Ország-Világ – 1959. november 04.
A 32 ÉVESEK VÁROSÁBAN
Furcsa, meglepő kép fogadott Sztálinvárosban. Az emberek kint álltak a Duna-parton és figyelték, hogyan nőnek a falak. Az új módszerrel épülő lakóházak falai.
Melléjük álltam és én is figyeltem ezt a látványosságot. Itt ugyanis nem tégláról téglára épül a ház, hanem – “falról falra”. Éppen úgy, éppen olyan egyszerűen, mint a gyerekek keze alatt az építőkockákból összerakott ház. És ha még azt is elmondjuk, hogy ezek az előregyártott elemek kohósalakból készülnek, akkor bizonyára érzékeli az olvasó, hogy Sztálinváros ismét valami újba, eredetibe fogott.
A sztálinvárosi 26-os számú építőipari vállalat szakemberei nemrég a Német Demokratikus Köztársaságban jártak tanulmányúton. Ott látták ezt, az úgynevezett középblokkos építési módszert, mellyel minden eddiginél olcsóbban és gyorsabban lehet építkezni. Idehaza azután a helyi viszonyokhoz alkalmazva, megkezdték a kísérletezést és ma már teljes iramban folyik az építkezés, öt húszlakásos ház emelkedik egymás mellett a Duna-parton, lenyűgöző ütemben.
A középblokk előállító üzem, ahol az előregyártott elemek készülnek, a város szélén egészen kis területen, egyszerű felszereléssel működik. Ide érkezik külön vágányokon a habosított kohósalak, az épületelemek alapanyaga. A salakot a betonkeverőben cementtel, vízzel, homokkal elegyítik és a vibrátorba öntik. A vibrátor 45 másodpercig rázza, formába préseli az anyagot.
A néhány másodperccel korábban még folyékony anyag – miután a vibrátort a daru leemeli róla – szilárd állapotban, kész épületelemként áll a középblokk gyártó telepen
Az egész folyamat – a salak érkezésétől a vibrátor leemeléséig – nem tart tovább tíz percnél.
Most már csak a száradás – vagy szaknyelven a kötés – következik, és öt-hat nap múltán már emelődaru szorítja karmaiba az épületelemet. De ez már az építkezés helyszínén történik.
Az építkezésnél – külön előnye ez az új módszernek – szinte egyáltalán nincs szükség sem kőművesre, sem más szakmunkásra – kivéve természetesen a gépkezelőket. Bárki percek alatt megtanulhatja, hogyan kell a darun érkező elemeket a megfelelő helyre illeszteni.
Szemünk előtt nőnek a falak.
Olyan ez az építkezés, amilyet fiatal házasok álmodhatnak maguknak; amíg elmennek az anyakönyvvezetőhöz és elfogyasztják a lakodalmi ebédet, felhúzzák lakásuk falait
Mondhatnám azt, hogy nem hittünk a szemünknek, ezért Weiner Tibortól, Sztálinváros főépítészétől érdeklődünk az új, gyorsépítési eljárásról.
Így épül, “kockáról kockára” az új ház
– Mi itt Sztálinvárosban – kacsint felém a főépítész – valamennyien 32 évesek vagyunk. Az itteni lakosok átlag ilyen korúak. Ezért sok a házasság, a gyerekszülés, és az új üzemek révén sok a “bevándorló”. Ezért különösen fontos, hogy olyan gyorsépítési módszereket honosítsunk meg, amelyek lehetővé teszik, hogy gyorsan sok ezer új lakást építhessünk. Középblokk gyártó telepünk egyelőre csak napi két lakás építését biztosítja. Mire a módszert munkásaink tökéletesen elsajátítják, egy húszlakásos házat harminc nap alatt fel tudunk építeni. Új módszerünk, a régihez viszonyítva, 5-8 százalékkal olcsóbbá teszi, és hozzávetőlegesen hatszorosára gyorsítja az építkezést. Építkezésünkön. ahol jelenleg tíz-tizenkét szakképzetlen munkás dolgozik, a régi módszerrel legalább száz munkásnak – köztük sok szakmunkásnak – kellene dolgoznia.
Már nem járatlan, de mindenesetre új úton járnak a sztálinvárosi építészek. Mert az építőipar jövője kétségkívül az ilyen és az ehhez hasonló gyors és olcsó módszerekben rejlik. Erre utalnak az MSZMP irányelvei is: “Az ötéves tervidőszakban újfajta falazóanyagok termelésével lényegesen változtatni kell a jelenlegi építési módon. A fejlesztés fő iránya a falazóanyagokban a középblokk legyen… Az ötéves tervidőszakban különböző falazóblokkok alkalmazásával kell építeni a középületek és az állami lakóházak mintegy negyven százalékát…”
Sztálinváros jó példával jár elöl, örülnek is ennek a “harminckétévesek” – a város lakói. Vasárnaponként biztosan most is ott álldogálnak a Duna-parton és mint a színházi előadást, figyelik az építkezést. Ha nem találnák furcsának, talán még tapsolnának is…
GÁL ZSUZSA
(Ács Irén felvételei)