Felavatták a Dunai Vasmű két új üzemét: a benzolkiválasztót és a kénüzemet


Fejér Megyei Hírlap – 1958. február 1.

Felavatták a Dunai Vasmű két új üzemét: a benzolkiválasztót és a kénüzemet

Magasba nyúló vastornyok, gázmosók és regenerátorok, csőhálózat erdeje, szivattyúk és tartályok serege jellemzi a Dunai Vasmű két legfiatalabb vegyi üzemét: a benzol kiválasztót és a kénüze­met. Mindkettő az u. n. gázkon­denzáció utolsó egysége, amelyek a kokszolói kamragázból vonják ki a kincseket érő vegyianyagokat. A benzolkiválasztó – 33 méter magas vastornyaival – még a koksztermelő gyárhoz tar­tozik, a hozzá csatlakozó kén­üzem azonban már a vegyiművek első fontos egysége. A nyers­benzolt olajpermetezéssel, a ként pedig arzén es szódaoldattal vonják ki a gázból. A gáz ezekután teljesen megtisztulva kerül a “fo­gyasztókhoz”, a Vasmű üzemeibe és rövidesen a sztálinvárosi ház­tartásokba.

Kincseket érő alapanyagok

Nagy értékeket jelent mindkét új üzem népgazdaságunknak. A benzol kiválasztó 3000 tonna nyersbenzolt, a kénüzem 1700 tonna ként ad évente, egyetlen kokszolói kemence blokk üze­meltetése esetén. Mindezekkel több millió devizaforintot takaríthat meg népgazdaságunk. A nyersbenzolból a tavasszal üzem­behelyezendő benzolfinomító mű­ködésével lesz igazi érték, ami­kor kristálybenzolt, toluolt és xilolt kap a Dunai Vasműtől a vegyi ipar. A kén azonban jelen­legi állapotában is felhasználható elsősorban kénsavgyártáshoz, másrészt a mezőgazdasági védő­szernek.

A Dunai Vasmű legújabb két fontos üzemét a tervezők, a beru­házók, építők, szerelők és üzemel­tetők jelenlétében pénteken dél­előtt (január 31-én – szerk) avatták fel és adták át rendeltetésének. A kokszoló- és ve­gyiművek tágas éttermében Herczeg Ferenc kohó- és gépipari mi­niszter méltatta a nagy nehézsé­gek árán és sok-sok akadály leküzdésével felépített üzemek népgazdasági jelentőségét. Kiemelte, hogy a Dunai Vasmű most már nemcsak vasat, acélt, villamosáramot, kohókokszot, gázt, távfűtést, hanem egész sereg vegyi­anyagot: kátrányt, ammonium-szulfátot, fenolt s újabban nyers­benzolt és ként is gyárt és jelentősen törleszti a beléje fektetett nagy összegeket.
Az avató ünnepség végén kitün­tették és megjutalmazták a két üzem építésében és szerelésében részt vett legjobb dolgozókat. Majd együttesen megtekintették – már munka közben – a két új üzemet.


A benzolfinomító üzem


Sztálinvárosi Hírlap – 1958. február 4.

Ünnepélyesen felavatták a vegyi üzemet

Pénteken délelőtt 10 órakor a kokszolói konyha éttermében gyűltek össze a vegyi gyárrészleg dolgozói, hogy résztvegyenek az üzem felavatásán. Az ünnepségen megjelent Herczeg Ferenc kohó- és gépipari miniszterhelyettes, Földes László elvtárs, az MSZMP központi vezetőségének tagja, Borovszky Ambrus, a Vasmű igazgatója, a vegyi üzemet építő vállalatok képviselői, Juhász János, a városi pártbizottság első titkára, Tapolczai Jenő, a városi tanács elnöke, a Vasmű pártbizottságának képviselői, a gyárrészlegek küldöttei.
Borovszky Ambrus köszöntő szavai után Herczeg Ferenc elvtárs tartotta meg ünnepi beszédét.


Herczeg Ferenc elvtárs ünnepi beszédet mond

Herczeg Ferenc elvtárs ünnepi beszéde

Bevezetőjében beszélt az országgyűlés ülésszakáról, ahol megvitatták az 1958-as terv fő célkitűzéseit, majd így folytatta:
– Eddig végzet munkánk alapot szolgáltat az elkövetkezendő tervévek sikeres elvégzéséhez is. Ebben a munkában élenjárnak a Dunai Vasmű dolgozói: munkások, mérnökök, adminisztratív dolgozók. Fokozatosan emelkedett a termelés, és itt megragadom az alkalmat, hogy köszönetet mondjak a Dunai Vasmű dolgozóinak és vezetőinek az eredményes munkáért.
– Egy évvel ezelőtt – folytatta Herczeg elvtárs – még arról vitáztak az emberek, mi lesz Sztálinvárossal, hogyan tudunk előre menni, vajon tovább fejlődik-e a város, tovább épül-e a Vasmű? Már akkor felmerült, hogy be kellene fejezni a II. kohót, a körkeverő kemencét, a benzol üzemet, a kéntelenítő üzemet, az amóniák szóda üzemet, gázt kellene adni a városnak, meg kellene indítani a hengermű építését, folytatni kellene a lakóházak építését, ha mindjárt szerény keretek között is. Amiről egy évvel ezelőtt még vitatkoztunk, ma már vagy megvalósultak, vagy közvetlenül a megvalósítás előtt állnak.
A továbbiakban a miniszterhelyettes elvtárs a vegyi üzem építéséről beszélt, majd a dolgozók áldozatkész munkájáról.
– Engedjék meg, hogy megköszönjem mindazoknak az odaadó munkáját, akik a két üzem építésében résztvettek. Legjobban szeretném személy szerint mindenkinek külön-külön megköszönni, de mivel számtalan munkáskéz és agy segített a mű létrehozásában, így kollektíve köszönöm meg az itt dolgozó vállalatok munkáját.
Beszédében személy szerint is kiemelt egy pár kitűnő munkát végző dolgozót, így az Április 4 Gépgyártól Szabó Nándort és Ficsor Lászlót, a Száll-Ber-től Valkó Sándort, a Szigetelő Vállalattól Wirchoszky Pált, a Vegyiipari Gép- és Radiátorgyártól Both Bélát és Krieger Zoltánt, a KGMTI részéről Fügedi Józsefet, akik áldozatkész munkájukkal élenjártak a vegyi üzem építésében. Ezután az elkövetkezendő feladatokról szólt:
– A Dunai Vasmű dolgozóinak feladatai napról napra növekednek. Mindig újabb termelőegységek lépnek üzembe, és újabb üzemeket kell előkészíteni a termeléshez Kormányzatunk az ez évi beruházásokra 138 millió forintot irányzott elő. Kilátásba helyezte, hogy még lehet szó a beruházási összegek megemeléséről.
– Erőt kell kifejtenünk a hengermű építésénél, és 1958-ban olvan állapotba kell hozni, hogy 1960-ban megindulhasson. Nem könnyű feladat ez, hiszen a hengermű építésénél szinte egy kis város épül a föld alatt.
A miniszterhelyettes elvtárs a további munkákkal kapcsolatosan vázlatosan ismertette a feladatokat:
– A hengermű mellett a legfontosabb feladatunk a benzolfinomító üzem minél előbbi befejezése. Lehetőleg a tavasz folyamán üzembe akarjuk helyezni. Arra kérjük a szerelőket, hogy jó munkájukkal segítsék elő a tavaszi indulást.
Az ércelőkészítő műnek kiegészítő része a pelletizáló berendezés, melynek elkészítése után az érctömörítő szívóhatása nagyobb lesz, és megszűnik az a hatalmas pormennyiség, mely szennyezi az érctömörítő környékét. Tovább folytatjuk az ércárok építését, és befejező munkálatokat végzünk a nagyolvasztóműnél is, ahol nyersvasüst és egyéb kerül beruházásra. Hátra van még a II. kokszolóblokk megépítése is, mely a Vasműnek kokszot és gázt jelent, a vegyi üzemek kihasználását is növeli és 1960-ra Budapest hiányzó gázmennyiségét pótolja.
– Meg vagyok győződve arról – mondotta Herczeg Ferenc elvtárs befejezésül -, hogy azok a dolgozók, akik ilyen művet tudtak létrehozni, mint a Dunai Vasmű, ezeket a feladatokat, is meg fogják oldani. Kívánok az elvtársaknak további jó munkát, a munkához jó egészséget!


A vegyi üzemek ünnepélyes átadása. Balról: Borovszky Ambrus DV-igazgató,
Nagy István vegyi gyárrészleg-vezető és Juhász János, a városi pártbizottság titkára. 

Kitüntetések

Az ünnepi beszéd után átnyújtották a vegyi üzem építésében kiváló munkát végzett dolgozóknak a kitüntetéseket.
Szocialista Munkáért Érdeméremmel tüntették ki Németh Jenőt, a vegyi gyárrészleg beruházási ellenőrét és Wirchovszky Pált, a Szerelőipari és Szigetelő Vállalat kirendeltségvezetőjét.
Munka Érdeméremmel tüntették ki Nagy Istvánt, a vegyi gyárrészleg vezetőjét, Lovas Pált, a vegyi gyárrészleg beruházási osztályának vezetőjét, Both Bélát, a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár kirendeltségvezetőjét, Horváth József kőművest, a 26. Építőipari Vállalat dolgozóját, Csordás János kénüzemi dolgozót, Majer Antalt, a Villanyszerelő Vállalat kirendeltségvezetőjét, Valkó Sándort, a Száll-Ber. művezetőjét, Bodán Jánost, az Április 4 Gépgyár hegesztőjét.
A Kohászat Kiváló Dolgozója miniszteri kitüntetést kapott Pető Mihály csőszerelő lakatos, Zeller Mihály géplakatos, Korsós László lakatos csoportvezető, Zakar István művezető, Gerencsér Pál vegyészmérnök, Révész András főmechanikus, Varga Péter személyzeti előadó, Ö. Kovács György, a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár csőszerelője, Tóth Lajos, a Szerelőipari és Szigetelő Vállalat hőszigetelője, Kovács András, az Általános Szerelő Vállalat hegesztője, Ackermann János, az Általános Szerelő Vállalat bádogosa, Cseperkálovics József, az Április 4 Gépgyár lakatos csoportvezetője, Szabó Nándor lakatos.
Az ünnepség után megvendégelték a vegyi gyárrészleg dolgozóit és az ünneplő közönséget.

(-i -y)


Kokszoló, háttérben a vegyimű

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

További felhasznált képek:
Népszabadság
Magyar Nemzet
Dunai Vasmű Krónikája

Dunaujvaros