Cyránski mosolya


Fejér Megyei Hírlap – 1978. november 26.

CYRÁNSKI MOSOLYA

Egyszer külön tanulmányt érdemelnének a kiállítási meghívók. Olykor méltatlan művészeket kétnyelvű kata­lógusok méltatnak, máskor – Cyránski Mária szobrászművész bemutatkozására in­vitált legutóbb így a meghí­vó – szürke, zsúfolt, unal­mas, halovány leporellóra futja csupán.
A terjedelmi kötöttségek­kel küszködő “katalógus”-szerkesztő hiába igyekszik a legszükségesebb informá­ciókat bezsúfolni 610 négy­zetcentiméterre (három le­porelló oldalra) csak bosszúságot szerez a tájékozód­ni kívánónak. “Cyránski 1973-76-ig Derkovits-díjas” – állítja például egy spóro­lós mondat. Leszámítva az évszám elírását, nagyon hi­ányzik az a megtakarított öt betű a díj előtt. Az ösztön­díj – amelyet szintén ki kell érdemelni – nem azo­nos ugyanis a díjjal, amit nem szoktak visszavonni. (Jó magam például öt évig állami ösztöndíjas voltam, de az Állami Díjra azt hiszem jó darabig még várnom kell.) S hiába tartalmazza a meghívó a rövidítések jegy­zékét, nem kíméli meg a jelmagyarázat a fejtöréstől azt az érdeklődő szemlélőt, aki ezt olvassa: g. pat. kh: br. Mire behelyettesíti, hogy patinázott gipszben látja az egyébként bronzban kivite­lezhető szobrot, addigra olyan fejgörcse támad, hogy jobb, ha máskorra halasztja az egyébként br. g. e. sz. (bronzban, gipszben egy­aránt szép) kútfigura meg­tekintését.


Hajnal – Eredetileg az Uitz Terem előtt állt
fotó: József Attila Könyvtár

Mondjuk azt, amelyik a dunaújvárosi Uitz terem előtt bronzba öntve “Haj­nal” címmel invitál befelé, vagy azt amelyik egyelőre bent a teremben patinázott gipszben kínálja magát majdani bronzbaöntésre. Csak az anyag lenne más? Mintha a konty, a kar, s az egyik kebel is kissé átalakult vol­ta, miközben Cyránski Mária “felültette” a jobb ke­zére támaszkodó “Hajnalt” és “Merengőnek” keresztelte. Vagy a közönséget “ülette föl?” Végső fokon joga van egy művésznek az anyag végtelen megnyilvánulási formái közül éppen az öntő­déből visszakerült “Hajnal” szétfűrészeit darabjaiban fel­fedezni egy másik, egy ülő­szobor alakját.


Merengő (160 cm)
fotó: http://www.tolnaart.hu/

Játékos kí­sérletnek is nevezhetnénk egy ilyen újbóli összerakást, s ha ebben nem, hát a „Térplasztikában” minden­képpen fel kellene fedezni egy kíváncsi gyermek jó­kedvét. Csakhát: nem gye­rek az, aki játszik. Az uszo­da előtt pompázó Lighea öntésénél alkalmazott – a sellő keresztmetszetét for­máló – fadarabokban meg­látni a “Térplasztika” rit­musát. nem elég a játékos kedv; értő, érző művészi szem, s a megformáláshoz kiérlelt biztos kéz is kell.
Cyránski Mária azzal a kreativitással nyúl minden­hez, amely csak egy megfertőzetlen, fantáziájában soha meg nem bénított gyermek­nek lehet tulajdonsága, és olyan érett alkotásokat bo­csát ki a kezei közül, ami­lyet csak az igazán tehetsé­ges művészek képesek, ame­lyekre a mindent látott, mindent átélt, mindent ta­pasztalt “öreg rókák” is rá­csodálkoznak: ebben a vi­lágban még nem jártam. (Talán ezért nem maradék­talan az örömünk, amikor Cyránski saját világából merít élményt, amikor nem új világba vezet.)

Képzőművészet a gyárvárosban


A mű és alkotója
fotó: NAGY Z. IMRE/Lobogó – 1966

Dunaújváros kevéssé is­mert jellemzői közé tarto­zik a művészetpártolás. A város centrumában emel­kedő lakóházak legfelső emeletére is ritkán téved a tekintet, kevesen veszik tehát észre a műteremla­kások jellegzetes, nagy ab­lakait. Az egyik műteremlakásban az ifjú Koffán Károly – Cyránszky Mária művészházaspár talált ott­honra. A férj a műszaki fő­iskola tanára, festőművész, égetett zománc képeit mu­tatták be nemrég Dunaúj­városban. Cyránszky Mária szobrász és mint ilyen, ren­delés nélkül aligha jutna anyagi javakhoz.

 

Dunaújváros vállalatai, gyárai szeretnék megtarta­ni a városba települt mű­vészeket. Megbízásokkal látják el őket, szerződést kötnek munkáikra. Nem tudni még: elegendő lesz-e ez arra, hogy egykoron du­naújvárosi iskoláról, avagy művészkolóniáról beszél­hessünk. Ifjú Koffán Ká­roly és Cyránszky Mária mindenesetre ősszel rendezi negyedik közös tárlatát.

Megjelent: Magyar Ifjúság – 1969. november 14.

Ezen a nyáron például – életében először – a kecske­méti nemzetközi zománcos alkotótáborban tűzzománc­cal kísérletezett. Korábbi vas- és alumíniumlemezre égetett műanyagzománcaival (“Gondolkodó”, “Anya gyermekével”) ugyan már bebizonyította, hogy ebben az “egysíkú” műfajban sem tehetségtelen, most azonban ismerkedve a tűzzel egyből rabszolgájává tette, “Trip­tichonja” nem érdemtelenül került fel a Forrás címlap­jára. Plasztikus, finom raj­zolatú torzót ábrázol három nézetből a szobrász ezen gra­fikusi “mellékterméke.”
A kiállított életmű alap­ján úgy tűnik, hogy Cyránski egyébként sem veti meg azokat a műfajokat, ame­lyek kissé megcsorbítják a harmadik dimenziót. Az emléktábla és az érme – e kettőt beérkezett művészek alkalmi megrendeléseihez is szokás sorolni – Cyránskinál éppen úgy az önkife­jezés formája, mint a port­rék, büsztök, szobrok és kisplasztikák. József Attila emléktábláját például nem rendelték meg (később talált helyet magának), a szobrász magának alkotta, magának választotta a bronzba merevített idézetet is: “Hát dicsértessél s hirdettessél (Minden korokon át szeres­sél) S nehogy bárkiben alább essél / Mindig min­denütt megméressél.”
A reliefek – a körplaszti­kákkal egyetemben – az emberről szólnak. De nem olyan egyszerűen, ahogyan ezt Cyránskiról szólva “tuda­tos humanizálási program” kapcsán divat emlegetni.


József Attila (70 cm)
fotó: http://www.tolnaart.hu/

Cyránski embereinek te­kintete, és sajátos mosolya van. (Ezt a Giocondánál már mindenki felfedezte, a “Bartók” reliefen, a “József Attila” portrén, vagy a “Férfiportré” címet viselő fejen még nem. A tekintet nem szúrós, nem messzire néző csupán határozott, egyenes. A mosoly pedig kissé fáradt, enyhén ajak­biggyesztő, némiképp keserű, szánakozó, együttérző. Ez nem a homo sapiens ál­talában. Nem a reneszánsz embertípusa. Ez a Cyránski Mária által megformált em­ber üreges kiképzésű “élő” szemgolyókkal, gondosan iga­zított ajakkal, beszédes mi­mikával “cyránskis” mosollyal. Ezek az emberek gon­dolkodnak. A XX. század értelmével, s bronz (vagy patinázott műanyag) fejüket lehúzza a század minden ér­telmetlensége.

Weiner Tibor – A város és alkotója

Weiner Tibor, a város első főépítésze, ta­lán a Cyránski által emlék­tábláján megragadott szkepticizmussal fejtette ki egy tanácsülésen, hogy amelyik város nem törődik a múlt­jával, az nem törődik a jö­vőjével sem. Károlyi Mihály ezzel a megfontoltsággal dönthetett egy ország sorsá­ról. József Attila arcán ott van az “Eszmélet”, ő már hallotta sírni a vasat, hallot­ta az esőt nevetni, látta, hogy a múlt meghasadt.


Alvó kisgyermek (58×90 cm)
fotó: http://www.tolnaart.hu/

Hová tűnt a játszadozó gyermek alakja? Szunnyad, mint a többféleképp meg­mintázott “Alvó kisgyermek” reliefeken? Vagy csak szép csöndben megnőtt, miképp a művész leánya “Eszter”, a kiállítás több alkotásának modellje, esetleg ihletője?


Eszter (50 cm)
fotó: http://www.tolnaart.hu/

Játékos felnőtté érett. Aki bontja az anyagot, építi a formát, s közben mély, szép, humánus gondolatokat érlel világunkról.

VÉRTES J. ANDOR

Cyránski Mária szobrászművész emlék-,
és ifj. Koffán Károly festő- és grafikusművész retrospektív kiállítása

Megnyitó: 2022.01.28. 18 óra

Köszöntőt mond: Barta Endre humán ügyekért felelős alpolgármester

Megnyitja: Szente Tünde szociológus

Közreműködik: Juhos Melinda harmonikaművész

Két, egymással szorosan összefonódó, párhuzamos jelenségekről tanúskodó, de mégis külön utakon futó alkotóút, önálló életmű körvonalai bontakoznak ki a négy éve elhunyt Cyránski Mária szobrászművész és ifj. Koffán Károly festő- és grafikusművész emléktárlatán, illetve retrospektív kiállításán. A két művész az 1960-as évektől, főiskolai találkozásuk óta csaknem hat évtizeden át együtt, családi közösségben dolgozott, s munkásságuk 1965-től elválaszthatatlanul összekapcsolódott Fejér és Tolna megye közelmúltjának történetével, kulturális-művészeti krónikájával is.
Cyránski Mária a Magyar Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végzett, mesterei a magyar szobrászat történetének emblematikus alakjai: Somogyi József, Szabó Iván és Pátzay Pál voltak. Cyránski a klasszikus plasztikai eszmények szellemében építette fel monumentális, köztérre állított és közösségi belső terekben elhelyezett szobrokból és domborművekből, valamint kisplasztikákból, plakettekből és érmekből, majd tűzzománc kompozíciókból szerveződő életművét.
Ifj. Koffán Károly a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán tanult, mesterei Hincz Gyula, Sebestyén Ferenc, Barcsay Jenő és Fónyi Géza voltak. Az ugyancsak klasszikum-igézte, realista szemléletű grafikai munkák – egyedi rajzok és sokszorosított lapok – megalkotásának korszaka után az 1990-es évektől a konstruktív-geometrikus elvont világ felé fordult, s a számítógéppel kidolgozott, friss szemléletű művek mellett, ő is jelentős tűzzománcművészeti alkotótevékenységet fejtett ki.
A Cyránski- ifj. Koffán művészházaspár évtizedeken át számos hazai alkotótelep- és szimpozium munkájában részt vett; egyéni alkotói pályájuk a kecskeméti tűzzománc alkotótelepek, a dunaújvárosi acélszobrász szimpozionok történetével, hagyománykincsével is összeforrt. Műveikkel a hetvenes évektől egészen Cyránski Mária 2018-ban bekövetkezett haláláig évről évre jelen voltak az országos, Fejér és Tolna megyei tárlatokon, valamint külföldi kiállításokon (Bécs, Prága, Krakkó, Párizs, Moszkva,…).
Cyránski Mária és ifj. Koffán Károly hallatlanul gazdag, szerteágazó művészeti munkásságát teljességében természetesen nem tárhatja fel ez a kiállítás, az ezúttal a Cyránski-hagyatékból és az ifj. Koffán-kollekcióból válogatott kisplasztikák, domborművek, érmek, tűzzománcok, egyedi és sokszorosított grafikák, számítógépes kompozíciók, fotók és dokumentumok együttese. A Kortárs Művészeti Intézet tárlata tehát csak bepillantást adhat a két alkotó történelmi korszakokat összekötő periódikus törekvéseibe, s egyúttal fontos jelenségeket és tájékozódási pontokat jelöl meg és emel ki a Duna-menti térség XX. század utolsó harmadában és a XXI. század kezdetén lezajlott kulturális-művészeti eseménytörténetében. S tanúsíthatja, hogy az erőteljes kötődéseken túl mindemellett a Cyránski-ifj. Koffán művészházaspár életműve, munkássága művészeti jelentőségében messze túlmutat, túllép e régió határain.

Wehner Tibor művészettörténész

Az eseményen való részvétel védettségi igazolványhoz és maszk viseléséhez kötött, a belépés díjtalan!

Összkép – Cyránski Mária és ifj. Koffán Károly kiállítása

 

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings