61 méter magas lesz

Megépül a gabonasiló

Megkezdődött a Szalki-szigeten egy húszezer tonna gabona tárolására szolgáló gabonasiló, valamint a kikötői öböl partján egy gabonarakodó építése. A két létesítményt a Ruhagyári út fölött szállítóhíd köti majd össze. Miután megtörtént a tereprendezés, s kivágták az útban lévő fákat, a Hídépítő Vállalat dunaújvárosi építésvezetősége a napokban hozzáfogott a 18, egyenként hét és fél méter átmérőjű vasbetonhengerből álló silótorony alapozásához. A két generálkivitelező egyike, a Hídépítő Vállalat készíti el egy technológiai épület, a mérlegház, a gabonafogadó garatbunker alapozását, s megépíti ezenkívül az uszályrakodót. Ez utóbbi érdekes, egyúttal kényes feladat lesz. A vízpart vonalában 16 és fél méter mélyre süllyesztenek tizenegy, egyenként 130 centiméter átmérőjű acélhengert. Ezek lesznek – belülről kibetonozva – a rakodó tartópillérei.
A másik generálkivitelezőre, a 26-os Építőipari Vállalatra marad a létesítmények föld feletti részének a kivitelezése. A 41 méter magas silótornyok betonozását csúszózsaluzással a Csongrád megyei DÉLÉP végzi majd el. Ez lesz a leglátványosabb szakasz az építkezésen, amelyre a tervek szerint a jövő év közepén kerül sor.
A silótornyok tetejére kerül még egy 20 méter magas acélszerkezetű technológiai épület, s ezzel együtt 61 méter magas lesz az egész objektum, amely 1984-ben készül el. A beruházás költsége 72 millió forintot tesz ki.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1981. szeptember 8.

Tavaly ősszel kezdték meg Dunaújvárosbana 20 ezer tonna befogadóképességű új gabonasiló építését. Az alaptestet a Hídépítő Vállalat elkészítette, a még szükséges csúszózsaluzási munkálatokat a DÉLÉP végzi el.

Megjelent: Fejér Megyei Hírlap – 1982. március 21.

30 cölöpalapot készít a Hídépítő Vállalat Petőfi Sándor brigádja Dunaújvárosban, az Ifjúsági szigeten, a létesítendő gabonasiló kkikötőjénél. A 17 méter mélységű alapoknak már több mint a fele készen van.
Fotó: Tímár Mátyás

Megjelent: Fejér Megyei Hírlap – 1982. április 2.

Különleges feladat a villámvédelem

Egy menetben ötven méter

Érdekes, különleges munka kezdődött meg hétfőn este a Szalki-szigeten. Éjjel-nappal megállás nélkül szerelik és betonozzák a gabonasiló ötven méter magas vasbeton hengereit a 26-os építővállalat, a hídépítők, s a DÉLÉP szakemberei. A kivitelezésben százharminc lengyel szakmunkás is részt vesz. Ők a paksi atomerőmű építkezéséről jöttek át. Az előreláthatólag egy hónapig tartó munka méretére jellemző, hogy négyezer köbméter betont és 460 tonna betonacélt használnak fel, mire a silótornyok magassága eléri az ötven métert. Mivel a munka nem szakadhat félbe, bármilyen is legyen az időjárás, nemcsak az ott dolgozók folyamatos kiszolgálását kellett megtervezni és előkészíteni, hanem a magasba szökő létesítmény villámvédelmét is.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1982. május 21.

A számítottnál gyorsabban haladnak a gabonasiló építői. A tervezett napi 1,7-2 méter helyett 2,4-3 métert is haladnak a csúszózsaluzásos technológiával, s már elérték a 25 méteres magasságot, a silóhengerek teljes magasságának a felét
(Cseh Tibor felvétele)

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1982. május 28.

Nonstop épül hetek óta a gabonasiló. A betonozok már a negyvenméteres magasságot elhagyva végzik munkájukat – témát adva egyúttal az éjszaka is leselkedő fotósnak
(Sáry László felvétele)

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1982. június 8.

24 nap  = 50 méter

Kész, befejeződött; köszöntötték egymást szerda délben Szalki-szigeti gabonasiló építői. Amikor május 17-én megkezdődött a beruházás leglátványosabb, egyúttal legkényesebb szakasza, a csúszózsaluzásos betonozás, az volt a kivitelezők titkos terve, hogy a futball-világbajnokság kezdetéig befejezik ezt a munkát, noha eredetileg egy hónapot szántak rá.

A terv teljesült, huszonnégy napi folyamatos munka elegendő volt az ötven méter magas vasbetonhengerek elkészítéséhez.
A gabonasiló beruházása födémépítéssel, a technológiai épület acélszerkezetének szerelésével és a szalaghíd alapozásával tovább folytatódik.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1982. június 11.

Már teljes magasságában áll Dunaújvárosban, a kikötő mellett a gabonasiló, amelyet három építőipari vállalat szakemberei építenek. Az ötven méter magas létesítmény húszezer tonna gabona tárolására lesz alkalmas. Előreláthatólag 1984-ben adják át az építők
Fotó: Gregoricy Antal

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1982. júmius 15.

A posta és mérlegház ács-, valamint vasszerelési munkáit végzik a húszezer tonnás gabonasilónál Dunaújvárosban, az Ifjúsági szigeten a Hídépítő Vállalat dunaújvárosi építésvezetőségének szakemberei
(Tímár Mátyás felvétele)

Megjelent: Építők Lapja – 1982. december 6.

Egymásra mutogatnak a gabonasilónál

Kívülről nézvést megvolna

Két éve kezdődött el a Szalki-szigeten a gabonasiló és a vízi gabonarakodó építése. A negyedmilliárd forint értékű beruházásnak 1984. május 15-re kell befejeződnie. Ám az építkezés mai állapota arra enged következtetni, hogy nem készül el határidőre a gabonasiló.

______________________

A negyven méter magas silótorony – kívülről – majdnem késznek látszik. Belül viszont nagyon sok – csak kevéssé gépesíthető – építési feladattal kell még megbirkóznia a 26-os építővállalatnak és a Hídépítő Vállalat helyi építésvezetőségének. Mindezekkel május végére kellene kész lenniük, hogy a GYGV és a VIV elkezdhesse a szovjet gépészeti berendezések szerelését.
A beruházó és a két társgenerálkivitelező képviselői az építkezés állásáról és befejezésének kilátásairól a következőket mondták:
Hingyi István, a gabonaforgalmi vállalat építész létesítményfelelőse: – Az ütemtervhez képest négy-öt hónap a lemaradás. A csúszózsaluzás tavaly június 9-i befejezésétől az év végéig érdemi munka alig történt a silón. A hídépítő például nem kezdhetett hozzá mindaddig a silóhengerek alján a surrantófödémek készítéséhez, amíg a huszonhatosok felül nem zárták le a silótornyokat. A huszonhatosok a silótornyok alján addig nem tudják megcsinálni a szállítószalag-alagutakat, amíg a hídépítő nem végez előttük…
A létesítményfelelős szerint tervszolgáltatás hiánya, beruházói mulasztás nem hátráltatta az építőket.
Másként ítéli meg a helyzetet Ragyil Lajos, Hídépítő Vállalat helyi építésvezetője. – A beruházás leghosszabb idő alatt elkészíthető részei a silótorony belső gabonafogadó és -szállító rendszerének építményei. Ha azt számítom, hogy mikor kaptunk munkaterületet, nem vagyunk késésben, a szerződéses határidőhöz képest viszont két hónap volt a lemaradásunk. Ebből már valamennyit behoztunk.
Finta Ferenc, a 26-os építőipari vállalat főosztályvezetője elismeri, hogy egy ideig valóban kevesebben dolgoztak a silón a szükségesnél, de a késedelem alapvető okaként a beruházás rossz előkészítettségét, egyes résztervek hiányát jelöli meg. – Az alapozás mindegyik építménynél a hídépítő dolga volt. Három, öt, hat hónap késéssel vettük át tőlük a munkaterületeket.

______________________

Nem tudjuk, nem is feladatunk kideríteni, hogy az egmásra utalt vállalatok melyike miben és milyen mértékben vétkes. A beruházás körüli ellentmondásokra viszont mi sem jellemzőbb, mint a csúszózsaluzásnál foglalkoztatott lengyel munkások többletbérének elszámolása körüli huza-vona. Az akkor kifizetett 4,2 millió forint nemcsak az építővállalat tavalyi mérlegeredményét rontotta, ma is hiányzik az a pénz a 26-os ÁÉV pénztárából. A gabonaforgalmi vállalat főhatósági engedélyezéstől tette függővé még a munka elvégzése előtt a 4,2 millió forint kifizetését, a 26-os ÁÉV a feltételes ígéret hitelében bízva kockáztatott, s most a pénzéért pereskedni kénytelen.

______________________

Az épülő silótornyok
fotó: Rozsnyai Zoltán

A siló tetején és mélyén, a vízi rakodó félkész tornyán, a szállítóhidak acélszerkezetein, a mérlegház alapozásán, a technológiai épületben, a közúti fogadógarat zsaluzásán most serényen dolgoznak mind a hídépítők, mind a huszonhatosok. Feil Ferenc (a 26-osok létesítményfelelőse) szerint néhány munkaterületen, például a géptéri födémépítéseknél, sikerült valamit behozni a több hónapos elmaradásból, s nem lesz annak akadálya, hogy nyáron elkezdődhessen a gépészeti berendezések szerelése.

______________________

Az MSZMP KB április 12-13-i ülésén elfogadott határozatban szerepel a következő megállapítás: “A műszaki megújulási készség és a vállalatok közötti kooperáció nem megfelelő”, és ez sajnos ráillik a gabonasiló beruházására is.
Megoszlik az építész-műszaki szakemberek véleménye arról, hogy elkészülhet-e 1984. május 15-re a dunaújvárosi gabonasiló. A beruházás hiányos előkészítettsége, a tervezők, beruházók, kivitelezők közti nézeteltérések sokkal inkább veszélyeztetik a létesítmény jövő évi gabonabetakarítást megelőző befejezését, mint az eddig összegyűlt lemaradás. Ha ennél később lesz kész a gabonasiló, veszteség éri a népgazdaságot. Húszezer tonna gabonát – amit a silóban kellene elhelyezni – rosszabb körülmények között kell majd tárolni. Az ebből származó minőségromlás számottevő veszteséggel járhat, amit megelőzni a beruházás mindegyik résztvevőjének közös kötelessége.

Csongor György

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1983. május 13.

Senki nem tud biztosat

A gabonának sem mindegy

Kritikus szakaszát “éli” 1983 őszén a Szalki-szigeten épülő gabonasiló. Késésben van az építkezés. Hogy valójában mennyi az időveszteség, s az 1984. május 15. befejezési határidő tartható-e egyáltalán, erről bizonyosat senki sem tud mondani.
A beruházás hálóterve – a májusi változat – szerint például a silóhengerek, valamint a hengerek közti cellák alsó vasbeton fenéklemezeit ez év június 30-ig kellett volna elkészítenie a Hídépítő Vállalatnak. A betonozás még napjainkban is tart. S csak ezután kezdődhet el a silóhengerek és a köztes cellák belsejében az úgynevezett tölcsértorkolatok elkészítése, amelyekhez nyolcszáz köbméter betont kell bedolgozni, igen nehéz körülmények között! A Ruhagyári út átellenes oldalán, a vízi rakodó építészeti munkáinak is június 30. volt a határideje. Ezzel várhatóan az év végére készül el a Hídépítő Vállalat.
A gépi berendezések szovjet terveken, technológián alapulnak. Az importberendezések nyolcvan százaléka már a helyszínen van, többit a szerződésnek megfelelően az év végéig leszállítják. És már itt vannak a szovjet szerelésvezetők is. Szerintük a 330 tonnányi gép, szerelvény és elektromos berendezés felszerelésére és üzembe helyezésére nyolc hónapnyi idő kell.
A bökkenő csak az, hogy a május 15-ig hátralévő idő hét hónap sincs. A Gyár és Gépszerelő Vállalatnak, Villanyszerelőipari Vállalatnnak és a Csőszerelőipari Vállalatnak július 15-én kellett volna elkezdenie a munkát a beruházáson. Mivel nem fejeződtek be az építészeti munkák, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat mind a mai napig nem tud dolgozni a silón és a kiszolgáló létesítményeken, csak az egyes szerelvények és berendezések – egyébként is tervbe vett – helyszíni előregyártását kezdték el.
A szerelő vállalatok megkísérlik rövidebb idő alatt elvégezni a rájuk háruló feladatot. Szerintük még elkészülhet május közepéig a gabonasiló, ha az építővállalatok (26-os hídépítő) behoznak valamit lemaradásukból, s ha a tél nem lesz hidegebb az átlagosnál, mert a silóban levő munkaterületek befűtésére aligha lesz mód.
Komoly népgazdasági érdek fűződik a beruházás határidőre történő befejezéhez. Ha ugyanis már a jövő nyáron a kombájnoktól közvetlenül a silóhoz szállíthatnák a gabonát, az ideális feltételek közt tárolt búza jobban megfelelne az exportkövetelményeknek, azaz jobb áron adható el. Ez pedig van olyan fontos cél, amelyért szükséges összefogniuk a beruházó és kivitelező vállalatoknak.

Csongor György

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1983. október 21.

Csaknem elkészült a szalki-szigeti gabonasiló vízi rakodója. A magasban futó 140 méter hosszú kezelőjárdát tizenkét darab 130 centiméter átmérőjű vasbetonoszlop tartja, amelyhez alacsony és magas vízállásnál egyaránt ki lehet kötni az uszályokat
(Rozsnyai Zoltán felvétele)

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. január 13.

Távvezérlésű szállítószalagok és gabonatovábbító berendezések juttatják majd a gabonasiló tárolócelláiba vagy onnan a rakodóhelyekre a szemes terményt. Ezeket a szovjet gyártmányú berendezéseket szerelik most be szovjet szakértők irányításával a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, valamint a Villanyszerelőipari Vállalat munkásai. (Rozsnyai Zoltán felvételei)

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. február 24.

Befejező szakaszához érkezett a dunaújvárosi gabonasiló és vízirakodó építése. Március óta több, mint kétszázan dolgoznak a silón és melléképületein, hogy a május 15-i átadási határidő után néhány héttel elkészüljön az új létesítmény és fogadhassa az idei gabonatermést.
(Rozsnyai Zoltán felvétele)

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. április 20.

Alpinista gazdasági munkaközösség vállalta el a gabonasiló festését. A negyven méter magas függőleges betonfelület majdnem tízezer négyzetméter, amit hét réteg időjárásálló festékkel vonnak be. A kétmillió forint értékű munkával a munkaközösség hamarosan végez.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. május 8.

20000 tonnás gabonasiló átvevő garattal és szállítóhíddal
fotó: Magyar Építőipar

Gabonasiló és uszályrakodó

Júliusra elkészül Dunaújvárosban a Fejér megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat 23 és félezer tonna gabona befogadására alkalmas óriás silója és a hozzá tartozó uszályrakodó. A hatvan méter magas, 7,2 méter átmérőjű tornyokat tisztító és porelszívó berendezéssel, gyorsliftekkel látták el, bennük óránként 100 tonna gabonát tudnak elhelyezni. A korszerű berendezés magyar tervek alapján, szovjet technológia adaptálásával készül. Építésén naponta kétszázötvenen dolgoznak. Az új gabona betakarításának idejére már üzemképes lesz minden berendezés.

Magyar Mezőgazdaság – 1984. május 23.

Több, mint kétszázan dolgoznak a gabonasiló építkezésén, hogy már az idén fogadhassa az új termést. A gabonasiló gépi berendezéseinek próbaforgatása előreláthatóan június 25-én kezdődik, majd július első hetében néhány száz tonna gabonával is kipróbálják a géprendszert.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. június 5.

A berendezések úgynevezett hidegjáratása kezdődött meg hétfőn a gabonasilónál. Ma befejeződik a gépek próbaforgatása, s ezt követően a nagyobb műveleti rendszerek működését próbálják ki. A jövő hónap közepén pedig már megérkeznek az első búzaszállítmányok a gabonasilóba.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. június 29.

Tárolás, fogadás rendben

Arathatnak

Kész a gabona fogadására a dunaújvárosi gabonasiló, bár a befejező munkálatokon még több százan dolgoznak. Az aratás megkezdése után először száz tonna terménnyel próbálják ki a következő napokban a szállítószalagokat, emelőberendezéseket,majd az első ütemben “csak” 6500 tonna gabonával terhelik meg az építményt, hogy süllyedése egyenletes és szabályozható legyen. A többi terményt csak két hét várakozás után juttatják fel a negyven méter magas betontornyokba.

Kedvezett az elmúlt hónapok időjárása a kalászos gabonának; a mezőgazdasági üzemek jó termésre számíthatnak. A napokban megkezdett aratás mellett időszerű a gabona felvásárlására, raktározására is gondolni. Erről tartott sajtótájékoztatót az elmúlt hét végén a Gabona Tröszt.
A gabonaforgalmi és malomipari vállalatok tavaly október óta folyamatosan kötnek termékértékesítési szerződéseket a mezőgazdasági nagyüzemekkel. A gabonaiparnak a termés 46 százalékát kell megvásárolnia, ez a tavalyinál 6 százalékkal több. A felvásárlási árak magasabbak az elmúlt évinél, sőt, a minőségi búzát termelő üzemek még magasabb felárat kapnak.
A kalászos gabonát az ország 493 településén a tavalyinál több, összesen 903 helyen veszik át. Tartalék-fogadóhelyekről is gondoskodnak. Az átvevőhelyek naponta összesen 330 ezer tonnát tudnak fogadni, akár éjjel vagy munkaszüneti napokon is.
A mezőgazdasági üzemek felkészültek a kalászos gabona gyors betakarítására. A termelőszövetkezetek, állami gazdaságok összesen 13 ezer 500 kombájnnal tudnak dolgozni. Ha az időjárás kedvez a munkáknak, egy-egy gazdaságban 15-17 nap alatt elvégezhető az aratás, amely az országban körülbelül 4-5 hétig tart.
Az új gabona tárolásával várhatóan az idén kevesebb lesz a gond. Az újonnan épült raktárakkal együtt, az iparnak több, mint 4 millió tonna gabona raktározására alkalmas tárolótere van. Ennek ellenére szükség lesz bértárolásra. Az ezzel kapcsolatos szerződések megkötését a megyei gabonaforgalmi és malomipari vállalatok, valamint a mezőgazdasági üzemek már megkezdték.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. július 10.

Most vizsgázik az új vízirakodó. Két nap alatt tölti fel 1350 tonna gabonával az uszályt, s útjára indul az első exportszállítmány a dunaújvárosi gabonasilóból.

Elkészült a gabonatároló és az uszályrakodó rendszer

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. október 5.

Gabonatároló-avatás Dunaújvárosban

Dunaújvárosban, a Szalki-szigeten Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felavatta a magyar-szovjet műszaki-tudományos együttműködés keretében megépített 25 és fél ezer tonna teljesítményű gabonatároló és uszályrakodó rendszert, amely szovjet tervek és technológia alapján, harminchat hónap alatt, 240 millió forint költséggel készült el. Ez az ország egyik legnagyobb gabonatárolója és rakodóvonala. Teljesen automatizlt, óránként 100 tonna gabona fogadására képes, üzemeltetéséhez mindössze tizenegy ember munkájára van szükség. A gabonatároló és uszályrakodó – amelynek a Fejér megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalata gazdája – jelentős szerepet tölt be a Mezőföld gabonaexportjában, a gabona vízi úton történő szállításában.
A létesítmény átadásán Váncsa Jenő hangsúlyozta: a hazai gabonatermelők hozzáértését, nagyszerű munkáját dicséri az a tény, hogy az egy lakosra jutó gabonatermelésben az elmúlt években felzárkóztunk a világ élmezőnyéhez. Ellentmondásos helyzetet eredményezett azonban, hogy a raktári tér bővülésének üteme elmaradt a gabonatermelés mennyiségének növekedése mögött. A most felavatott gabonatároló jelentős gondokat old meg Fejér megyében, ahol különösen jó eredményeket mutatnak fel a gabonatermelők.

Felavatták a gabonasilót

Köszöntötte a létesítmény építőit és üzemeltetőit Anatolij Jeliszejev, Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, aki hangsúlyozta, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének előestéjén a magyar és a szovjet dolgozók jelentős alkotását adhatják át.
Az avatás alkalmából kitüntetéseket adtak át a tervezőknek és a kivitelezőknek.

Megjelent: Magyar Mezőgazdaság – 1984. november 14.

Az új gabonasiló avatása ürügyén

Magasabb a mérce

A gabonaipari fejlesztési program részeként nemrég átadták Dunaújvárosban, a Szalki-szigeten a 23 ezer tonna befogadóképességű gabonatárolót és vízi rakodót. Az ünnepélyes avatáson Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrészletes tájékoztatást adott az iparág helyzetéről, a fejlesztés lehetőségeiről.
Utalt a miniszter arra, hogy az új létesítmény nagyon fontos területen javítja a gazdasági feltételeket, hiszen a gabona tárolása és forgalmazása központi kérdés ma a mezőgazdaságban. (Hazánkban a gabonafélék az ország szántóterületének több mint 60 százalékán adnak termést. A kalászosok, valamint a kukorica termésének együttes értéke meghaladja az 50 milliárd forintot.)
– A hatvanas évek első felében – mondta Váncsa Jenő – a mainál tizenhárom százalékkal nagyobb területen, évente 6,-6,5 millió tonna gabonát sikerült betakarítani. A mostani ötéves tervben pedig ennek több mint kétszeresét termeljük. A hazai gabonatermelők hozzáértését, nagyszerű munkáját dicséri az a tény, hogy az egy lakosra jutó gabonatermelésben az elmúlt években felzárkóztunk a világ élmezőnyéhez…
Az eredmények elérésében nagy segítséget jelentett a nemzetközi együttműködés. A mezőgazdasági géppark jelentős hányada származik a Szovjetunióból, s a talaj termőképességét növelő műtrágyák közül is sokat szállítanak a szovjet partnerek. A gabonaprogram megvalósításában is nagy szerepe volt a szovjet intenzív búzafajtáknak. (Ma a Jubilejnaja 50 az egyik legnépszerűbb: országosan búzaföldjeink 20 százalékán érlel kalászt.) Az eddigi eredmények még nem jelentik az elérhető felső határt, tovább kell javítani, korszerűsíteni a termelés anyagi, műszaki, biológiai feltételeit, a termelésszervezés módszereit, a technológiai fegyelmet, hogy nagyobb hatékonysággal, ésszerűbb anyag- és eszközfelhasználással versenyképesebb legyen a hazai gabonatermelés.
A jövő évi tervekről a miniszter a következőket mondta:
– Jövőre termelési előirányzataink szerint 15,4 millió tonna gabonatermés elérése a cél. Ehhez búzából közel kell kerülni a hektáronkénti öttonnás átlaghoz, kukoricából pedig túl kell szárnyalni a hat tonnát. E termelési feladat megoldásához rendelkezésünkre állnak a feltételek, s biztató számunkra, hogy legfontosabb gabonanövényünket, a búzát, még az oly nehéz feltételek között is, mint amilyenek az idei őszre kialakultak, sikeresen, jó munkával vetették el termelőszövetkezeteink, állami gazdaságaink…

A szigeti gabonatároló bemutatása /1985 augusztus

A gabonatermelés és -értékesítés folyamatában az eredmények mellett ellentmondások is vannak. Ezek között említette a miniszter a termelésnövekedés és tárolás (raktározás) lehetőségei között létrejött ellentmondást. A raktártér bővítésének üteme sajnos elmarad a gabonatermelés mennyiségének növekedése mögött.
A szemestermény-tárolás gondjait növeli, hogy az utóbbi tíz esztendőben a napraforgó termése ötszörösére nőtt, s mostanában már évente 600 ezer tonna körül van. Ilyen körülmények között mintegy 2 millió tonna szemes terményt csak szükségtárolókban tudnak elhelyezni.
– A létrejött feszültségeket fel kell számolnunk – mondta Váncsa Jenő. – A ma körülményei a gazdálkodás egyetlen területén sem tűrik meg a veszteséget, a minőségromlást. A termeléssel, betakarítással, tárolással, feldolgozással szemben egyaránt szigorúak a követelmények, mert a nemzetközi gazdasági élet minden eddiginél magasabbra állította az agrártermékekkel szemben is a mércét. Ezeket a követelményeket követik a közgazdasági szabályozók, amelyeket kormányzatunk a jövő évre kialakított és elfogadott. Ezekhez igazodva kell haladnia gazdálkodásunknak…
A Dunaújvárosban felépült gabonasiló és vízirakodó jól illeszkedik az országos programba, hiszen a nagy tárolókapacitás mellett magas műszaki-technikai színvonal jellemzi. Jól kihasználhatók a kikötő, a víziút adta előnyök is, amelyek elsősorban az exportszállításokat könnyítik majd.

B. L.

Megjelent: Fejér Megyei Hírlap, 1984. november 14.

Épül a malátagyár /1995
fotó: Dunaújvárosi Hírlap

A gabonasiló közvetlen szomszédságában 1994-ben elkezdték építeni a Malátagyárat, mely rekordidő 14 hónap alatt készült el, így  már 1995 szeptemberében megkezdhette a termelést. De ez már egy egészen más történet kezdete….

Ipartelep a Szalki-szigeten /2022
fotó: Horváth Tamás

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült