Magyar Építőipar – 1974. augusztus-szeptember

LÁNCZKY JÓZSEF

Beton- és Vasbetonipari Művek dunaújvárosi gyára

A gyár 1955. január 1-én alakult az É.M. 26/4 Segédipari Építő Vállalatból. Kezdetben a város építéséhez szükséges termékeket gyártotta a város több pontján elhelyezkedő telepein, majd fokozatosan belépett az országos igények kielégítésébe is. A lágyvasbetétes födémgerendák, ablakáthidalók és lépcsőelemek gyártása mellett felkészült a termelőszövetkezetek megszervezése, mezőgazdasági szocialista átszervezése (állami gazdaságok és termelőszövetkezetek) után kialakult mezőgazdasági program megvalósítására, nevezetesen a kombájnszín és debron elemek gyártására. Termékösszetételének további fokozatos bővítése (bányaelemek, elektromos távvezeték oszlopok, oszlopgyámok, szőlőoszlopok, komlóoszlopok különféle mezőgazdasági vázszerkezeti elemek, univerzális mezőgazdasági vázszerkezet, iroda-öltöző vázszerkezet és falelemei, ipari vázszerkezet falelemei) mellett egyedi igények kielégítésére is vállalkozott (pl. a papírgyári gőztávvezeték oszlopai).
Nagyobb fejlesztési költség nélkül, csupán önköltségcsökkentő hitel igénybevételével, belső átszervezéssel telepeit 1962-ig megszüntette, majd részben az előzőkben felsorolt termékek gyártásához 1962-ben szabadtéri gyártóhelyet létesített. 1963-ban akkori árszinten mintegy 44 millió Ft felhasználásával megkezdte első nagyobb gyári rekonstrukcióját, melynek fő célja lakóépület panelek gyártásához szükséges technológia kialakítása volt.

Toronydaruk segítségével emelik be az előregyártott falelemeket a 26. sz. Állami Építési Vállalat munkásai. Az új építési módszer sajátossága, hogy mindössze 5-6 munkás elég az egész épület összeszereléséhez. /1959 fotó: MTI/Balassa Ferenc	Nagy András brigádja daru segítségével emeli ki a sablonból az előre gyártott szobafalelemet. Folyik a második és a harmadik panelház falelemeinek előregyártása. /1959 fotó: MTI/Bárándi István	Az elkészült falelemek beépítésre várnak, miközben a toronydaru a második panelház homlokzati elemeit emeli a helyére Sztálinvárosban. /1959 fotó: MTI/Bárándi István

Nagypaneles épületek Sztálinvárosban

A gyár ténylegesen 1962 óta foglalkozik paneles lakóépület elemek gyártásával. Magyarországon elsőként 1959-ben Dunaújvárosban és az ÉM 26. sz. ÁÉV építésében megvalósított, helyszínen előregyártott egyenként 15 lakást tartalmazó 3 db paneles lakóépület felépítése után, igen kezdetleges (szabadtéri) gyártási körülmények között kezdte el nagyméretű lakóépület elemek gyártását. Üzemi körülmények között elsőként legyártott Dunaújváros FE-9 és FE-10 jelű épületek – az akkor rendelkezésre álló gyártó és szerelő darukapacitások, valamint egyéb kísérleti meggondolások miatt – homlokzati és válaszfal elemei szobanagyságúnál kisebb méretben, tömör kivitelben készültek kohóhabsalak betonból. A födémek anyaga kavicsbeton volt. A tömör elemek közé fa és acél kombinációjú – úgynevezett könnyű – a nyílászáró szerkezeteket is magukba foglaló elemek kerültek. Az elemeket az építés helyszínén vakolták.
A gyártás és szerelésnél szerzett tapasztalatokat felhasználva, került sor két ötszintes körzeti paneles sávház (MOT I. 58-9/62 és -10/62) kialakítására. Ezeknél az épületeknél a válasz és homlokzati falak ugyancsak kohóhabfalakból (részben szobanagyságban), a födémek kavicsbetonból 10 cm vastagságban, szobanagyságban készültek. A födémek csak glettelve készültek, a függőleges belső felületek 3 mm vastag vakolat réteget kaptak az előregyártás során, a külső függőleges felületek szórt mészkőzúzalékos kialakítással készültek. Ennél a két épületnél a nyílászárókat tartalmazó könnyű szerkezet (függönyfal) is hangsúlyozottan alkalmazott szerkezet volt.

Építőmunkások a beemelni kívánt építőelem rögzítési helyének előkészítési munkáit végzik /1961
fotó: MTI/Bárándi István

 Panelsztorik

Ehhez a két körzeti típushoz a fürdőt, WC-t, konyhafalat és az épületgépészeti fülkét megábafoglaló, az előregyártás során teljesen készre gyártott (nem lapokból, hanem térbeli szerkezetként gyártott beton dobozból) úgynevezett vizes térelem került kialakításra, amely a maga nemében első volt az országban és továbbfejlesztett változatában ma is gyártott termék.
Ugyancsak újszerű termékként került alkalmazásra az üzemben a pihenőkkel együtt teljesen készre gyártott lépcsőkar.
A lakáselemek gyártása 1964-ben indult, évi 900-1100 komplett lakás gyártási kapacitással. A gyártási technológiát és a felszerszámozást a gyár tervezte. A rendelkezésre álló fejlesztési költség korlátozott mértéke, valamint ilyen irányú szakmai tapasztalatlanságok miatt mai értelemben vett korszerű technológia nem alakulhatott ki, de az akkori első ilyen irányú hazai gyártóüzemi kezdeményezést kielégítette.
A két körzeti típusból mintegy 4200 lakás épült Dunántúlon, jórészt Dunaújvárosban és Székesfehérvárott. Ugyancsak a Dunaújvárosi Tervező Iroda tervezése alapján ezekből az elemekből néhány kislakás is épült; nagyobb számban magastetős ikerház, kisebb mértékben kétszintes lakásokat tartalmazó sávház.
Időközben megkezdte munkáját néhány magyarországi házgyár, amely a paneles lakóépület, építési technológiának nagy fejlődést adott, másrészt a korábban megépített paneles lakóépületek tervezése, üzemelése, karbantartása során szerzett tapasztalatok és a lakáspolitikai előirányzatok figyelembe vételével rugalmasabb építést lehetővé tevő lakóépület-család tervezése indult meg a gyár szoros közreműködésével a Dunaújvárosi Tervező Irodában. A tervcsalád (C) változatosabb épület alaprajzi elrendezést biztosít, 5 és 10 szint szerelését teszi lehetővé, továbbra is alkalmazza a térelemet, alkalmazza a loggia-szerkezetet és kiküszöböli a függönyfalas rendszert.

Házgyár – magyar tervek alapján – Dunaújvárosban

A függőleges szerkezetek szobanagyságúak, a födémek nagytöbbsége darukapacitás és az épületfizikai jellemzők jobb kielégítése érdekében szükséges vastagság növekedés miatt félszobanagyságú. A belső felületek gyártás során glettek, a külsők mészkőzúzalékos kivitelűek.

Egy konyhablokkot emelnek be a Dózsa György úton épülő leghosszabb lakóházba.
A városrész építését júniusban kezdték nagypaneles építési technikával
melyekhez az elemeket a városi házgyár készíti. /1964
fotó: MTI/Szilágyi Pál

Továbbra is térbeli elemként készül a konyhafalat, fürdőt, WC-t, épületgépészeti aknát magába foglaló vizes blokk és a gyár kezde ményezésére térbeli szerkezetként készül a loggia térelem (gyártás során a szakipari szerkezettel felszerelve), az emeletmagas felvonó térelem és a szellőző térelem.

Loggia térelem szállítása
fotó: DH archívum

A gyári tervezésű felszerszámozás elkészülte (Építőgépgyártó Váll. Sablongyára) után a gyártás 1968 elején indult, elsőként Szeged Tarján lakótelep igényeinek kielégítésére.
A szállítás Szegedre szerelési ütem szerint irányvonattal történt, (Magyarországon, de lehet, hogy nemzeközi viszonylatban is elsőként) melynek kiszolgálására a gyár tároló területet és rakodó gépet létesített, a KPM pedig gondoskodott a vasúti kocsik panelszállításhoz szükséges különleges falépítményének kialakításáról.
A gyár az ország panelgyártó bázisai közül elsőként tett eleget a nyílászáró szerkezetek méretegységesítésével, a gázrobbanás veszély csökkentésével és a paneles lakóépületek tervezése gyártás és kivitelezésével kapcsolatos műszaki előírás követelményeinek.
Különböző belső fejlesztések és ésszerűsítések megvalósításával lakásgyártását 1973-ban 1400 lakás/év mennyiségre növelte. A gyárban gyártott lakóépületek Dunaújváros és Székesfehérváron kívül megtalálhatók Veszprémben, Százhalombattán, Szegeden, Komlón, Szekszárdon is (csak a nagyobb helységeket említve).
Lakossági lakásépítési igények befogadása céljából a tervcsalád elemeiből családi és kis társasházakat alakított, ill. alakíttatott ki a Dunaújvárosi Tervező Irodával és az épület elemeinek helyszínre szállítására és nyers összeszerelésére vállalkozik.

A Dunaújvárosi Házgyár és a tömeges, panelos lakásépítés

Az országos falazóanyaghiány enyhítésére 1967-ben gyártósort létesített kohóhabosalak kézi falazóblokkok gyártására.
A poliuretánhab szigetelőanyag elterjedésével a korábban kohóhabfalakból készült külső térhatároló nem lakóépület elemeknél is folyamatosan áttér a rétegelt változat gyártására.
A gyár 1973. január 1-től kezdődően Pécs és körzetében elhelyezkedő gyárrészleggel bővült, melynek telepein az igen változatos alaprajzi és homlokzati elrendezést lehetővé tevő UNIVÁZ szerkezethez készülnek a külső térelhatároló falak gyári kidolgozású technológiai rendszerrel, dombormintás végleges homlokzati felülettel; 70 és 90 cm gerincmagassággal, 22,60 m hosszúságig előfeszített hídgerendák, és egyéb magas és mélyépítési elemek előfeszített illetve lágyvasbetétes kivitelben.

Paneles építkezés a Római városrészben
fotó: DH archívum

Az eltelt közel 20 év alatt igen kevésnek minősíthető állóeszköz fejlesztés mellett is a gyár folyamatosan fejlődött és az ország egyik számottevő előregyártó bázisává vált, melyet bizonyít a felsorolt termékösszetétel és az 1973. évben megtermelt mintegy 175 000 m³ beton is.
Ezt a mennyiséget megtermelő, mintegy 1700 fő dolgozó részére a gyárközpontban megfelelő öltöző-fürdő, étterem, munkásszálló áll rendelkezésre. A kivitelezés megkezdése előtt áll új konyhaépület építése. Gyáregységi vonatkozásban kivitelezés alatt van öltöző-fürdő-melegítőt, konyha-éttermet magában foglaló szociális létesítmény és tervezett további néhány termelést korszerűsítő telepi fejlesztés lebonyolítása.
Ugyancsak az elmúlt év során túljutott a gyár a 10 000 lakás legyártásán. Kollektívája az országban az elsők között indította a paneles építési módot, a paneles és egyéb szerkezetek fejlesztéséhez szerény keretei között is hozzájárult, gazdag tapasztalatokkal rendelkezik és készen áll további feladatok befogadására.

Elkészült betonelem szállítása közúton
fotó: DH archívum

A házgyárban

Új feladatok megvalósítása azonban nemcsak elhatározás kérdése. A gyártóberendezések gazdaságossági, de biztonságtechnikai és munkaegészségügyi szempontból is jórészt elavultak. Feltétlenül szükséges átfogó rekonstrukció végrehajtása, mely 220 millió Ft fejlesztési költségelőirányzattal meg is kezdődött és befejezése a tervidőszak végére volt előirányozva, azonban a beruházások egyensúlyának helyreállítása érdekében foganatosított rendelkezések ezt az összeget 40 millió Ft-ra csökkentették, mely az időközben megkezdett létesítmények befejezéséhez elegendő és a gyártási technológiát közvetlenül csak a vasvázkészítés vonatkozásában érinti.
A vasvázkészítés korszerűsítése céljából kialakított új vasvázkészítő üzem technológiájának részleges üzembehelyezésével a termékek egy része már hegesztett vasvázzal készül. A termékek és technológiák további fejlesztéséhez, amely akár kapacitásnövelési, korszerűsítési, minőségi, vagy termelékenységi, akár biztonságtechnikai, vagy munkaegészségügyi szempontból szükséges, az előzőkben már említett teljes gyári rekonstrukció elengedhetetlen melynek következő tervidőszaki megkezdésére biztató előjelek tapasztalhatók.
A rekonstrukciót a környező, részben jelenleg is kedvezőbb munkakörülményeket biztosító és tovább fejlődő üzemek munkaerő elszívó hatása is szükségessé teszi.

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.