Polgári Védelem – 1970. szeptember 26.

A FEHÉRFÉM VÁROSA,
ÜDÜLŐK A VELENCEI-TÓNÁL,
ÚJ FORMÁK
A TÖMEGNEVELÉSBEN

A FŐVÁROS “SZOMSZÉDJA”

Dr. Tapolczai Jenő elvtárs, a Fejér megyei tanács vb. elnökének nyilatkozata

Fejér megye területe kimelkedő történelmi események színtere volt. A megyeszékhelyen helyezték egykor I. István fejére a koronát. A király hosszú évtizedeken át innen kormányozta az országot. A későbbi évszázadok során is többször jutott fontos szerephez a vidék. A Vértes csúcsain látható romok arról árulkodnak, hogy valaha erődvonal húzódott itt. Törökkel, némettel küzdöttek a magyar hadak. Az elmúlt században itt zajlott le – Pákozd határában – az a sorsdöntő ütközet, amelynek eredményeként honvédeink kiűzték Jelasicsot az országból. E dátumot, szeptember 29-ét azóta is a Néphadsereg napjaként tiszteljük. De véres csatákat vívtak itt a második világháború idején is.

A ma fejlődését gyorsan épülő városok (Székesfehérvár, Dunaújváros), az országos átlagokat rohamozó termelőszövetkezetek, ipari mammutüzemek és a megye természeti gyöngyszeme a Velencei tó – reprezentálják.
– Legnagyobb üzemünk a Könnyűfémmű – mondja dr. Tapolczai Jenő a megyei tanács vb. velnöke. S hangjában nem kis büszkeség cseng amikor erről a hatalmas kombinátról beszél. – Közép-Európa legfontosabb alumínium üzeme. Az Ajkáról, Tatabányáról és részben a Szovjetunióból érkező alumínium tömböket, bugákat dolgozzák fel alapanyagnak más iparágak számára.
A Könnyűfémmű és környéke valóságos külön város. Távolról szinte makettnek tűnnek a világos, vajszínű, kecses épületek, az egyenes utcasorok. Az üzem szállodát és lakóházakat épít dolgozóinak. A “fémvárosban”, az üzem belterületén is emelkednek az épülő új irodaházak, termelő egységek. Napról napra gazdagodik a vidék. Mint fénylő óriások, ezüstösen csillognak az alumínium tüskék. Kint a szabadban várják, hogy a gépek az ember kívánta méretre nyújtsák, alakítsák fémtestüket.
S mi minden lesz ezekből az alumínium bugákból? Nyílászáró szerkezetek, melyeket az építőipar használ fel. Lemezek, melyek repülőgépek, hajók, vasúti kocsik, autóbuszok testét burkolják. De alapanyag készül az edényipar és bizsuipar számára is. Sok-sok iparág hasznosítja gazdaságosan a méretre készülő alumínium csöveket, a különböző vastagságú, hosszúságú lemezeket. Itt a gyár területén van egy új üzemrész, ahol már végtermékek készülnek, silótartályok, olajkályhák.
A prés- és húzómű épületében csattognak a szovjet és a nyugatnémet gyártmányú gépek. Egy-egy gigantikus erejű gép 3.500 tormás nyomóerővel méretes “tüskén” húz keresztül egy alumínium tuskót. A másik oldalon már a kész cső jelenik meg.

– Nagy bázisüzemeink közül fontos még a VIDEOTON Gyár – folytatta dr. Tapolczai Jenő – melynek gyártmányait már megismerte a világpiac. És itt van a sok ezer embert foglalkoztató Dunai Vasmű.
Nemcsak a máról, a jövőről is beszélt az elnök. Elmondta, hogy a negyedik ötéves terv sok feladatot ró a megyére. Mint máshol is, elsősorban a lakásgondot kell enyhíteni. 16 ezer lakást kell felépíteni a tervidőszakban. Elengedhetetlen a szociális, egészségügyi és kulturális intézmények gyarapítása. Kibővítik a megyei kórházat, áruház, kollégiumok, általános iskolák, óvodák szerepelnek a programban. Szálloda mindeddig nem volt a megyeszékhelyen, most épült az új Alba Regia. Igen, épül, változik a megye, s mindez négymilliárdos beruházást jelent az elkövetkezendő öt évben.

Tapolczai Jenő – Egy elnök naplója

Változások várhatók a Velencei tó környékén is. Nemrég ült össze a Velencei-tavi Intéző Bizottság, amely a tervidőszak legsürgősebb tennivalóiról tárgyalt. Megoldják az ivóvízellátást és közművesítést. S feltehetően mindez újabb építkezések hullámait vonja maga után. Az új regionális vízmű napi 12 ezer köbméter vizet termel majd. Indokolt a közlekedés fejlesztése is, mert ma még az a helyzet, hogy a vonatok többsége megállás nélkül robog tova a Balaton felé. Nagyarányú építkezés indul az északi parton is, amely sokkal elmaradottabb. Szakszervezeti és vállalati üdülők egész sora költözhet ide a jövőben.
A Velence után a “Velencé”-ről kérdeztük a megyei tanács elnökét. Hogyan látja a polgári védelem helyzetét a megye parancsnoka?
– Az 1968-ban lezajlott polgári védelmi nagygyakorlat eredményes, hasznos volt – mondotta dr. Tapolczai Jenő – szakmai szempontból jelentős, hogy ráirányította a figyelmet a pl. néhány problematikus elemére. De mindennél nagyobb érdeme: tudatformáló jelentősége.
Miért volt hasznos szakmailag? Mindenekelőtt azért, mert tisztázódott néhány vitás kérdés, így például először valósították meg gyakorlatban a kívülről történő mentést. Beigazolódott az átszervezés szükségszerűsége, vagy kis anyagi ráfordítással, néhány üzem összefogásával hoztak létre szükségmentesítő állomásokat. Az egységek hangulata, fegyelme felülmúlta a várakozást. A tudatformáló hatást tekintve sokat mondanak a számok: 38 ezer ember – a megye lakosainak 10 százaléka részese volt a gyakorlatnak.
Az átszervezést – a parancsnok véleménye szerint – alaposan, körültekintően hajtották végre. Az erőfelmérés során igyekeztek alkalmazkodni a szükségletekhez. Ma már a kiképzés előkészítésén dolgoznak.

Fejér megye – polgári védelmi szempontból – sajátos megye. Itt egy esetleges háborús helyzetben összetetten jelentkeznek a feladatok. Közel van az ország szívéhez, de önmagában ez nem minden. A megyének nemcsak másodlagos hatásokra, hanem atomcsapásokra is fel kell készülnie, hiszen olyan fontos objektumok vannak területén, mint a Dunai Vasmű, a Könnyűfémmű, a VIDEOTON, valamint katonai létesítmények. Távolsági védelem, kívülről való mentés, befogadás, kitelepítés, területi irányító szervek kitelepítése, helyi védelem megszervezése a városokon belül és kívül… Mind mind szerepelhet egy háborúban. A felkészítésnek is igazodnia kell ehhez a sokoldalúsághoz, összetettséghez.
Az idén lezajlott rendezvények közül kiemelkedik a dunaújvárosi nagy kiállítás, amely igen látogatott volt. Kiegészítő rendezvényeket is szerveztek a város üzemeiben. Ezekről a klubszerű formákról sok jót hallottunk. Az alacsony létszámú csoportok (100-150 fő) kötetlenebbül, feloldottabban foglalkoztak a témával. A védőeszközök bemutatásától a vetélkedőig az ismeretterjesztés több formája is szerepelt e két-két és fél órás alkalmakon, ahol a dolgozók közül sokan először ismerkedtek közelebbről a polgári védelemmel.

ifj. Palkó Sándor

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.