Kutasi Sándor mozigépész, a mozi szíve, és lelke, motorja, ma még megnyomja a digitális vetítőgépen a start gombot, lefut az utolsó mára tervezett film, aztán vége. Vége egy korszaknak, elkezdődik a felújítás. Az 1951 decemberében átadott Mozipalota épületére igencsak ráfér a renoválás, a hibákat már nem elég foltozni, lefesteni, és az időközben megváltozott igényeket várhatóan a megújult épület korszerű módon fogja kiszolgálni.
vetítés után visszatekerni! – amikor még szalagon jött a film…
A sztálinvárosi mozipalota átadásának nehézségei
Talán nem túlzás, mindenkinek vannak élményei, milyen is volt a mozi. Koromból adódóan nekem a legkorábbi emlékeim egy Halász Judit koncert, és egy Star Wars – Jedi visszatér filmvetítés a 80-as évek elejéről. Előbbire rákeresve a helyi hírlap a megadott időszakban a C szárnyat említi, de valamiért nekem akkor is a mozi erkélye ugrik be, amikor ovis társaimmal attól féltünk, hogy Judit néni majd minket hív fel a színpadra. Talán még megnyugtatóan az is eszembe jutott, hogy majd a dadusok lekísérnek. Természetesen nem volt szükség ilyen segítségre. A földszintről hívtak fel gyerekeket. Utóbbi pedig a már klasszikusnak számító sci-fi sorozat éppen teltházas vetítése, melyre épp befértünk, valahol a jobb hátsó sarokban még volt 1-2 szabad hely.
Pár évvel később már az összespórolt pénzeimet dobáltam be a földszinti játékautomatákba, majd az emeleten biliárdozhattunk baráti társaságban. Ezek persze már a mozi extra szolgáltatásai voltak. Bent pedig végre lecserélték a székeket, jöttek a jobbnál jobb filmek.
Ma családi mozizásra indultunk, Dumbó történetét néztük ki magunknak. Kislányunk pedig talán már nem is fogja tudni mi az a VHS, vagy a filmek előtti filmhíradó, és furcsán fog nézni, valaki mutat neki egy filmszalagot. Egy letűnt korszak ereklyéi…. Holnap már nincs vetítés, talán még fel sem fogtuk.
Természetesen nem maradunk filmek nélkül, ugyanis a technika költöztetése, és a megfelelő környezet kialakítása után a Dunaújvárosi Egyetem előadójában kap helyet ideiglenesen a város mozija. Volt már ilyen, a 60-as években kétszer is a Bartók Művelődési Házba költöztek a felújítások idejére.
Várjuk vissza a mozit, várjuk a megújult épületet, reméljük tartani tudják a kitűzött időkeretet, és ha minden igaz, nem csak az épület, de az a sokat bírált környezet is meg fog újulni. Itt volt az ideje! Jó munkát a kivitelezőknek!
Felújítás előtti utolsó vetítési napon – képek
Külön köszönet Kutasi Sándornak! Remélem hamarosan újra találkozunk!
