Népszava – 1974. november 5.
Közös erőből épült
Új művelődési intézmény Dunaújvárosban
Tegnap ünnepélyes külsőségek között adták át rendeltetésének az új Munkás és Ifjúsági Művelődési Ház és Központi Könyvtár épületegyüttesének első részét Dunaújvárosban. A háromemeletes klubövezet és a szorosan hozzá kapcsolódó központi könyvtár készült el az első ütemben, ennek avatását tartották tegnap. Az ünnepségen megjelent Méhes Lajos, az MSZMP KB tagja, a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára, Simó Tibor, a SZOT osztályvezetője.
Ünnepi megnyitóbeszédet Méhes Lajos mondott.
– Öt éve fogalmazódott meg az az elismerést érdemlő célkitűzés, hogy a városnak a Vasmű, valamint a dunaújvárosi üzemek dolgozóinak és a lakosságnak a szocialista szellemű nevelését, a munkásművelődést szolgáló korszerű művelődési intézményre van szüksége. Ennek megvalósításáért összefogott a város, a megye vezetése, az ország társadalmi-kulturális szervei, a Vasmű és a vállalatok munkásai, szocialista brigádjai, dolgozó emberei és egész lakossága – mondotta Méhes Lajos.
A továbbiakban a többi között arról beszélt, hogy ebben az épületben is, amely az említettek szerint közös összefogás eredményeként épült, folytatódik a huszonöt évvel ezelőtt (1950 óta város Dunaújváros) elkezdődött legendás hírű építőmunka lendülete és hite. Ünnepélyes megnyitása egyben méltó tisztelgés a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója alkalmából is.
– Ez a munkásotthon és ifjúsági ház akkor szolgálja jói a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága határozataiban foglaltak végrehajtását – folytatta Méhes Lajos -, ha maximális erőfeszítéseket tesz a nagyüzemi munkásság politikai, szakmai és általános műveltségének továbbfejlesztéséért és a többi dolgozó rétegek műveltségének, felkészültségének, öntudatának állandó, folyamatos emeléséért.
Beszélt továbbá a műveltség növelésének fontosságáról, s arról a szerepéről, amelyet a közgondolkodás alakításában és a szocialista élet forma kiépítésében betölt. Ismételten hangsúlyozta az összefogás és a intézmény további közös: – tanácsi és szakszervezeti – fenntartásának jelentőségét, s a dunaújvárosi kezdeményezés példamutató voltát.
– Dunaújváros egyike a legfiatalabb magyar városoknak, munkáscentrum, ipari központ. Nem rendelkezik évszázados hagyományokkal, de magában hordja az utóbbi huszonöt év, a munkáshatalom alatt teremtődött hagyományokat. S ez a lehető legjobb alap új, gazdag, szocialista tartalmú munkáshágyományok meghonosodásához. A munkásosztály, a munkásmozgalom és a szakszervezeti mozgalom a forradalmi tartalmú tradíciókat ápolja a mában és ehhez nagyszerű bázisnak tartjuk ezt a most útjára induló, munkába kezdő művelődési intézményt – mondta még a többi között Méhes Lajos, majd megköszönve a közreműködők eddigi munkáját, átadta a használóknak az új művelődési otthont.
Amikor 1968-ban felmérést készítettek Dunaújvárosban a munkásművelődés helyzetéről, ismét bebizonyosodott, amit már korábban is tudtak: kevés a városban a művelődési intézmény.
A Bartók Béla Művelődési Ház nagytermével és mintegy öt klubszobájával, továbbá kinn a várok szélén, a Vasmű bejárata melletti nagyterem, valamint a Garzonházban létesített, úgynevezett Művelődési Központ, amely egy nagyobb és négy kisebb szobájával inkább csak klubnak tekinthető, nem elégítette már ki az igényeket, s nem adott lehetőséget mindarra, amit a Vasmű és a város művelődési élete igényelt, megkívánt.
A Dunaújvárosi művelődés két gazdája: a városi tanács és a Dunai Vasmű kereste a megoldást, ugyanis 1968-ban egyértelművé vált, hogy egy olyan művelődési intézményt kell létesíteni, amely hosszú időre biztosítja a munkások és általában Dunaújváros lakóinak a művelődési lehetőségeit.
A két “gazda” partnerek után nézett, s az egyik legjobbnak bizonyult a Szakszervezetek Országos Tanácsa, majd bekapcsolódott a Művelődésügyi Minisztérium (akkor még így nevezték), a KISZ Központi Bizottsága, a vasasszakszervezet, Fejér megye Tanácsa és a 26-os .számú Állami Építőipari Vállalat is.
Közös erővel és közös anyagi áldozattal hozzáláttak egy új művelődési intézmény építéséhez, amelynek első épületegységét, a 7000 négyzetméteres, külön gyermek-, illetve felnőttolvasóval, zeneszobával s minden egyébbel ellátott könyvtárt, valamint a 28 helyiségből álló klubövezetet tegnap adták át rendeltetésének.
Az eredeti tervekből megvalósult I. ütem, az A és B szárny
Tervező: Baranyai Ferenc
– Összejöttek a partnerek, s elhatározták egy nagy művelődési és sportközpont létesítését – mondja Sófalvi István, Dunaújváros tanácsának elnöke. – Ennek első része a már álló és használható épület. Közben a sportcsarnokot megoldottuk másutt a városban, így a jelenlegi épülethez később minden igényt kielégítő színházterem, s annak kapcsolódó helyiségei épülnek majd helyette. Volt a városban korábban is egységes népművelési munkaterv, amely egyesítette a tanácsi és a szakszervezeti programokat, de az igazság az, hogy maradtak közben fehér foltok, s akadtak egymást fedő, azonos jellegű programok, az új intézmény közös fenntartású költségeihez a tanács éppúgy hozzájárul, mint a Vasmű. A könyvtár egyesíti a korábbi városit és üzemit egyaránt, sőt, a járási központi könyvtári feladatokat is ellátja. Mindent persze nem vonunk össze az első lépésben, a Bartók Béla Művelődési Ház például egyelőre megmarad – felújítva – színházközpontnak s néhány szakkör helyének. Majd ha az új intézmény színházi szárnya elkészül, akkor ez változni fog. Abban állapodtunk meg, hogy a rendeletek megengedte formában az új művelődési intézményt közösen tartja fenn a tanács és a Vasmű szakszervezeti bizottsága.
Arra a kérdésre, hogy elsősorban mit várnak az új intézménytől, a kővetkező válaszokat kaptuk Dunaújvárosban:
– Több mint hétszáz szocialista brigád dolgozik a Dunai Vasműben – kezdte Gadó József, a vállalat szakszervezeti tanácsának titkára. – Elsősorban az ő kulturális vállalásaik segítését várjuk, úgy, hogy az intézmény biztosítja az igények teljesíthetőségét. A szakszervezeti bizalmiakat és a szocialista brigádok vezetőit már tájékoztattuk, mi minden lesz az új művelődési otthonban, s kértük, már ezzel számolva fogalmazzák meg 1975-ös vállalásaikat, gondolva arra, hogy minél színesebb, sokrétűbb legyen az.
Pifkó József, a városi tanács elnökhelyettese mondta:
– Reméljük, olyan kulturális nevelőmunkát sikerül az új művelődési otthonban végezni, amellyel egyre magasabb szintre emelhető a város dolgozóinak, lakóinak művelődése.
Filmklub
Molnár Andrásné, az új művelődési otthon, teljes nevén a Dunaújvárosi Munkás és Ifjúsági Művelődési Ház és Központi Könyvtár igazgatója elmondta, hogy a ház első “hivatalos” működési napjára, azaz november 5-re négy szocialista brigád jelentkezett: ott kívánja tartani november 7-i ünnepségét, ugyancsak ma tartja “Leninre emlékezünk” című vetélkedőjét az úttörőklub, a könyvtár pedig, azonkívül, hogy kölcsönöz, mesedélutánt rendez a gyerekeknek. November 10-e táján indul a nyelvklub, a szabás-varrás tanfolyam, közben pedig sorra benépesül a szocialista brigádok klubja, az ifjúsági klub, s a nyugdíjasklub, folyamatosain jöhetnek a könyvtárba az olvasók, a szakköri termek használói és így tovább.
Dunaújváros új művelődési Intézménye várja a munkásokat, a fiatalokat, a város lakóit, óvodáskortól nyugdíjas korig, mindenkinek kedve szerinti kulturális programot kínálva.
A város tanácsa és a Dunai Vasmű folyamatosam biztosítja a közművelődési munkaanyag, valamint politikai-ideológiai feltételeit.
A felsorolt partnerekkel együtt pedig tovább dolgoznak azon, hogy a művelődési otthont minél hamarabb bővülhessen, a művelődés más formáit is lehetővé tevő helyiségekkel egészüljön ki.
Mátyás István
Cikkben szerelő képek kívül forrásanyag:
– MMK – Fejezetek Dunaújváros művelődéstörténetéből
– Dunaújvárosi Idegenforgalmi Hivatal kiadványa
