R/40-es rádió működés közben /telefongyar.hu
Dunapentelei Ifjú Forradalmár – 1956. 11. 02.
Üdvözöljük a szabad dunapentelei rádiót!
Ma reggel nagy örömmel hallottuk a 36 m-es rövidhullámon jelentkező szabad Dunapentelei Adót. Bízunk benne, hogy tárgyilagos és igaz tájékoztatásával nagyban hozzá fog járulni a Dunapentelei Nemzeti Bizottság munkájának sikeréhez. Ezen keresztül a város védelméhez.
“RÁKÓCZI ADÓ, MAGYARORSZÁG!”
“Itt a Rákóczi adó, Magyarország! Futárjelentéseink szerint a Dunaföldváron állomásozó, magukat beásott szovjet csapatok támadást készítenek elő Dunapentele ellen.,.” – hallhatta mindenki 1956. november 5-én 17 óra 30 perckor. Ahogy hallotta Jedovszky Zoltánné született Zeilinger Eszter nővére is Balatonszabadiban. Eszter néni testvére megnyugtatására felkereste a Rákóczi adó stúdióját, és üzenetet küldött. A másodikat meg is kapták a rokonok. Nem kellett azonban messzire menniük a penteleieknek, hogy hogylétükről tudósítsák az értük aggódókat. Cihó Pál, a városi nemzeti bizottság elnökhelyettese valamint Erdei István titkár engedélyezte 1956. november 2-án, hogy a laktanyából egy R-40-es adókészüléket kihozzanak, és üzembe helyezzenek. Ez lett a Szabad Dunapentele Hangja, a későbbi Rákóczi adó. A Bartók művelődési ház mellett húzódó épületben kaptak helyet a műsorkészítők. Egyikük, Durmits Árpád alig pár hónappal korábban költözött a városba, és szerkesztette a rádiózás mellet a Dunapentelei Igazság című lapot. Társaival 36 méteres rövidhullámon híreket, zenét és a lakosság üzeneteit sugározták, ezen kívül tartották a kapcsolatot a nyugati adóállomásokkal, és kértek segítséget a Szabad Európa Rádiótól. A rádiós egység parancsnoka Kajári Gyula alhadnagy, a kezelők Garamvölgyi István és Tóth Tibor voltak. A műszaki feladatok ellátásában Küllős Imre állományon kívüli őrnagy volt a főparancsnok segítségére. November 4-étől kezdve a Rákóczi adó helyét állandóan változtatta, hogy ne tudják bemérni, kilőni. Ezt úgy oldották meg, hogy egy Ikarus busz utánfutójára felszerelték a leadó tornyot, a jármű belsejében az adókészülék és a személyzet helyezkedett el. A sofőr Varga József volt, A Rákóczi adó november 7-én délután 13 óra 53 perckor sugárzott utoljára….
Jönnek az oroszok – Rozsnyai Sándor grafikája
Szemelvények a dunapentelei rádió adásának utolsó óráiból.
(A kipontozott részek érthetetlenek voltak.)
1956. november 6, kedd
“Figyelem, figyelem, München, München! Intézkedjetek!”
10 óra 35 perc Rákóczi adó, Magyarország
Dunapentele munkássága javasolja, hogy Dunapentele egész területét nyilvánítsák a Nemzetközi Vöröskereszt elosztóhelyének… “
16 óra 5 perc Rákóczi adó, Magyarország. Figyelem, figyelem!
Okvetlenül szükségünk van Dunapentele térségében ejtőernyőn ledobandó fegyver és lőszer továbbá élelmiszer segítségre. Figyelem, figyelem, München, München! Intézkedjetek! Dunapentele térségében okvetlenül szükségünk van gyógyszer, kötszer, fegyver élelmiszer, lőszer segítségre. Ejtőernyőn dobjátok le!
16 óra 34 perc Rákóczi adó, Magyarország. Figyelem, figyelem!
Hallgasson mindenki! Fontos hírt közlünk. Itt Rákóczi adó, Magyarország. Dunapentele térségéből jelentették éppen most: Dunapentelét Dunaföldvár irányából négy szovjet harckocsi megközelítette támadási szándékkal. A dunapentelei helyőrségnek tüzérsége tüzet nyitott rájuk, mire az első pillanatban már mind a négy harckocsi megadta magát!
1956. november 7, szerda
“Szovjet tankok és légierők támadják Dunapentelét! Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk!”
10:35 és 11:12 között ….. hogy az éjszakára ….. Dunaföldvári parancsnok ….. megbeszélés ….. Hajnali három órakor azonban három irányból megindult a támadás a város ellen ….. A fegyverek zaja pillanatnyilag elhallgatott, de a tárgyalás alkalmával felszólították a várost, hogy adja meg magát. A páncélkocsik ….. tüzérségi támadás annak a következménye volt, hogy a katonai parancsnokság kijelentette, a várost az utolsó emberig védi …..
A becsületes magyar emberek nevében a világ becsületes millióihoz szólunk! Hadd kiáltsuk mégegyszer!
Nektek kedves a szabadság? – Ó, nekünk is kedves. – Van feleségetek? Gyermeketek? Vannak nekünk is. – Vannak betegeitek? – Vannak nekünk is száz sebből vérző sebesültjeink, akik a szabadság szent ügyéért hullatták vérüket. De nincsen sebesültjeink számára kötszer, hogy sebeiket bekötözzük és gyógyszerünk, hogy fájdalmaikat csillapítsuk …..
Nem gondoljátok, hogy a szabadságért meghalt szeretteink elhallgattatott szíve vádolja mindazokat, akiknek alkalma lett volna segíteni és nem segítettek? ….. Azt akarjátok, hogy minden becsületbe és lelkiismeretbe vetett hitünk örökre kialudjon akkor, amikor az egész világ szabadságeszméjéért küzdünk? ….. Ez az üzenetünk ma, amikor összeül az ENSZ-nek rendkívüli közgyűlése, hogy a magyar ügyben döntsön …..
11:12 Felhívás az Egyesült Nemzetekhez!
Egyiptomban sikerült az ENSZ határozatának érvényt szerezni. Tűzszünet van és a kérdéses övezetbe az ENSZ-nek rendfenntartó csapatai ….. A magyar ügyben is azonnali hasonló intézkedést kérünk! Hangsúlyozzuk: a magyar ügyben is azonnali hasonló intézkedést kérünk!
12:15 Szabad Európa Rádió figyelem!
Kérünk benneteket, maradjatok ezen a hullámhosszon, mi minden esetben, ha bizonyos szünetek után is, de jelentkezünk.
13:05-kor újból megszólalt a Rákóczi adó, de adását nem lehetett érteni.
13:40 Figyelem, figyelem! Szabad Európa figyelem! Itt Rákóczi adó!
Megismételjük 13:05 perckor és 13:20-kor elhangzott adásunkat: 1956. november 6-án a kecskeméti szovjet parancsnokság parlamenterei a következő felszólítást adták át a város nemzeti bizottságának és a katonai parancsnokságnak:
Felszólítom Dunapentele helyőrségét, hogy a fegyvert tegye le. Fegyverletétel esetén a katonák, tiszthelyettesek, tisztek életüket, szabadságukat, politikai jogaikat megtarthatják. Ha a helyőrség a fegyvert nem teszi le, úgy a szovjet parancsnokság a várost fegyveres erővel beveszi. A harc után az összes katonák, fegyveresek és civilek hadifogolyként kezelendők.
Válasz:
Dunapentele katonai parancsnoksága és a városi nemzeti bizottság a következőkkel válaszol a kecskeméti szovjet parancsnokság felszólítására:
Először: Dunapentele az első szocialista város Magyarországon. A városban többségben munkások laknak és a hatalom az ő kezükben van letéve. Az 1956. október 23.-i győztes forradalom után a munkások megválasztották a nemzeti bizottságot, ahová saját küldötteiket delegálták. A város katonai parancsnoksága szorosan együtt dolgozik a nemzeti bizottsággal.
Másodszor: A város lakossága fegyverben van ….. a fegyverét nem adja le ….. gyárakat, házakat a saját kezükkel építették fel. A munkásság megvédi a várost a fasiszta túlkapástól de a szovjet csapatok ellen is.
Harmadszor: ….. (érthetetlen).
Negyedszer: ….. de csak abban az esetben, hogyha a belügyeinkbe nem avatkoznak be.
Ötödször: A város védelmére ….. rendjére a felfegyverzett munkások vigyáznak. A gyárak, üzemek többségében dolgoznak. A városban ellenforradalmárok nincsenek.
Hatodszor: javasoljuk a további megbeszéléseket semleges övezetben.
Aláírás:
Dunapentelei nemzeti bizottság elnöke.
Dunapentele katonai parancsnoka
Felhívás az ENSZ összes tagállamaihoz!
A harc hajnal óta változatlan hevességgel folyik Dunapentele térségében ….. sürgős beavatkozásra.
Legújabb jelentések szerint Kecskeméten, Kalocsán fellángoltak a partizánharcok a szovjet csapatok ellen. Kérünk benneteket, Kecskemétre, Kalocsára, Dunapentelére azonnali sürgős segítséget küldjetek. A pillanatnyi helyzet Dunapentelén az, hogy tűzkészültség van és a várost három oldalról páncélosok támadják.
14:10 ….. városában a szabadságharcosok felvették a harcot a szovjet betolakodók ellen ….. Magyarország ….. városa, polgára ….. a szovjet ….. Kecskeméten, Mohácson, több más városban fellendültek a harcok ….. Most Dunapentelét támadják több irányból. Eddig ez volt az egyetlen város Magyarországon ….. szovjet csapatok megszállták volna. Most Dunapentelét támadják több irányból páncélosokkal. – Rövid időre megszakítom adásomat.
Rákóczi-adó Magyarország! Figyelem, figyelem! Azonnali fegyveres segítséget kérünk Magyarországnak! Nagy túlerővel harcolunk! Lehet, hogy rádiónkat is nemsokára megfogják semmisíteni. Partizánharcban tovább fogunk harcolni. – Sürgős, nagyon sürgős segítséget kérünk, fegyveres segítséget kérünk Magyarországnak!
Kérjük segélyhívásunkat Eisenhower elnöknek és Kéthly Annának továbbítani. Sürgős beavatkozást kérünk! ….. Adásunkat továbbra is figyeljétek. Mihelyt lesz egy kis idő, hogy a tüzelőállásból visszajöjjünk a rádióhoz, ismét adunk tovább! Figyelem, figyelem! Sürgős beavatkozást kérünk!
14:53 Figyelem, Figyelem!
A szovjet tankok és légierők támadják Dunapentelét! A harc változatlan hevességgel továbbra is folyik! Adásunkat bizonytalan időre megszakítjuk!
Itt Rákóczi adó, Magyarország!
Az R/40 rádiókészülék műszaki leírása és kezelési utasításaa Honvédelmi Minisztérium kiadása, 1952.
Az R/40 rádiókészülék a Néphadsereg korszerű, rövidhullámú nehéz adókészüléke. Hullámterjedelme három körzetben kapcsolható. I. 2,5-5 MHz
A berendezés -30-tól +50 fokos hőmérséklet tartományban üzemeltethető. Üzemmódja hagyományos és hangzótávíró, távbeszélő (AM) és Hellschreiber géptávíró. A Nehéz Egységes Vevőkészülékkel (NV-1) kiegészített R/40 felületi hullámokkal és távíró üzemmódban 2,5-5 MHz-ig háromszáz kilométerre képes elszólni, míg távbeszélőben 200 kilométerre. Az 5-20 MHz-es tartományban térsugárzással az ország határain túl lehet vele összeköttetést létesíteni. Teljesítménye 25 és 100 Watt között állítható. Áramellátása egy 1,6 kVA-es benzinmotoros, háromfázisú aggregátorról vagy hálózati forrásból történik. Az adó súlya 47, az egyenirányító 60, a 17,5 méteres antenna 100 míg az áramfejlesztő 110 kilogramm. Az R/40-es állomást gépkocsira telepítették, telepítése fél órát vett igénybe, kiszolgálását hat-nyolc ember végezte.
Köszönet az adatokért HA5CBM Miklósnak! |
Kétségbeesetten szólt a Rákóczi adó, a Dunapentelei Nemzeti Bizottság szabad rádiója a 36 méteres rövid hullámon. Az R-40-es üzembe helyezéséről Sztanó százados a felülvizsgálati tárgyaláson kérdésre válaszolja:
“A rádió behozására Boros főhadnagy adott intézkedést, hogy hozzák ki a városba a rádiót. Ezt Vörös főhadnagy elmondása alapján tudom.”
Letartóztatása után (1957) Izinger főhadnagyot is kérdezik a rádióról:
“Kérdés: …miért volt szükség a rádióadó felállítására?
Válasz:… nekem Pados mondta, hogy Boros főhadnagy hozza a rádiót és lehet üzenni rajta. Ezután tudtam meg, hogy van rádióadó is, és egyszer felmentem a szobába és kérdeztem, hogy távolabbra is lehet-e üzenni, mert én Törökszentmiklósra akarok üzenni… “A rendőrség 1959-ben keltezett összefoglalója szerint:
“Ezen a napon (november 2-án) történt az, hogy Boros főhadnagy. utasítására a laktanyából R-40-es rádiókészüléket hoztak ki, és ezen a készüléken keresztül tartották a kapcsolatot a nyugati adókkal… A rádiót Rákóczi adónak nevezték, és november 4-e után adási helyét állandóan változtatták, vagyis egy pótkocsis autóbuszra szerelték, hogy nehogy bemérjék és kilőjék.”
A Sztálinvárosi Hírlap, 1957. május 24-én szalagcímben adja hírül: Elítélték a sztálinvárosi ellenforradalmár csoportot. Külön figyelmet szentel a cikk szerzője az ötvenhatos sztálinvárosi médiának is, bár abban a perben csak a Nemzeti Bizottság és a katonai tanács vezetőit ítélték el:
“A katonai ügyész a tárgyalás alapján megállapította, hogy a sztálinvárosi ellenforradalom nem csupán helyi jellegű és elszigetelt jelenség volt, hanem országos vonatkozásban is kiemelt szerepet játszott.
Propaganda eszközei (rádió, röplap, stb) révén a külföld közvéleményét hazug módon tájékoztatta a sztálinvárosi eseményekről, meg nem történt dolgokat híreszteltek és a történteket megmásították.
Az innen származott értesüléseknek jelentős részük van abban, hogy nyugatról nagyarányú támadás indult a Szovjetunió és Magyarország ellen…”
Nos, hogy mekkora szerepet játszott országos vonatkozásban a “sztálinvárosi ellenforradalom”, arról azért erősen megoszlik még a helyi szemtanúk, elítéltek véleménye is, nem is beszélve a “pesti srácokról” vagy éppen a miskolci egyetemistákról. Bár kétségtelenül súlyosabb ítéletet lehet kiszabni, ha a “felforgatás” túlmutat egy városon – ugyanakkor óhatatlanul is legendák (a megszépítő emlékezet) melegágya, hiszen, ha már a vérbíró is megmondta…
Ami viszont a pentelei forradalommal kapcsolatban elvitathatatlan tény: míg az országban november 5-én estére, 6-án hajnalra minden ellenállási gócot felszámoltak, Pentelére csak november 7-én vonultak be a szovjetek. S a két időpont között valóban kétségbeesett segélykiáltásokkal próbált kapcsolatot teremteni a nyugattal a pentelei adó – az utolsó két napon az országban egyedüli szabad rádióként.
Külön fejezetet is szentel a hírlap tudósítója A “Rákóczi-adó” az ellenforradalom szócsöve címmel a nyugatbarát médiumnak:
“Ez az adóállomás közvetlen kapcsolatot teremtett Münchennel, a hírhedt Szabad Európa Rádióval Több nyelven tájékoztatta őket a kialakult helyzetről – külföldi partnereihez méltón – a leghazugabb módon:
foszforos bombákkal bombázzák Dunapentelét az oroszok… lángokban áll a kórház… csehszlovák páncélosok vesznek részt a dunapentelei harcokban… tömeggyilkosságokat rendeznek az oroszok Dunapentelén…
ugyanakkor kérték hazug társukat, a Szabad Európát: segélykérelmükét közölje Eisenhoower elnökkel és Kéthly Annával. Nemcsak rémhíreket adott, de a Rákóczi adó sugározta a külföldi ellenséges adók hazug híradásait is.”
Nem szokatlan, ha egy bírósági tárgyaláson a vád és a védelem ugyanazokat a dokumentumokat – eltérő feladatukból fakadóan – saját igazuk bizonyítékaként kezelik, s különösen nem volt szokatlan ez a “demokratikus államrend megdöntésére szervezkedők” elleni tárgyalásokon. Amelyeken – valóságos, érdemi védelem híján – legfeljebb maguk a vádlottak tudták volna elmondani hiteles szemtanúként a tényeket – ha kérdezték volna őket.
A Szabad Dunapentele (ahogyan a vádirat fogalmaz), később Rákóczi adó valóban kereste, sőt meg is találta a kapcsolatot a Szabad Európa Rádióval (SZER). De, hogy mi mindenről adtak hírt, azt éppen ez a médiaközpont tette közzé a Magyarországi Események című dokumentumsorozatában, amelynek tizedik és tizenegyedik összevont száma 1957 tavaszán foglalkozott a forradalom alatti hazai rádióadásokkal (Free Europe Press, VIII. évfolyam). Nem tettek mást, mint rögzítették az általuk is vett rádióadások hanganyagát, majd legépelték, és kötetbe rendezték. Ezt a dokumentumot, pontosabban ennek első, még sok tekintetben hiányos kiadását 1990-ben juttatta el hozzánk a Rákóczi adó egykori munkatársa az akkor Svájcban élő Joseph Sebö-Weiss. Azóta napvilágot látott egy interjúkkal, a SZER adásainak magyar vonatkozású híreivel és több más dokumentummal kiegészített kötet is, de a pentelei forradalom rádiójáról szóló fejezeteket gyakorlatilag változatlanul szerkesztették bele.
A dokumentum összeállítás így tehát autentikusnak tekinthető – ha abban valóban minden anyag helyet kapott. Ami a gyűjteményben napvilágot látott, abból az derül ki, hogy a fentebb citált bírósági megállapítások is pontatlanok voltak. Az adó ugyanis Dunapentelei Nemzeti Bizottság Szabad Rádiója néven kezdte meg adásait a 36 méteres rövidhullámon, és nem november 4-én, hanem már 3-án, szombaton. Délután két órakor tették közzé első felhívásukat:
“Dunai Vasmű dolgozói! A Dunai Vasmű Munkástanácsa a kormány és a győri nemzeti tanács felhívására elhatározta, hogy november 4-én 22 órától a munkát felveszi! Intézkedést kérünk a dolgozók beszállításáról Munkaidő a régi beosztás szerint. A Dunai Vasmű Munkástanácsa.”
Majd így folytatják:
“Olyan értesüléseknek jutottunk birtokába, melyek azt igazolják, hogy a szovjet… katonáknak szolgáltatott propagandairatok fasiszta vérengzésről beszélnek Magyarországon. Mivel félő, hogy nagyon sok szovjet katona hitelt ad ezeknek a rágalmaknak, melyek a magyar szabadságharc tisztaságát mocskolják be, javasoljuk minden szabad magyar rádióállomásnak, hogy rendszeres orosz és magyar nyelvű adásban ellensúlyozza ezeket a rémhíreket…”
Még aznap este hat órakor hírt adnak a Dunaföldvár térségében állomásozó Szovjet csapatokhoz küldött parlamenterek tárgyalásairól is, akiknek sikerült megállapodniuk az elképesztő túlerőben lévő támadókkal, hogy egyikük sem kezdeményez tűzharcot, s hogy a kompromisszumkeresést másnap délelőtt, a földvári laktanyában folytatják.
November 4-én Nagy Imre miniszterelnök hajnali öt óra húsz perckor sugárzott rádióbeszédében bejelenti, hogy “… csapataink harcban állnak…”, majd nyolc óra hét perckor elnémul a Szabad Kossuth rádió.
A katonai ügyész a tárgyalás alapján megállapította, hogy a sztálinvárosi ellenforradalom nem csupán helyi jellegű és elszigetelt jelenség volt, hanem országos vonatkozásban is kiemelt szerepet játszott.
forrás:
Amerikai Magyar Újság 2001. november
Miskolczi Miklós – Egy sortűz sorsa
Dunaújvárosi Hírlap archívuma
Arcanum Digitális Tudástár
1956 hangjai a Magyar Rádióban
