![]() |
![]() |
| Csónakok a horgásztanyánál /1964 fotó: MTI/Járai Rudolf |
Szabadstrand a Kikötõi-öbölben /1964. fotó: MTI/Járai Rudolf |
______________________________________
Dunaújvárosi Hírlap – 1965. április 16.
A partfalvédelem a várospolitika egyik központi kérdése
Az elmúlt hetekben ismét kisebb földmozdulás történt a Horgásztanya környékén. Többen keresték fel szerkesztőségünket, hogy tájékoztassuk a közvéleményt a partfalvédelem helyzetéről, a munkálatok menetéről, valamint arról, hogyan történik a dunai partfal végleges rendezése. Munkatársunk Tapolczai Jenő elvtárshoz, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökéhez fordult a kérdésekkel, s tájékoztatást kért a partfalvédelem helyzetéről.
– Hogyan illeszkedik a partfalvédelem a várospolitikai tervbe?
– A partfalvédelem – mondotta bevezetőben Tapolczai elvtárs – a várospolitika egyik központi kérdése mindaddig, amíg végleges megoldást nem nyer. A tavalyi földcsuszamlás után nyomban megkezdődtek a megerősítés munkálatai. Kormányzatunk úgy intézkedett, hogy külön a beruházó vállalat, a DUNABER foglalkozzék a partfalrendezéssel – ezzel is aláhúzva e probléma jelentőségét. A MÉLYÉPTERV részletes műszaki megoldási terveket dolgozott és dolgoz ki a munkálatokra.
– Eddig milyen gyakorlati intézkedések történtek a partfalvédelemügyében?
– A MÉLYÉPTERV tervei alapján a partfalvédelem gyakorlati megvalósítási szakaszába lépett. Víztárókat építtetünk, a szivattyú teleptől északra pedig a rézsűkiképzés is megtörtént. Ezt az idén tovább folytatjuk, mintegy másfél kilométeres szakaszon. Kémlelőkutakat helyezünk el a partszakasz számos pontján, próbafúrásokat végeztünk. Ezek elsősorban a talajvízszint mérésére és ellenőrzésére szolgálnak. A partfalat fásítani, füvesíteni fogjuk az előírásoknak megfelelően. Az eddig ismert tapasztalatok felhasználásával mindent megteszünk annak érdekében, hogy a legkedvezőbb megoldást nyerjük.

Szekeres István földcsuszamlástól megsérült családi háza és a Dunai Vasmû horgász-egyesületének tanyáján megsérült villanyoszlop helyreállítása /1965
fotó: MTI/Percze Lajos
– Hogyan értékelhető a horgásztanyánál történt legutóbbi kisebb földmozgás? Jelent-e ez közvetlen veszélyt?
– Közvetlen veszélyt nem jelent. Itt tulajdonképpen egy korábban meglazult réteg csúszott tovább, amely szakemberek véleménye szerint a Duna magas vízállásával volt összefüggésben. A Horgásztanyát lakhatatlanná nyilvánítottuk. Együttérzünk a sokszáz dunaújvárosi horgásszal, akiknek most el kell innen költözni új helyre. Gondoskodunk új hely kijelöléséről, ahol sokkal jobb körülmények között hódolhatnak kedvenc sportjuknak.
– A partfalvédelemmel kapcsolatban még csak annyit, hogy munkálatok kétségtelenül hosszabb időt vesznek igénybe. A jelenlegi ütem biztosítéka annak, hogy a problémát megnyugtatóan rendezzük – fejezte be nyilatkozatát Tapolczai Jenő elvtárs, a Végrehajtó Bizottság elnöke.
______________________________________
Dunaújvárosi Hírlap – 1966. május 3.
TÁRSADALMI MUNKÁVAL ÉPÜL A HORGÁSZTANYA
A Vasmű Horgász Egyesületének új horgásztanyája társadalmi munkával épül a Duna-parton. Társadalmi munkával készült az épület terve is. Képünk a tanyaépület homlokzatát ábrázolja a Duna felöl nézve. Az épülethez még egy tárolóhelyiség is tartozik, ahol öltöző és raktár lesz, sőt a helyiség csónakjavításra is szolgálhat. A B-jelzésű tarnyaépület víz felöli részén hosszú tornác húzódik, belül egyszobás tanyaőri lakás, négy vendégszoba, irodahelyiség és egy klubhelyiség nyer elhelyezést. A tanyaépület 32 méter hosszú lesz.
Az építészeti terveket Balla József, a statikai terveket (csak úgy, mint a Szabadtéri színpadét) Pálinkás János, a gépészeti terveket Brinner Róbert készítette el.
A horgásztanya építésvezetője Buzás György, az Út-Vasútépítő Vállalat mérnöke – szintén társadalmi munkában. A horgásztanya építői közül Bokor János 141, Berkics József 133 és Tóth János nyugdíjas 73 társadalmi munkaórát dolgozott eddig. Kardos Ernő tanyagondnok minden szabadidejét az építkezésen tölti, s a munkálatok fő szervezője, amint az tisztségéhez illik, Soós Miklós, a horgászegyesület titkára.
Partfalszakadás után, partfalrendezés előtt…
1968-ban befejeződik a Duna-part rendezése
______________________________________
Horgász-öböl a már kész horgásztanyával 1968-ban
fotó: fentrol.hu
______________________________________
Dunaújvárosi Hírlap – 2016. október 24.
Horgászok és turisták helye
FEJLESZTÉS – Már a látványtervek is elkészültek az új horgásztanya felépítéséhez
Egy látványterv az 1968-ban átadott horgásztanya helyén épülő víziturisztikai központról: az elsők között valósulhat meg
Pekarek János – Dunaújváros – Hamarosan gyökeresen átalakulhat a város melletti Duna-part, elfoglalva az őt megillető helyet a rangsorban.
Egy-két éven belül belül megvalósulhat az a horgászturisztikai program, ami Dunaújvárost végre az őt megillető helyre teszi a Dunát ismerők, szeretők világában! Elsősorban a horgászok, vízi turisták, természetjárók körében.
Ennek bázisa a városi kemping és a horgásztanya lenne. A kemping már évek óta jó úton halad ennek irányába – most komoly esély nyílik arra, hogy a horgásztanya is felzárkózzon hozzá.
A kormány ugyanis 13 milliárd (tizenhárom milliárd!) forintot szavazott meg csak horgászturisztikai programokra. A Magyar Horgászok Országos Szövetségének (MOHOSZ) október utolsó napjáig kell benyújtania koncepcióját ennek megvalósítására.
A dunaújvárosi önkormányzat és a helyi horgászegyesület már idén március 22-én együttműködési megállapodást kötött a helyi horgásztanya turisztikai központtá fejlesztésére.
– Már a látványtervek is elkészültek az új horgásztanya felépítéséhez, és az önkormányzattal közösen kidolgoztuk a helyi horgász- és víziturizmus fejlesztésére szolgáló tervet – mondja Somfai Rezső, a Dunaújvárosi Sporthorgász Egyesület elnöke.
– A város alapvető érdeke, hogy kihasználja és fejlessze rendkívül szép és jó helyen fekvő Duna-partját, azzal a kempinggel együtt, ami talán az ország legszebb vízparti táborhelye. Ott szállásolnánk el a horgászni, sportolni érkező turistákat. A kempinget a tervek szerint kerékpárút köti össze a mai horgásztanya helyén épülő, teljesen új víziturisztikai központtal. Ebben a lábakon álló épületben a pályázati kiírásoknak megfelelően egy horgászbolt, irodák, de egy melegkonyhás étterem is helyet kapna, félkörívű panorámaablakokkal, amelyek a víz fölé nyúlnának. Itt lesz több darab, falba épített nagy méretű akvárium, ami bemutatná a Duna élővilágát, egy előadó- és filmvetítő terem, ugyanebből a célból. A Duna-parton tanösvényt alakítunk ki, a felső-öböltől, azaz a szabad strand öblétől kezdve a kikötői öböl város felőli oldalán végig. A felső-öbölben nádast telepítünk, hogy a vízi madarak fészkelőhelye és a halak ívóhelye legyen, horgászstégeket építünk, ragadozó halak betelepítésével intenzív és attraktív horgászvízzé alakítjuk. A kikötői öbölben, ahol már most is van egy horgászcsónak-kikötőnk, nagy dunai horgászatra alkalmas bázis lesz. Itt vizsgázott horgászturisztikai vezetők kalauzolják majd a horgászokat, kirándulókat – tette hozzá.
Mindennek előkészítéseképpen a tervek szerint tavasszal megkezdődik az öböl kotrása, és eldőlt, hogy a partfalból kifolyó rétegvízzel frissítik a felső- és a kikötői öblöt is: tehát nyitva lehet tartani a két öböl közötti zsilipet, lesz egy egészséges vízáramlás bennük.
Mivel a helyi koncepció a város irányításával kidolgozott, s már az előtervek rajzolásának fázisában van, az elsők között valósulhat meg.
SZERINTEM
Aki dunaújvárosi, akár itt született, akár később költözött ide, mély megelégedéssel fog végigsétálni a megújult Duna-parton. Amelynek már eddig is voltak ígéretes szakaszai, de a horgász- és víziturisztikai program ránk eső részének megvalósulásával, ha nem is fejeződik be a fejlődése, mégis látványos ugrást produkál. S ami a legszebb és a legjobb az egészben: nem mi, lokálpatrióták örülhetünk majd ennek, hanem minden hazai és külföldi látogató kénytelen lesz elismerni, amit mi már rég tudunk, hogy a Duna egyik legszebb szakaszán jár! Már minden tényező adott a sikerhez: szándék, terv, együttműködés, és a pénz!
______________________________________
Horgásztanya a Kikötői-öböl északi szegletében /2020
fotó: Horváth Tamás
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.



















