Magyar Technika – 1951. szeptember
HANKÓ MÁTYÁS:
Épül a Dunai Vasmű
Dunapentele 1951. június 28.
fotó: MTI/Kotnyek Antal
Kádereink előtt – dolgozzanak azok a népgazdaság bármely területén -, de elsősorban műszaki kádereink előtt, egyre szélesebb körben tárul fel, bontakozik ki ötéves tervünk legközpontibb feladatának, büszkeségének, a Dunai Vasmű felépítésének kérdése.
A Vasmű felépítésének kérdésében két alapvető szemponttal kell foglalkoznunk. Az egyik, hogy mi a jelentősége új nehézipari bázisunk megteremtésének, a másik, hogy milyen problémákat jelent a Vasmű építésén közvetlenül vagy közvetve dolgozók, így elsősorban a műszaki dolgozók részére annak megépítése.
Mindenekelőtt világosan kell látnunk azt, hogy a Vasmű nem egyszerű gyárépítési feladat, nem önmagában álló – a népgazdaság más területeitől független – üzem, hanem egy olyan hatalmas bázisa nehéziparunknak, mely milliárdos szénbányaberuházást tesz szükségessé, mely acélfelvevő iparunkban és ezt követve a népgazdaság számos más területén igen sok egyéb beruházást, – számos iparágban a termelés ugrásszerű megnövekedését – vonja maga után.
A Vasmű létesítésével egyidejűleg kerül felépítésre első szocialista elvek szerint tervezett városunk, Dunapentele.
Mit jelent volumenében népgazdaságunk számára a Dunai Vasmű termelése? Erre elég, ha megállapítjuk, hogy a két lépcsőben kiépítésre kerülő mű az első lépcső befejeztekor, 1954-ben, már több acélt fog termelni, mint amennyit egész acéliparunk a hároméves terv utolsó évében termelt.
A Dunai Vasmű szovjet vezértervek alapján, korszerű vertikális kombinátként épül, nagyolvasztóval, acélművel, hengerművel, kokszolóval és saját erőművel, amely a mű szükségletének kielégítése után az országos hálózat részére is jelentős árammennyiséget ad le. A kokszolóból kinyert gáz az üzem és a város ellátását szolgálja. A többi melléktermék felhasználására vegyészeti üzem épül. Ilyenek: kátrány-, ammóniák-, benzolkinyerő, feldolgozó. Ezenkívül lesz saját mészégetője, saját tűzálló tégla- (samott) gyára stb.
A Vasműre, a kiegészítő üzemekkel és berendezésekkel együtt, mint a külön kikötő, pályaudvar stb.-re, az első ötéves tervben mintegy 3,5 milliárd forintot fordítunk.
Már a Vasmű építése előtt megkezdődött az új város építése, melyre az első ötéves terv folyamán több, mint 500 millió forintot fordítunk. A várost a Szovjetunió szocialista városépítési tapasztalatai alapján terveztük meg. Lakóházai korszerűek, egészségesek, kényelmesek, s így mindenben hozzájárulnak a magasabb életszínvonal kialakításához. A lakások építésével párhuzamosan a szükségletnek megfelelően építjük a szociális és kulturális intézmények egész sorát, mint a városi tanácsházat, kultúrházat, általános iskolákat, óvodákat, mozgóképszínházat, sporttelepeket, parkokat, játszótereket, kórházat, rendelőintézetet, gyógyszertárat, bölcsődét, üzleteket, éttermeket, húsüzemet, kenyérgyárat, tejüzemet stb.
Külön kell hangsúlyozni, hogy a város nemcsak abban különbözik meglevő városainktól, hogy mindezeket a létesítményeket tartalmazza, hanem abban is, hogy azok elhelyezése, időbeli megvalósítása, az összes szempontokat figyelembe véve, egységes városrendezési terv alapján történik. A Vasmű és a város egymáshoz egész közel fekszik, az ott dolgozók gyors közlekedésének biztosítása végett. Ennek ellenére a gyár füstje, a szélirány megfelelő tanulmányozása, valamint az ezt követő jó elhelyezés következtében egyáltalában nem fogja a város levegőjét rontani. Ezt biztosítja még ezen túlmenően a város és a mű között létesített széles erdősáv is. A város laza beépítéssel kerül kivitelezésre, ami azt jelenti, hogy az egymásra épített, levegőtlen, udvarokra, gyakran világító udvarokra nyíló kapitalista bérkaszárnyák helyett, itt minden lakóház, minden lakás utcára nyílik. Az utcák tágasak és szélesek lesznek, nagyjából hasonlók legszebb utunkra, a budapesti Sztálin-útra. Minden ház előtt a betonjárda és az úttest között virágos, füves, fás sáv húzódik.
Weiner Tibor – A városépítés módszere
A szociális és kulturális létesítmények, elsősorban az óvodák és iskolák, de az üzletek is úgy kerültek elhelyezésre, hogy egy-egy lakótömbön belül megközelítésük forgalmi út keresztezése nélkül történhet. Ez lesz az első városunk, amelyben minden fűtendő épületet egy központi helyről, távfűtés útján látunk el.
A Dunai Vasmű és Dunapentele város megépítése hatalmas feladatot ró egész beruházási szervezetünkre, a tervezőkre és kivitelezőkre egyaránt. Olyan hatalmas ipari üzemet, mint a Dunai Vasmű, olyan gyors ütemben épülő várost, mint az új Dunapentele, Magyarországon még sohasem építettek. Ezek hatalmas feladatok elé állítják gazdasági és műszaki kádereinket, de a Szovjetunió eszmei és anyagi segítsége nélkül nem is valósíthatnánk meg azokat.
A szovjet tervezők készítették a Vasmű vezértervét, a szovjet mérnökök adtak segítséget az új módszerrel épülő kikötő megtervezéséhez, szovjet városépítési tervek szolgálnak alapjául Dunapentele városának felépítésénél. De nemcsak ebben nyújt számunkra segítséget hatalmas szövetségesünk. Elküldi hozzánk legkiválóbb szakembereit. Nekik köszönhetjük, hogy a részletes tervezés és a kivitelezés során naponta felmerülő nehézségeket meg tudjuk oldani. Napról-napra egyre inkább bizonysággá válik minden műszaki káder előtt, hogy csak a Szovjetunió állandó segítsége teszi lehetővé a Dunai Vasmű felépítését.
Ez a segítség a tervezés vonalán számokban kifejezve, a 44 kötet, kötetenként átlag 200 oldal, összesen megközelítőleg 10,000 oldal terjedelmű tervfeladatban is kifejezésre jut. Bár a tervfeladat sokkal pontosabban, részletesebben van kidolgozva, mint más nagylétesítményeink tervfeladatai, mégis a magyar tervezőgárdára a részletes műszaki tervek elkészítése olyan feladatot jelent, amilyennel a magyar műszaki káderek még soha nem találkoztak.
A műszaki tervek készítésénél külön problémát jelentenek a Vasmű talajviszonyai. A Vasmű elhelyezésének feltétele volt a Duna közelsége. Ennek, valamint a többi telepítési feltételnek eleget téve, lőször altalajra kényszerültünk. A különleges talajviszonyok két fő vonatkozásban jelentenek problémát:
- A föld színe alatt elhelyezett létesítmények tervezésénél (vízvezeték, csatorna stb.).
- A magasépítmények alapozásának és szerkezeteinek különleges megoldásánál.
A talajviszonyok által okozott nehézségekre példaképpen említhetjük a különféle vízvezeték-és csatornahálózat tervezésének kérdéseit. Annak elkerülésére, hogy az esetleges csőrepedés a lösztalajt olyan mértékben át ne áztassa, hogy ez a felépítmények megcsúszását okozná, szükségessé vált, hogy a magasépítmények 20 m-es körzetében minden csatlakozó vezetékágat biztonsági köpenycsővel lássunk el.
Ugyancsak különleges megoldásokat igényel az erőmű turbináinak alapozása is. Mint érdekességet lehet megemlíteni ezzel kapcsolatosan a robbantásos talajtömörítést, amely az erőmű alapozásánál nyert először alkalmazást Magyarországon, a Szovjetunió tapasztalatai alapján. Jellemző erre a módszerre, hogy az eddig alkalmazott cölöpös tömörítési módszerrel szemben igen jelentékeny anyagmennyiség és munkaerő takarítható meg. Az eljárás lényege abból áll, hogy egy 6 cm átmérőjű fúrást eszközölnek a szükséges mélységig (6-8 méter), ebbe az üregbe helyezik el a különleges dróton rögzített, pontosan előregyártott robbanóanyagot a fúrt lyuk teljes hosszában, majd 80 cm-re a föld színétől elfojtják az üreget és ezt a felső 80 cm-t vízzel töltik meg. A hasonló módon, sakktáblaszerűen elhelyezett üregekbe a robbanóanyagokat egyidőben berobbantják, aminek következtében a 6 cm-es átmérőjű üregek egyenként 35-40 cm átmérőjűvé válnak és ennek megfelelően tömörítik az eredeti talajt. Az így keletkezett üregeket kaviccsal töltik fel.
Ilyen módon az elért talajtömörítésen túl egy újszerű drainage (vízelvezető) rendszer keletkezik. Ez a módszer, mint már említettem, olcsóbb, mint az eddig szokásos cölöpös talajtömörítés, s még többleteredményképpen ingyenes drainage-rendszert is kapunk.
Betonszekrény a sójapályán /1951
fotó: MTI/Kotnyek Antal
A tervezés egy másik érdekességét a kikötői partfal felépítése képezte, ahol szintén először alkalmaztak Magyarországon szárazföldön előregyártott partfal “elemeket”, amelyek egy-egy vasbetonuszályhoz hasonlóak. Ezeket az egységeket kb. 10 km-re a kikötőépítéstől készítik és vontatókkal szállítják végleges helyükre. Itt kaviccsal fokozatosan megtöltve süllyesztik le a partfalakat.
Külön kell megemlíteni az első szocialista város tervezésével kapcsolatban felmerült kérdéseket. A város tervezésénél a legnagyobb nehézséget az okozta, hogy a Vasmű időben való felépítése érdekében a munkások elhelyezéséről még a gyár építkezésének megkezdése előtt kellett gondoskodni. Ezért rendkívül rövid idő állt rendelkezésre a város tervének elkészítéséhez, de így is sikerült elérni azt, hogy a legelső épületek már szervesen a város tervének megfelelően lettek elhelyezve és kivitelezve. Ennek köszönhető, hogy ma már egész utcák teljesen kész állapotban vannak, mint például a Május 1-út.
Május elsejei felvonulás /1951
fotó: Magyar Fotó/Járai Rudolf
Az első május elseje az épülő városban
A tervezés nagysága és a határidők rendkívüli feszített volta különösen nehéz feladatok elé állítják a műszaki kádereket. Megállapíthatjuk, hogy minden hiányosság és hiba mellett tervezőgárdánk többsége szaktudásának legjavát nyújtja és a feladat jelentőségéhez mérten sikerrel oldják meg a problémák nagy részét. Nem szabad azonban megfeledkeznünk arról, hogy tervezés vonalán is még egész sor megoldatlan feladat áll előttünk, mint például 22 különböző csővezetékhálózatok egységes kiviteli tervének elkészítése, stb., melyeket – hogy az építkezés késedelmet ne szenvedjen – a legsürgősebben meg kell oldanunk.
A Dunai Vasmű építkezésének legnagyobb problémáit a méretek rendkívüli nagysága jelenti. Bármilyen problémát is említek meg, amelyek egy-egy építkezésnél nehézséget jelentenek az a Dunai Vasműnél hatványozott mértékben jelentkezik. Ennek a cikknek keretében fel sem lehet sorolni mindazokat a problémákat és nehézségeket, melyek egy ilyen hatalmas építkezésnél jelentkeznek. Példaképpen említek meg egy-két adatot, melyek rávilágítanak a problémák rendkívüliségére: így elsősorban az építési anyagok kérdésére. A szocializmus építésének időszakában a feszített tervek eredményeképpen minden építkezésnél jelentkeznek anyagproblémák. Ha feleslegesen tartalékolnánk nagy mennyiségű anyagot, ez egész sor más építkezés elmaradását eredményezné. A Dunai Vasműhöz a szükséges anyagmennyiséget biztosítani, anélkül, hogy az egész népgazdaság egyensúlyát felborítanánk – csak komoly tervszerűséggel lehet. A feladat nagyságát jellemzi, hogy az ötéves tervben a vasmű félkapacitásra való kiépítéséhez – a vasutat és erőművet nem számítva –
- 120 millió db téglát,
- 200 ezer tonna cementet,
- 100 ezer m3 fűrészárut,
- 20 ezer tonna meszet,
- 170 ezer tonna zúzott követ,
- 30 ezer tonna nemes zúzalékot,
- 35 ezer tonna beton gömbvasat,
- 60 ezer tonna vasszerkezetet,
- 70 ezer tonna samott-téglát,
- 10 ezer tonna vasúti sínt,
- 15 ezer tonna
különféle csövet használunk fel.
Ezek a számok azt jelentik, hogy a folyamatos szükséglet biztosítása érdekében egész termelésünket mozgósítanunk kell.
Ami az anyagokra érvényes, ugyanaz érvényes az építkezés egyéb tényezőire is, mint gépek, felszerelések, műszerek stb.
Szovjet gyártmányú gépekkel rendezik a talajt a vasmû építésén. /1951
A DT-54A Sztalinyec lánctalpas erõgéppel vontatott földnyesõt (szkréper) mozgatnak.
fotó: MTI/MAFIRT
Jellemző például, hogy az erőmű gépi berendezésének kivételével:
- 55 ezer tonna gépi berendezés,
- 110 féle elektromos daru,
- 65 km üzemen belüli vasútvonal,
- 30 km üzemen belüli útvonal,
- 3 belső pályaudvar
létesül.
A Vasmű felépítésével kapcsolatban 10 millió m3 föld megmozgatása válik szükségessé.
Mindezen túlmenően azonban a legnagyobb problémát a megfelelő számú és szakképzettségű munkaerő biztosítása jelenti. A Dunai Vasmű építkezése ugyanis arra az időszakra esik, amikor a szocializmus építésének eredményeképpen már meglevő gyáriparunk és folyamatban levő építkezéseink országunkban a munkanélküliséget teljesen felszámolták. A mezőgazdaság ugyanekkor még túlnyomórészben kisüzemű gazdálkodást folytat, így a szükséges munkaerőt hatalmas mértékben növekvő iparunk részére biztosítani nem tudja. Márpedig a Vasmű felépítése többezres nagyságrendű új munkaerő bevonását tette szükségessé és ez olyan feladatot jelentett az építésvezetőségen túl az egész kormányzat részére, amit csak a Párt közvetlen segítségével sikerült megoldani. Már most több mint 14 ezer ember dolgozik a Dunai Vasműnél, mely szám különösen jelentős akkor, ha figyelembe vesszük, hogy ez országunk leggépesítettebb építkezése és hogy ez a szám már a jövő évben a 20 ezret is meg fogja haladni.
A Párt felhívására a DISZ ezrével mozgósítja a fiatalokat békeművünk felépítésére. Amíg azonban a fiatalok ezrei segítséget nyújtanak a Vasmű felépítésénél, nem szabad megfeledkeznünk annak jelentőségéről, amit ifjúságunk nevelése szempontjából a Vasmű építése jelent. De nemcsak a fiatalságot, hanem a Dunai Vasmű minden építőjét gyorsan átformálja az a hősi építő szellem, mely a mű iránti szeretesből, lelkesedésből ered.
A nagy számban foglalkoztatott munkaerő és a problémák sokrétűsége igen nehéz feladat elé állítja a vezetőséget. Ezt a feladatot csak az egyszemélyi felelősség elvének szigorú alkalmazásával lehet eredményesen megoldani. Ezért vált szükségessé kormánybiztosi jogkörrel felruházott beruházási megbízott kinevezése. A beruházási megbízott vezetésével működő Nehézipari Beruházási Vállalat látja el a tervező és kivitelező szervek irányítását és ellenőrzését, egyben felelős a szükséges anyagi és hitelkeretek biztosításáért. A kiviteli és generál részlettervet a szovjet vezértervek alapján az üzemre vonatkozólag a KITI, a városra vonatkozólag a VÁTI készíti el. Ezek a generáltervező irodák a részlettervek elkészítésénél az egész magyar tervező apparátust foglalkoztatják.
A kivitelezést a magas- és mélyépítési trösztök, villany-, vízszerelő, valamint a vasútépítő vállalat látja el.
A Vasmű Pártbizottsága és a Vasműt építő kommunisták is egyedülálló feladat előtt állanak. Ezeket a feladatokat nem mindig sikerül azonnal hibamentesen megoldani, azonban Pártunk vezetői, és elsősorban Rákosi elvtárs közvetlen segítségével a legnagyobb nehézségeket is sikerült eddig legyőzni.
A jó pártmunka eredményeképpen egyre nagyobb lendületet vesz a szocialista munkaverseny. Az elért eredmények mellett azonban fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termelékenység és anyagtakarékosság területén még megközelítőleg sem értük el a feltétlenül szükséges követelményeket.
A feladatok nagyságának és sokaságának következtében a kommunisták még nem tudták feladatukat minden területen teljesíteni. Ennek az a következménye, hogy az ellenség sok esetben szabadon tudja romboló tevékenységét kifejteni. Ez nemcsak azért jelent központi kérdést a Dunai Vasmű építésénél, mert legnagyobb építkezésünkről van szó, hanem azért is, mert a hatalmas munkaerőszükséglet következtében nagyon nagy számban vannak foglalkoztatva még nem eléggé öntudatos parasztfiatalok. Ezek között, ha a kommunisták ébersége egy pillanatra is lanyhul, az ellenség romboló munkát végez.
Szabad Népet olvasnak a kőműves brigád tagjai a Dunai Vasmű építkezésén /1951
fotó: MTI
A Dunai Vasmű építésének eddigi eredményeit nézve megállapítható, hogy már eddig is – a Párt és az építésvezetőség irányításával – komoly eredményeket értünk el. A Vasmű dolgozóinak hatalmas erőfeszítésével mind gyorsabb ütemben épül nagy békeművünk.
Épül a Békemű – propaganda kiadvány az építkezésről
A kiélezett nemzetközi helyzetre való tekintettel azonban nem elégedhetünk meg eddig elért eredményeinkkel. A meglevő hibákat és nehézségeket fokozott ütemben kell felszámolni. Nem szabad egy pillanatra sem elfelejtenünk, hogy a feladat nagy része még előttünk áll és ezt csak úgy tudjuk megoldani, ha mindannyian, de elsősorban a vezető káderek és ezek között is elsősorban műszaki kádereink a maguk területén elkövetnek mindent, hogy a felmerülő nehézségeket megoldják.
A Szovjetunió segítsége, a Párt céltudatos vezetése és az egész dolgozó magyar nép erőfeszítése biztosíték arra, hogy országunkat az acél országává változtató Dunai Vasmű felépítésével minden nehézség ellenére is, a kitűzött időre be fogjuk fejezni.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
