedagógiai ismeretek mérnöki és vezetői munkáját is segítették. Az is vonzotta őket, hogy ekkor még csak ily módon szerezhettek kiegészítő képesítést.
Pedagógiai Tanszék
Dr. Jáki László a Felsőoktatás Pedagógiai Kutatóintézet igazgató-helyettese másodállásban, de elismerésre méltó módon oldotta meg a szervezés feladatát. Sikerrel vont be fiatal pályakezdőket és megnyert tapasztalt, nagy tudású oktatókat másodállásban a képzés kialakításához. Saját vezető oktatóink is besegítettek ehhez. 1973-75-ig Bognár Ferenc az akkori kollégium igazgatója tanszékvezető helyettesként segítette a teljes kiépítést. További két évre dr. Hartai János saját tanszékének vezetése mellett vállalta a Pedagógiai Tanszék irányítását is. 1977-től végre – Kőszegi Jenő okleveles gépészmérnök személyében, aki egyetemi oktatói, technikumi vezetői és tanári tapasztalatokkal rendelkezett – eredményesen megoldódott a tanszékvezetés és a továbbfejlődés kérdése. Igen jó kapcsolat alakult ki a két gyakorló iskolával (Bánki Szakközépiskola, 316. sz. Makarenko ma Dunaferr Szakmunkásképző Intézet). A tanszék oktatógárdája megerősödött, széles körű oktatási és tudományos kapcsolatokat épített ki a képzés érdekében.
A tanszékvezető nyugdíjba vonulása után 1984-től dr. Kadocsa László mérnök tanár okleveles gépészmérnök vette át a tanszék vezetését. Széles körű kutató tevékenységüket a felsőoktatási tanulásirányítás a középfokú szakiskolák tantervi korszerűsítése az iskola modellek és az ipari hátterű üzemmérnök-képzés témakörében végezték.
Informatikai szakirány és idegen nyelvű képzés
A képzési profil két irányban bővült, egyrészt informatika szakiránnyal, másrészt idegen nyelvű képzéssel, melyben a megfelelő szintű előképzettséggel (középfokú nyelvvizsga) rendelkező hallgatók kiemelt idegen nyelvi (angol vagy német) képzésben is részesülhettek. Az idegen nyelvű szakoktatást jórészt saját oktatóink végezték, akiknek és a hallgatóknak is nagy segítségére voltak a kar külföldi vendégprofesszorai, akik főképp nyelvi lektorok voltak Amerikából, Angliából, Franciaországból, Németországból stb.
Nyugdíjba vonulásáig dr. Fekete József a BME Pedagógiai Intézetének igazgatója különösen szívén viselte tanárképzésünket és azt mindenben segítette. Szerencsére hasonlóképpen vélekedhetünk utódaikról is.
Szervezés és számítástechnika – modern képzés
A számítástechnikai és a szervező képzés
Az alapot az FKT üzemszervező képzése jelentette. Ezt követve 1971-ben alakult ki a rendszerszervezési ágazat, majd 81-től az önálló szervezői szak két ágazatával. Fiatal főiskolánk jól látta már a 70-es évek elején, hogy erre a fontos képzési területre be kell törnie, már csak az ezirányú végzettek iránti fokozott igény miatt is. Rendszerszervezőinket a nagyvállalatok számítógépes adatfeldolgozásának szervezésére, rendszertervek készítésére és gépek programozására készítettük fel. Ezzel a képzési céllal egyedülállóak voltunk a főiskolák között. Végzettjeinket szinte elkapkodták.
Segít a Dunai Vasmű
Mind szakemberekben, mind felszereltségben elsősorban a DV volt segítségünkre. A két első kiváló számítástechnikai szakemberünket dr. Gémes Ferenc és dr. Miskolczi László kohómérnököket a DV engedte át hozzánk. A számítástechnikai csoport vezetője dr. Varga János közgazdász lett, aki már az FKT-ban is az üzemszervező képzést irányította. Ő is a DV Üzemszervezési Osztályán kezdte pályafutását. Dr. Gábor Bertalan igazgató-helyettes saját tanszékén helyezte el a csoportot. A számítógép megválasztásában, az oktatási programok kialakításában Gémes kollégáé volt a főszerep.
Nagy harcot kellett vívni a megfelelő számítógép megszerzéséért. Ebben is Borovszky Ambrus vezérigazgató és helyettese, Závodi Imre volt a fő patrónusunk. Vállalták a számítóközpont felépítését és ezzel a gesztussal megszerezték dr. Polinszky Károly miniszterhelyettes támogatását egy akkor korszerűnek számító R-20-as számítógép beszerzésére. Szakembereinket Minszkben képezték ki. 1975-re elkészült az új számítógépközpont épülete, melyet a DV később tulajdonunkba adott és mindemellett folyamatosan tovább segítette számítástechnikai gép- és eszközellátásunkat is. A támogatás valóra váltásában, annak gyakorlati végrehajtásában dr. Szabó Ferenc a későbbi vezérigazgató volt legfőbb támaszunk és különösen sokat tevékenykedett ügyünkben volt üzemszervező diákunk, a DV Üzemszervezési Főosztályának vezetője Asztalos Tibor.
Biztonságot ad és mindannyiunk örömére szolgál, hogy a Dunaferr Rt. támogatását ma is teljes mértékben magunknak mondhatjuk. Horváth István vezérigazgató és a többi vezető mindenben segíti a város főiskoláját és ma is a lehető legjobb együttműködés áll fenn. Biztos vagyok benne, hogy ez a jövőbben is így lesz.
Szervezési és számítástechnikai osztály
1975-től végre a Szervezési és számítástechnikai osztállyal bővülve komoly fejlődésnek indulhatott legmodernebb szakunk.
A szervező specialista képzésnek múltja volt intézményünkben. 1962-ben alakult ki az esti tagozatos üzemszervező-képzés. Innen 1966-ban, 1971-ben és 1972-ben bocsátottunk ki végzetteket, de még felsőfokú szaktechnikusként. Nagyrészük megszerezte az üzemmérnöki diplomát is. A Szervezői Szak létrehozása is lassan beérett, és így az 1980/81-es tanévtől nappali, 1981/82-től levelező tagozaton önálló Szervezői Szak jött létre, számítástechnikai szervező és munkaszervező ágazattal. A nem túl szerencsés elnevezésű rendszerszervező ágazatot egyidejűleg megszüntettük, részben azért is, mert az itt végzett kohászati rendszerszervezők többsége nem saját iparágában helyezkedett el. Mindez azt is bizonyította, hogy végzettjeink képesek széleskörű számítástechnikai feladatok megoldására is.
1984-től egy további R-15-ös nagy számítógéppel, számos személyi számítógéppel, korszerű munkaszervezési laboratóriummal, az épület saját erőből történő bővítésével, felújításával folyamatosan javultak a képzés anyagi-tárgyi feltételei. Több fiatal, tehetséges oktató, közte volt – egyetemi diplomát szerzett – rendszerszervező üzemmérnök, matematikus, gépész- és villamosmérnök, közgazdász részvételével kis létszámú, de igen jó oktató és üzemeltető gárda alakult ki.
Számítástechnikai Osztály épülete a Szórád Márton útról /2001
fotó: Dunaújvárosi Főiskola Almanach 2010
Számítóközpontunk révén mind kohászati üzemek, mind az a anyaegyetem, mind pedig a műszaki főiskolák körében ismert és elismert lett ez az oktatási területünk. Például a NME bérszámfejtését, anyaggazdálkodását, az MM külföldi ösztöndíjas hallgatóinak nyilvántartását stb. mi készítettük és visszafizettük – a gépidő eladásával – 1984-re az OM-től kapott 23 millió forintos támogatást is.
Ez a legújabb szakterület ma a legkeresettebb, legnépszerűbb a hozzánk jelentkező fiatalok között. Napjainkra pedig már tovább korszerűsített belső tartalommal műszaki-informatikai szakká alakult, ahol a dr. Vida Károly vezette tehetséges, lelkes kollektíva a jövőben is képes lesz a gyors és változó szakma színvonalas továbbfejlesztésére. Hozzájuk “pártolt” a dr. Fercsik János főiskolai tanár pedagógiai tudományok kandidátusa is, aki huszonhárom könyvével, jegyzetével ezen szakterület ismert szakírója lett.
Munkaszervező képzés
A munkaszervezők részére az jelentett nagy előnyt, hogy Haranginé dr. Csomós Mária főiskolai docens révén a legkorszerűbb, Nyugat-Európában alkalmazott módszerekkel (REFA) is megismerkedtek, és ennek révén módjuk lett arra is, hogy hazánkon kívül vállaljanak szervezőmérnöki feladatokat. Igen sok segítséget kaptunk ezen legújabb szakunk kifejlesztésében, dr. Susánszky János professzortól, az NME Ipargazdaságtani Tanszékének vezetőjétől. A szakképzésben folyamatosan működik közre prof. dr. Klaus Schröter c. főiskolai tanár, aki e szakterület európai elismertségű szakembere és vállalta, hogy rendszeresen tart előadást főiskolánkon.
folytatjuk…
Fejezetek a dunaújvárosi főiskola történetéből
Dr. Molnár László
ny. főiskolai tanár,
alias Laci bácsi
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
