Nagypaneles épületek Sztálinvárosban


Magyar Építőipar – 1959. december

Nagypaneles épületek Sztálinvárosban

SEBESTYÉN GYULA

Tervező: Weiner Tibor
Szerkezeti társtervező: Sebestyén Gyula
Statikus: Vasek László
Építésztervező munkatárs: Balla József
Szerelőblokk tervező: Jakab Árpád és Somogyi Imre
Fűtéstervező: Barcs Vilmos
Szellőzéstervező: Tömöry Tibor
Villamostervező: Fábri József (FE/1); Fried Arnold (FE/2-3)
Gyártástechnológia tervező: Molnár István
Főépítésvezető: Németh Béla

A közép- és nagyelemes lakóházépítés legfejlettebb válfaja a nagypaneles építési mód. Míg a közép- és nagyblokkokból épült falaknál a munkaigényes vakolási és egyéb befejező munkákat hagyományos módon kell végezni, a nagypaneles építkezéssel a helyszíni munkák minimumra csökkenthetők és az építési idő jelentősen lerövidül.
Hazánkban az első többszintes nagypaneles lakóházak Sztálinvárosban épültek. Az alábbiakban ezek tervezési és kivitelezési tapasztalatairól számolok be.

Építészeti alapszempontok

A lakásalaprajz az életfunkciók térbeli elhatárolására törekekszik. A konyha mérete és elrendezése olyan, hogy abban étkezni nem lehet. E célra a központi elhelyezésű étkező nappali szolgál.
Az északi homlokzaton zárt loggia van, amely télen zártan, nyáron kinyitva használható. Ezt a sztálinvárosi hideg északi szelek indokolták.
A sztálinvárosi épületek a felvonó nélküli 4 emeletes, csökkentett belmagasságú lakóházak csoportjába tartoznak.


1. ábra. A sztálinvárosi FE jelű épületek helyszínrajza

A nagypaneles lakóházak helyszínrajzát az 1. ábra mutatja. Elsőként 1958-1959. években az FE/1 ház épült meg, majd 1959-ben az FE/2 és FE/3 jelűek. 1960-ban épül az FE/4 lakóház.
Az FE/1, 2 és 3 jelű épületek háromfogatúak és 5 lakószintesek. Épületenként tehát 15 lakást tartalmaznak. Az 1958-1959. években tehát összesen 45 lakás épült nagypaneles rendszerben.

Szerkezeti rendszer

A nagypaneles építési mód világszerte legelterjedtebb formája a szobanagyságú nagypaneles rendszer. Ennek lényege, hogy a nagy helyiségegységek egy-egy oldalfala, illetőleg födéme egyegy elemből készült, így egy-egy helyiséget határoló síkokon belül elemek közötti hézagok nincsenek. Ez elkerülhetővé teszi a helyszíni belső vakolást és magas előregyártási fokot tesz lehetővé. Sztálinvárosban is lényegileg e rendszert alkalmazták, de bizonyos eltérésekkel.


2/a. ábra. Falpanelek szokásos alaprajzi elrendezése

A szobanagyságú nagypaneles épületek összes külföldi előképeinél az épület belsejében 4-4 csatlakozó falpanel tengelyei egy pontban metszik egymást (2a ábra). Ez az elrendezés nem előnyös az elemek kapcsolata szempontjából. Az elemek egymáshoz támasztása körülményes. Ugyanez vonatkozik az egymáshoz, valamint a födémelemekhez való végleges kapcsolatuk kialakítására, mely utóbbihoz túlságosan kis csomóponti tér áll rendelkezésre. E mellett e szerkezeti rendszer építészeti szempontból túl merev, azonos méretű falpanelek azonos méretű helyiség-egységeket eredményeznek.


2. ábra. Falpanelek újszerű alaprajzi elrendezése

A fenti okok vezettek a Sztálinvárosban alkalmazott újszerű alaprajzi és szerkezeti elrendezésre. Ennek alapgondolata, hogy 4—4 csatlakozó falpanel tengelye nem egy pontban metszi egymást, hanem derékszögű négyszöget (téglalapot vagy négyzetet) alkot (2b ábra). Így az egyik felállított falpanel véglapjához támaszkodik a következő falpanel és ez a helyzet az egy csomópontban találkozó mind a négy falpanelnél. Az egy csomópont körül elhelyezkedő négy födémpanel egymáshoz, illetőleg a falpanelekhez való kapcsolatának kialakítására megnövekedett alapterületű csomóponti tér áll rendelkezésre.
Az új rendszer építészeti szempontból előnyös, mert egyféle méretű belső falpanelekkel kétféle szélességű és mélységű helyiségegységek váltakozva sorolhatók egymás mellé.


3. ábra. FE/1 jelű épület alaprajza

A falpanelek újszerű elrendezésének további előnye, hogy jó lehetőségeket nyújt kémények, lefolyócsatornák, felszálló vezetékek elhelyezésére.
Az FE/1 jelű épület a fenti rendszer alapján épült (3. ábra).
Az FE/2 és FE/3 épületek azonos építészeti terv alapján, de más homlokzati falpenel-kiosztással (4. ábra) épültek.


4. ábra. FE/2-3 jelű épületek alaprajzi részlete

Míg az FE/1 épület homlokzati falai is szobanagyságú falnyílásokat magukba foglaló falpanelekből készültek, addig az FE/2 és FE/3 épületek homlokzati falai nyílásokat nem tartalmazó tömör falpanelekből és könnyű, nyílásos elemekből készültek. E módosítást a rendelkezésre álló 45 tonnaméteres daru indokolta, amelynek teherbírása a nehezebb homlokzati falpanelek beemeléséhez nem volt elegendő. Továbbá az az elv, hogy a falpanelek végfala a csatlakozó falpanel felületéhez támaszkodik, e módosított elrendezésnél valósult meg következetesen.
További vizsgálatok után dönthető csak el, hogy melyik homlokzati megoldás az előnyösebb.

A teherhordó szerkezetek anyagai, elemei, kapcsolatai

A kísérleti épületek egyik célja tapasztalatszerzés volt a sztálinvárosi habosított kohósalak célszerű felhasználására. Az épületek fal- és födémelemei vasalt kohóhabsalakbetonból készültek, kavicsbeton bordák vagy lemezek nélkül.
Az egyféle anyagú elemek előnye a vasbeton és könnyűbeton kombinációjával előállított anyagú elemekkel szemben, hogy nem kell a kétféle anyag eltérő elszíneződésétől, zsugorodásától, hőkiterjedésétől tartani. Bár a lépcsőkarok is megoldhatók lettek volna vasalt habsalakbetonból, ezek vasbetonból készültek, mégpedig üres vasbeton keretként, amelyre az egyes műkő ékfokokat a helyszínen helyezték el. A lépcsőház homlokzati falai előregyártott üvegbeton falpanelekből készültek.
Mind a falpanelek, mind pedig a födémpanelek tömör elemek. Az elemek beton összetétele elsősorban a vasalás kellő védelme, részben pedig a rendeltetésnek megfelelő hőszigetelési, illetve szilárdsági értéke elérése végett különböző volt.
A külső falelemek B 50 habsalakbetonból készültek, az alábbi összetételben:

  • 50% habsalak 15-30 mm szemnagysággal,
  • 25% habsalak 7-15 mm szemnagysággal,
  • 25% habsalak 0-7 mm szemnagysággal,
  • 300 kg/m3 600-as cement.

E beton térfogatsúlya 1500 kg/m3.
A belső falelemek és födémelemek B 100 habsalakbetonból készültek. E beton összetétele:

  • 30% habsalak 15-30 mm szemnagysággal,
  • 25% habsalak 0-7 mm szemnagysággal,
  • 25% habsalak 7-15 mm szemnagysággal,
  • 20% folyami homok.
  • 300 kg/m3 600-as cement.

Térfogatsúlya 1700 kg/m3.

A külső falelemek 27 cm, a belső falelemek 16 cm, a födémelemek 14 cm vastagok.
A FE/1 épület nyílászárószerkezetei acéltokkal készültek. A tokokat a habsalakbetonelemek zsaluzatába betonozás előtt helyezték el.
Az acéltokok gyenge minősége miatt az FE/2-3 épületekben fatokok vannak. A habsalakbeton elemekbe facsomagokat betonoztak be, amelyekhez a tokokat utólag hozzácsavarozzák.
Az FE/2-3 lakóházak tömör külső falelemei csak a peremük mentén, a belső falelemek kétoldali, 50 cm lyukbőségű hálóval vasaltak; a födémelemek alsó háló vasalásúak.
A homlokzati falakban emeletenkint körülfutó koszorúk vannak, amelyeket a födémelemek közötti kibetonozás egészít ki.
Az FE/1, ill. FE/2-3 épületek elemszámait az 1. és 2. táblázat tartalmazza.


1. táblázat


2. táblázat

A fenti táblázatokba nem vettük fel a szellőző elemeket, a párkányelemeket, kisebb műkőelemeket és lépcsőfokokat. Látható, hogy az FE/2-3 épületek az elemféleségek szempontjából kedvezőbbek, mint az FE/1 épület, bár az elemek száma valamivel nagyobb. Ez azonban csupán annak a következménye, hogy a habsalakbetonnak a számítottnál nagyobb térfogatsúlya, illetőleg a daru korlátozott teherbírása miatt 40 födémelemet két elemre kellett bontani, amire egyébként nem lenne szükség.
Ezt figyelembe véve az FE/2 épület elemféleségeinek száma csak 20, illetőleg 38, a táblázat szerinti 22, illetőleg 41 helyett; az összes elemszám pedig 298 helyett 278, tehát lényegileg ugyanannyi lenne, mint az FE/1 épületben.
Meg kell említeni, hogy az FE/2-3 épületek elemeiről készült 2. táblázatban nincsenek benne a homlokzati nyílásos elemek. Ezek azonban könnyű betont nem tartalmazó fa keretezésű elemek.

Épületgépészeti szerkezetek


5. ábra. Előregyártott szerelőpanel

Az épületekhez lakásonkint 1 darab előregyártott szerelőpanel készült (5. ábra). Az egy emeleten levő három szerelőpanelből kettő azonos, a harmadik az előzőknek tükörképe.
A szerelőpanelek hideg- és melegvíz vezetékeit menetes betétdarabokkal, fűtési vezetékeit áttoló betétdarabokkal és hegesztéssel, az ejtőcsöveket tokos betétdarabokkal és tömítéssel kapcsolták (6. ábra).


6. ábra. Előregyártott szerelőpanel felemelése a gyártóhelyről

A szerelőpanelek mellett vannak a fürdőszobák és WC-k szellőzését szolgáló, előregyártott elemekből összeállított kétüregű, emeletmagas szellőzőkürtők (shunt rendszerű kürtők), (7. ábra).


7. ábra. Előregyártott szellőzőkürtők

A kisebb keresztmetszetű üregbe torkollik a fürdőszoba és a WC szellőzőnyílása. A levegő ebben egy emeletnyit halad felfelé, majd ferde választólap tereli át a nagyobb üregbe, így visszatorlódás lefelé nem következhet be. Nyári időben a huzat a szellőzőrácsokba beépített elektromos ellenállás rövid időre való bekapcsolásával és így hőfokkülönbség előidézésével fokozható. A kürtőt a tetőtéren kívül köpeny elemmel hőszigetelik, felülről deflektorral és fedlappal zárják le.
A fűtés betonradiátorokkal történik. A kidolgozott tervek szerint a fűtési vezetéket a gyártáskor a panelekbe kellett volna bebetonozni. A csőanyag késői beszerzése miatt a panelek többségénél ez nem történhetett meg és ezért a fűtési vezetékeket a helyszínen szabadon (részben kihagyott toronyba) szerelték.
Az FE/1 épület legkomolyabb hiányossága a korszerű villanyszerelés részbeni megoldatlansága. A felszálló villanyvezetékek az egyik csomóponti üregbe kerültek. A vezetékeket vízszintesen a födém, illetőleg a padló felett a székléchez csatlakozó horonyléc alá szerelték. Szerelésnél a horonylécet a sarkokban mindkét irányban 10-10 cm-es szakaszon nem helyezték el. A horonyléc sarokdarabjait a vezeték behúzása után szerelik a helyükre. A középvilágítóhoz vezető vezeték részére a födémet átfúrták. A kapcsolókhoz vezető függőleges vezetékszakaszt a falpanelekbe bebetonozták. A konyhákban, a WC-ben és a fürdőszobákban a villanyvezetékeket a falra szerelték és szalagpántokkal erősítették fel.
Az FE/2-3 épületek villanyszerelése már korszerűbb, a látható vezetékeket kiküszöbölték.

A gyártási és az építési technológia


8. ábra. Előregyártótelep az FE jelű épületekhez

A helyszíni sztend üzemet úgy telepítették, hogy az FB épületek mindegyikének elemeit le tudja gyártani (8. ábra). Az üzem hivatott volt annak bizonyítására, hogy a gazdaságos nagypaneles építésnek nem előfeltétele nagy költségű panelgyár létesítése.
Az üzemeltetési tapasztalatok bebizonyították, hogy a következő években az egyszerű eszközökkel létesített szabadtéri sztend jellegű panelgyártásnak is megvan a létjogosultsága.
Az összes habsalakbeton panelek fekve készültek. A zsaluzó formák olcsóbb fából (palló) készültek. Az ezekkel elért méretpontosság kielégítő volt. A falelemek felállítását ideiglenes szorító berendezéssel végezték, amivel a forgatás közben fellépő hajlítóigénybevételek miatt egyébként szükséges többletvasalást meg lehetett takarítani. Az emelő horgokat a szokásosnál jobban be kellett kötni az elemekbe, mert az acélbetétek tapadása a néhány napos habsalakbetonban kicsi.
A gyártó területen egy bakdaru dolgozott. Ez szállította a betonkeveréket konténerben a zsaluzathoz és végezte az elemek felemelését és a tárolótérre szállítását. A tárolótérről toronydaru emelte be az elemeket (9. ábra).


9. ábra. Elemek tárolása

A külső falpanelek végleges homlokzati vakolattal együtt készültek, melynek felhordása a felső felületén történt. A homlokzati falpanelek közötti hézagolást könnyű, mozgatható acélállványról végezték.
Az ÉTÉGI vizsgálatai szerint az FE típusú nagypaneles épületek költsége Sztálinvárosban megközelítően a téglaszerkezetű épületek költségével azonos. 1 m2 27 cm vastag homlokzati kohóhabsalak vasbeton panel munkaóraszükséglete (anyaggyártáshoz, előregyártáshoz és beépítéshez együtt) 4,8 óra, míg 1 m2 38 cm vastag homlokzati vakolással ellátott kisméretű téglafal munkaóraszükséglete (anyaggyártás, falazás, vakolás együtt) 8,5 óra.


10. ábra. FE/1 jelű épület

Összefoglalás

A következő néhány évben a közép- és nagyblokkos lakásépítés elterjesztése szerepel az építéspolitikai irányelvekben. A nagypaneles építési mód elterjedése a későbbi évek feladata. Ehhez az első magyarországi nagypaneles épületek tervezési és építészeti tapasztalatai jó kiindulásul szolgálhatnak.

Sztálinváros múltja és jövője

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

Dunaujvaros