Fejér Megyei Néplap – 1956. január 3.

A Sztálin Vasmű fejlesztése a második ötéves tervben, s ennek keretében 1956-ban

Borovszky Ambrus igazgató nyilatkozata

A Sztálin Vasmű és Sztálinváros fejlesztésében a második ötéves tervben az eddigieknél is szebb és nagyobb feladatok várnak reánk sztálinvárosiakra, építőkre, szerelőkre és üzemeltetőkre egyaránt – mondotta Borovszky Ambrus, a Sztálin Vasmű igazgatója. Ugyanis

a második ötéves terv során fejeződik be a nagy gyár- és városfejlesztés legfontosabb időszaka.

Ekkor fejlődik a Sztálin Vasmű igazi kombináttá. Ennek során a beérkező szénből és ércből közvetlen kiindulási anyagot, kohászati terméket, hengerelt árut adunk az iparnak, népgazdaságunknak.

Füstöt ont magából a kokszot hûtõ torony /1956 fotó: MTI/Munk Tamás	A sztálinvárosi Sztálin Vasmû kokszolómûve /1956 fotó: MTI/Fényes Tamás

Termel a Sztálinvárosi Kokszolómű

Befejezendő két nagy építkezésünkkel, a leghamarabb üzembehelyezendő kokszolóművel és érctömörítőművel olcsóbbá és gazdaságosabbá tesszük a termelést és ezzel is megvalósítjuk pártunk egyik fontos célkitűzését: a termelékenyebb alapanyaggyártást. A kokszbehozatalt csökkentjük saját kohókokszot gyártó kokszolóművünk üzembehelyezésével. Az érctömörítőmű megindulása után pedig a fajlagos kokszfogyasztást szorítjuk le. Ezzel párhuzamosan növeljük a nyersvastermelést is. Ugyancsak a gazdaságosabb termelést szolgálja a második nagyolvasztó és a szintén épülő két újabb Martin-kemence, valamint a keverőkemence építése és üzembehelyezése is.
– A kokszgyártás melléktermékeit az ugyancsak épülő vegyiművek fogja feldolgozni.

Szerves vegyiiparunk, gyógyszer- és festékiparunk számos értékes alapanyagot kap majd a Sztálin Vasmű vegyiművétől.

Felavatták a Dunai Vasmű két új üzemét: a benzolkiválasztót és a kénüzemet

A 2. számú nagyolvasztó üzembehelyezésével pedig az erőmű energia termelése is gazdaságosabbá válik, hiszen több kohógáz felhasználásával csökken a szénfogyasztás.
– Rendkívül értékes, alacsonyaknás kísérleti kemencét, kiskohót is építünk a második ötéves terv során a Sztálin Vasműben. Ennek az a célja, hogy teljesen hazai anyagokból, hazai porércek és eddig nem kokszolható hazai szenek felhasználásával termeljünk nyersvasat a Sztálin Vasműben. A Martin Acélmű mellett nagy oxigénes konvertert is létesítünk, amely az eddigi álló kemencéknél lényegesen termelékenyebben működik majd.

– A meleg és hideg hengerművel tesszük fel a koronát a Sztálin Vasmű építésére. A sztálinvárosi hengermű ugyanis nemcsak a Sztálin Vasmű, de egész második ötéves tervünk egyik legnagyobb létesítménye lesz.

Kálmán Tamás tervező mérnök, Pásztor Viktor kitüntetett tervező és
Schőn József technikus a meleghengermű igazgatóságának tervezésén dolgoznak. /1956. február 20.
fotó: Magyar Fotó/Hollenzer Béla

Több, mint 550 méter hosszú csarnokában ezerszáz vagon vasszerkezetet építünk be. Meleg hengerművünk 2-10 mm-es lemezzel, hideg hengerművünk pedig a legvékonyabb lemezfajtákkal is ellátja majd iparunkat, vagyis olyan anyaggal, amelyre a legnagyobb szüksége van.
– A dunai kikötőt is kibővítjük, megnagyobbítjuk a rakodó partot. A negyedik és ötödik új daru üzembehelyezése után fokozottabban vesszük igénybe az olcsóbb víziszállítást nemcsak az ideérkező, de az innen elszállítandó anyagoknál is.

A kikötõben kirakják a vasércet a szovjet, a magyar és a román uszályokból. /1956
fotó: MTI/Papp Jenõ

Dunai Vasmű Kikötő

– A városépítés, a dolgozókról való fokozottabb gondoskodás lépést tart a gyárfejlesztéssel.

Már 1956-ban háztartási gázt adunk a háziasszonyoknak. Az ötéves terv során új lakások ezreit építjük fel. Bővítjük a távfűtést.

Felépítjük új kórházunkat. Kialakítjuk a városközpontot.
– A második ötéves terv első évében, 1956-ban várnak ránk a legnagyobb feladatok. Ez az év lesz a Sztálin Vasmű történetében talán a legjelentősebb esztendő. Ekkor kezdjük igazán visszafizetni népgazdaságunknak az eltelt néhány év alatt reáfordított sokszáz milliót. Minden évnegyedben ugyanis belép a termelésbe egy-egy új nagyüzem. Ezért 1956. év, a fejlesztés mellett, egész sor új gyár és üzem születésének, megindulásának az esztendeje is lesz. Első lesz köztük a kokszolómű, amely kohókokszot, ipari és háztartási gázt, a később üzembe helyezendő vegyiművek sokféle vegyianyagot ad népgazdaságunknak. A második évnegyedben az ércelőkészítő- és érctömörítő művet helyezzük üzembe. Majd a második 700 köbméteres nagyolvasztómű üzembehelyezése következik. Ezt követi a 600 tonnás keverőkemence megindítása.

Az érctömörítõ gyárrészleg /1956
fotó: MTI/Fényes Tamás

– Gyönyörű feladatok ezek – mondotta befejezésül Borovszkí Ambrus igazgató. –

A Sztálin Vasmű négy-öt év fáradságos munkáját és anyagi áldozatát kezdi visszafizetni kamatostól a második ötéves terv első évében.

Ezért mondjuk mi sztálinvárosiak 1956-ot a sztálinvárosi fordulat évének, amikor már nemcsak kap, de az eddigieknél mindig többet és többet ad vissza a hazának.

Az ötéves terv első napja Sztálinvárosban

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.