Akik látják az Óriás első lépéseit…


Viharsarok – 1950. október 25.

AKIK LÁTJÁK az Óriás ELSŐ LÉPÉSEIT…

Dunapentele
Ez a dunamenti kisközség az egész ország dolgozóinak érdeklődési középpontjába került. Új város épül itt, szocialista város, a békeharc óriása, a Vasmű, amely közel duplájára emeli hazánk vas- és acéltermelését.


Szabad Nép – 1950. október 15.

Ide árad most a munkáshadsereg, különösen azóta, amióta a Párt így szólt az ifjúsághoz:
“Az ifjúság karolja fel ezt a nagy nemzeti ügyet, tegye magáévá a Dunai Vasmű építésének ügyét, támogassa, azzal a lelkesedéssel, amelyet ez a munka megérdemel és amely lelkesedés nélkül az ifjúság nem ifjúság.”
Fekete Sándor vásárhelyi segédmunkás már hetek óta dolgozik ezen a művön. Amikor a felhívás elhangzott, akkor éppen befejezték az előző munkát. Új munkaalkalom terem itt mindenki számára, akár egy életre való munka. Már szeptember 24-én robogott a vonat Fekete Sándorral Pest felé, majd a következő nap hajóval megérkezett Dunapentelére.
Szokatlan a nagy forgalom, ilyen kis községben. Ezt a munkatempót tényleg a szorgos hangyabolyhoz lehet csak hasonlítani. Valami harctérhez volt hasonló az a látvány, amely Fekete Sándor elé tárult. Munkások ezrei harcoltak itt már akkor, gépek szaggatták fel a talajt, hogy sima terepet adjanak az épülő nagy óriásnak.

 A Dunai Vasmű és városa

Naponként
többszáz munkás érkezik. Nem kis feladat az újabb munkáscsoportok elhelyezése. Még ideiglenes barakkokban laknak a munkások, de már itt is kényelmes, emberi a környezet. Villany, mosdó, rádió, zuhanyozók, kényelmes fekvésű lepedős ágyak. Most, amikor már hűvösödik, dupla takarót kap minden munkás. A nép államának szerető, gondos keze ügyel minden munkás kényelmére.
– Nincs olyan becsületes ember, akit közömbösen érintene ez a hatalmas alkotó munka, amely ott folyik. Nem csupán a kereseti lehetőség – és elsősorban nem ez, ami lendületet ad minden izmosan megfeszülő karnak. Hanem az a tudat, hogy a béke nagy vára épül most itt, – mesél a munkáról Fekete Sándor.

Épül a Békemű

– Napról-napra, sőt óráról órára emelkednek a teljesítmények a verseny nyomán – fűzi hozzá -, olyan harci jellege van az egésznek, mintha minden egyes szerszám fegyver is volna a dolgozók kezében.
Dunapentelére naponta látogatnak el Pestről a kultúrcsoportok. Egy alkalommal már a Honvéd Központi Művészegyüttes is meglátogatta az óriás építésén munkálkodó dolgozókat. De mindjobban kialakulóban van a helyi kulturális élet is. A Párt fáradhatatlanul szervezi itt az életet.

Hetenként
filmbemutatók vannak. Jól összeválogatott könyvtár áll rendelkezésre. Már dolgozik a kultúrcsoport is. Állandó hangszórós közvetítés lendíti előbbre a munkát. A kultúrotthonban esténként vidáman szórakozik az új várost építők serege.
Dunapentelén új, hatalmas város épül. November 7-ére elkészül három négyemeletes épület, ahol majd a Vasmű dolgozói laknak. Addig az építkezésnél dolgozó munkások költöznek be a kényelmes lakásokba. Télen sem áll a munka. Sokan a környező falvakban laknak, ezeket a dolgozókat teljesen ingyen autóbusz szállítja mindennap haza. A munkahelyen hatalmas Népboltot nyitottak.


Vasmű Népboltjában 1950 decemberében /Béke és Szabadság

A Dunai Vasmű – a Béke Műve

Az étkezés
változatos, bőséges és ízletes. A kenyér hófehér, reggelenként tejeskávét kapnak a dolgozók. Az ebéd is mindig bőséges, ízletes. Nehéz a munka, de nem egy munkás már két-három kilót is hízott.
Az óriás – így hívják már országszerte a Dunai Vasmű építkezését. A DISz központi vezetőségének felhívására, tömegével jönnek az ifjúmunkások. Hasonló ez a lelkesedés ahhoz, mint amikor a Bolsevik Párt felhívására a komszomolisták tízezrei várost építettek a távoli pusztaságban. Csongrád megyéből is többszáz kubikos, segédmunkás és szakmunkás dolgozik már is ezen a művön. A DISz-szervezeteknél naponta újabb fiúk és lányok jelentkeznek. Hódmezővásárhelyen Balogh Sára Szél-utcai és Megyaszai Júlia Kökény-utcai DISz-fiatal jelentkezett újabban. A magyar ifjúság felel a Párt és a DISz felhívására – tömegével jelentkezik a béke művének, a Dunai Vasműnek építéséhez.

 Egy az elsők közül

 A nagy felvonulás – Garancz István naplója

Büszkék és boldogok
azok, akiknek kezemunkája hozzájárulhat a béke nagy művének építéséhez, akik tanúi lehetnek az óriás első lépéseinek. Soha nem látott szovjet gépóriások könnyítik meg a munkát és a munkáshadsereg szocialista közösségének keze nyomán épül az új város.

Dunaujvaros