Szabad Ifjúság – 1956. július 6.
Ma először készül hazánkban kohókoksz
Ez a kép csak kis részletét mutatja a hatalmas kokszolóműnek, amely lehetővé teszi, hogy az iparunk számára oly fontos kohókokszért ezután kevesebb valutát kelljen majd adnunk.
A Sztálin Vasmű két nagy gyáregységében napok óta nagy eseményre készülődnek: nemsokára megkezdik a hazai kohókoksz gyártását. A szénelőkészítő-műben régen forognak a gépek, működik a szénmosó, megtöltötték a 21 hatalmas szénsilót, sőt a kokszolóblokk melletti óriási széntorony három rekeszét, ahonnan majd a töltőkocsikba adagolták a szenet.
A másik nagy gyáregységben, a kokszolóműben már a kemencét kiszolgáló gépek próbáit és a kamraajtók felszerelését végzik. A Vaskohászati Kemenceépítő Vállalat dolgozói a 110 kamraajtóból csütörtök estig százat felszereltek. A kemencét kiszolgáló gépek – a kitológép, a töltőkocsik, a pajzskocsik – próbáit is elvégezték. Tegnap mindenütt nagy sürgés-forgás, az utolsó simítások időszaka volt. De mindez nem csoda. Hiszen nem mindennapi feladatra készültek Sztálinvárosban. A tervezőmérnökök, a szerelőmunkások jó munkájának meg lett az eredménye: minden készen áll a nagy feladat teljesítésére.
Csütörtökön a beruházók és üzemeltetők még közös megbeszélést tartottak. Megállapították az indulás előtti utolsó feladatokat. Mindezekre már egy műszak elegendő volt. Éjfélkor még egyszer összejöttek, s akkor állapították meg az órát, amikor a kamrák töltését megkezdik. Sztálinvárosban megszületett a döntés: ma, pénteken, hazánkban először, kohókokszot kezdenek gyártani.
Termel a Sztálinvárosi Kokszolómű
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
