A mi generációnk talán el sem tudja képzelni, mi mindent kellett átélniük mindazoknak, akik egyik napról a másikra “közbiztonságot veszélyeztető gonosztevőkké váltak”, és saját szülőföldjükről, saját házukból és mikrokörnyezetükből kiemelve, minden emberi méltóságuktól megfosztva, akár csak egy mondvacsinált indokkal, kitelepítésre kerültek. A történelem viharában sajnos nem ez az egyetlen szégyenteljes esemény, de minden ilyen alkalom évfordulóján kötelességünk emlékezni és emlékeztetni, hátha egyszer már tanulunk végre elkövetett hibáinkból.
Illúzióink természetesen nincsenek, de az egyre pontosabb kutatások és a túlélők, vagy rokonok, leszármazottak visszaemlékezése alapján teljes képet kaphatunk az átélt borzalmakról, amiket leginkább csak a filmvásznakon szeretnénk viszontlátni. Pedig ezek az események megtörténtek… ez a velünk élő múlt. A most következő kordokumentumfilm is erről tanúskodik, a DSTV felvételén Radics György így emlékszik a velük történtekre…
A VELÜNK, BENNÜNK ÉLŐ MÚLT
A dunapentelei kitelepítések 75. évfordulójára szervezett színvonalas megemlékezésen történelmi visszatekintőt kaphattunk, és a klubház falán elhelyezett emléktáblánál felgyúltak az emlékezés gyertyái. Felejteni nem lehet és nem is szabad, van mire, és kikre emlékezni.
Megemlékezés a 75. évfordulón
fotók: Horváth Tamás
Tragikus évfordulót ünnepelt a penteleiek közössége – dunaujvaros.com
