Iskola a munkásotthon mellett
A jövőre is gondolva
Városunk szerkezetét, városközpont továbbfejlődését hosszú távon meghatározó döntést hoztak a város vezetői akkor, amikor a VI. ötéves tervben felépülő egyik általános iskola helyéül jelölték ki a Munkásművelődési Központ mellett lévő szabad területet. Ez a helykijelölés nem kevés aggodalomra adott okot a városunkat szerető szakemberek körében, hiszen e térség a munkásotthon majdani bővítésére fenntartott terület volt. Ráadásul a város e pontján olyan, közfunkciót hordozó épületet célszerű elhelyezni, amely hangsúlyos városképformáló elem, s amely a városközpont részévé válik.
Ésszerű kompromisszum
Tény, hogy jelenleg a városnak általános iskolára van szüksége, hiszen az elkövetkező években mintegy kétezerrel nő az általános iskolába járó diákok létszáma. Ráadásul az új iskolára leginkább a Castrum és a Dózsa II. városrészek közelében volna szükség.
Ha 1983 őszére megépül a tervezett új iskola a Castrum és a Dózsa II. várorész határán, a munkásotthon mellett, sok gyerek a lakóhelyéhez közeli iskolába járhat. Ám ugyanennek a döntésnek hátránya, hogy az iskola helyén aligha épülhet meg a Munkásművelődési Központ rég tervezett második üteme.
Miképp lehet ebből a hátrányból előnyt kovácsolni? Van-e olyan kompromisszum, amely lehetővé teszi a most oly sürgető iskolakérdés megoldását, de amely nem zárja ki a művelődési központ későbbi bővítésének lehetőségét? Erre a kérdésre a feleletet a BVM dunaújvárosi gyárának új terméke, a svéd licenc alapján készülő BVM-TIP építési rendszer adta meg. Ennek nagy fesztávú vázszerkezeteiből olyan épületet is lehet tervezni, amely nemcsak iskola céljára használható, hanem a későbbiekben – ha már nem lesz szükség ennyi iskolára a belső városrészekben – viszonylag kis költséggel átalakítható, s a művelődésügy céljainak is megfelel.
Az egyik terv a négy közül. Bánhelyi Károly tervezőmérnök vázlatterve szerint a BVM-TIP elemekből emelt épület közepén foglalhelyet a tornaterem amit az első és második emeleten nyolc-nyolc tanterem vesz körül, s amely épületegyüttes szintenként kapcsolódik a Munkásművelődési Központ klubszárnyához. A rajzról készült fotó feltünteti a Vasmű úti panelházakat és a Munkásművelődési Központot a hozzá kapcsolódó könyvtárral
Négy tervváltozat
Hogy a város frekventált területén valóban olyan épület készüljön, amely iskolának és majd művelődésügyi célra egyaránt megfelel, amely a lehető legkedvezőbb megoldásokat egyesíti magában, s amelynek városképi megjelenítése is tetszetős, a dunaújvárosi tervezőiroda négy mérnöke: Baranyai Ferenc, Bánhelyi Károly, Rombauer Gábor és Szente László egymástól függetlenül dolgozták ki tervjavaslatukat, s az általuk elképzelt, több funkciót is kielégítő épületkomplexum vázlatterveit.
A négy terv mindegyike BVM-TIP szerkezet felhasználásával javasolja megépíteni a városképi szempontból hangsúlyos helyen az iskolát. Van köztük olyan terv, amelyik a tornaterem köré csoportosította az osztálytermeket, s olyan is, amelyik újszerű módon folyosótérrel kapcsolja egybe a tantermeket magába foglaló épületszárnyat a tornateremmel. Mindegyik terv számításba veszi azt, hogy a tantermek, tanári szobák, az iskolai ebédlő néhány közfal elbontásával átalakítható legyen közepes és nagy befogadóképességű, több célra alkalmas rendezvénytermekké, étteremmé, presszóvá a majdani művelődési ház funkcióinak megfelelően.
Az Építéstudományi Egyesület helyi csoportja a napokban megszervezte a négy terv érdekeltek előtti ismertetését és bemutatását, hogy a tervezők megismerhessenek minél több, az épület végső megtervezésénél hasznosítható gondolatot és szempontot. A jövő héten pedig országosan is neves építészek tekintik meg a négy tervváltozatot, s véleményezik azokat. Mindez megkönnyíti a város vezetőinek a döntését, hogy a négy közül melyik terv legyen a kiindulópont a további munkához, s hogy a kiválasztott terv milyen irányú továbbfejlesztése adhatja a legmegfelelőbb megoldást.
Mit nyer vele a város?
Nem lehet megkerülni azt a kérdést: nyer vagy veszít-e a város a szóban forgó szabad terület feláldozásával, hogy általános iskola épül a művelődési központ tervezett bővítése helyett?
Mint minden döntésben, ebben is van kockázat, amelynek veszteség oldalára írható az, hogy a mostanáig fenntartott hely elvész az esetleges színházépítés számára. Ha viszont az ezredfordulóig úgysem lenne módja városunknak egy színház felépítésére nyereségként könyvelhető el, hogy iskola épül ott, amely később sokoldalúan hasznosítható művelődési ház lesz. Mindemellett a felépülő iskola is bővíti a művelődési lehetőségeket, a művelődési ház nyelvi laborja, s néhány más egysége pedig a szomszédos iskola oktatómunkáját segítheti.
Az új létesítmény a BVM-TIP szerkezet referenciaépülete is lesz, szemléletes példája annak, hogy milyen tetszetős középület emelhető az itt gyártott szerkezetekből. Végül az sem elhanyagolható szempont, hogy az új BVM-termék bemutatásának lehetősége a gyártó bázis székhelyvárosában valósul meg, s ennek fejében talán segítséget nyújtanak ahhoz a BVM illetékes vezetői, hogy minél gazdagabb műszaki tartalmat megtestesítő épületegyüttes jöhessen létre a város központi fekvésű helyén.
Csongor György
Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1981. február 17.
Dunaújvárosi Hírlap – 1981. június 30.
Huszonhét éves tervező sikere
Utca a házban
Az utcafolyosó belsejének rajza. Jobbról a földszinti és emeleti tantermekhez vezető bejárat látszik, középütt a háromszintes, hetvenhat méter hosszú utcafolyosó az elválasztó növényzettel, jobb oldalt a torna-, illetve színházterembe vezető bejáratok
Kiemelt helyen, Dunaújváros igen értékes területén, a Munkásművelődési Központ mellett kell felépíteni egy 16 tantermes általános iskolát, mégpedig úgy, hogy később költséges átalakítás nélkül művelődési otthonként is hasznosítani lehessen.
A város történetében először egyidejűleg három tervezőt kértek fel a 16 tantermes iskola vázlattervének elkészítésére. Néhány nappal később viszont nem három, hanem négy tervező látott neki – egymástól függetlenül -a tervfeladat megoldásának.
A négy tervvariáns közül, mind a társadalmi, mind az Ybl-díjas építészekből álló szakmai zsűri egy mindeddig ismeretlen nevű fiatal építészmérnök, a 27 éves Rombauer Gábor tervét tartotta a legsikerültebbnek.
Elvitathatatlan siker
Hogyan, s miért kapcsolódott be az iskolatervezésbe Rombauer Gábor?
– Egyik oktatóm ajánlotta a dunaújvárosi állást azzal, hogy itt biztosan sok munkám lesz, így kerültem Dunaújvárosba 1979 őszén. Eltelt egy kis idő, szerettem volna nagyobb feladatokat kapni. Megemlítettem ezt a tervezőiroda főmérnökének. Ezt követően az iroda – negyedikként – engem is megbízott az iskola vázlatos terveinek az elkészítésével.
A siker egyértelmű.
– Ennyi idő alatt nem érezhetem magam dunaújvárosinak, de mint idegenből, pontosabban Pestről jött embernek talán jobban sikerült ráéreznem a dunaújvárosi viszonyokra, a humánus város nagyságra, a mozi előtt ücsörgő gyerekekre, a sok ipari munkásra, akik közül elég kevesen térnek be a kultúra házába. Mindezek, s még számtalan impresszió vezetett az épületen belüli utca gondolatához, majd ennek konkrét megformálásához.
Rombauer Gábor szabadkozik, amikor tervének leglényegesebb eleméről, az utcafolyosó ötletének eredetiségéről esik szó.
– Az olyan gondolatok sem sajátjai az embernek, amelyekről azt hiszi, hogy eredetiek. A szakirodalom millió ötlet csíráját hordozza. A fantázia szárnyalását behatárolják a technikai-gazdasági lehetőségek. Nekem szerencsém volt, hogy egy új szerkezeti rendszer, a BVM-TIP kiterjesztette ezt a lehetőséget.
Hol tart a tervezés?
A négy vázlatterv közül Rombauer Gáboré “futott be”, annak megvalósítását hagyta jóvá a zsűri véleményére alapozva a városi tanács vb. Mi történt azóta?
– Két lehetőség közül kellett választani – mondja dr. Kerek András, a tervezőiroda főmérnöke. – Az egyik, hogy idősebb, tapasztaltabb mérnököket bízunk meg a részletes tervek kidolgozásával, a másik, hogy “bedobjuk a mélyvízbe” fiatal tervezőmérnökünket, s vállaljuk a rizikót. Az utóbbi megoldást választottuk: hasonló korú fiatal épületgépész statikus, villamos tervező és kerttervező mérnökökkel egészítettük ki az iskola beruházási programján és kiviteli tervén dolgozók körét. Segítségképpen kéthetenként tartunk tervtanácsot, s felkértük Farkasdy Zoltán Ybl-díjas építészt, hogy legyen a terv szakmai elbírálója.
Sokoldalú épület lesz
Az iskola fő “attrakciója” a hetvenhat méter hosszú, tizennyolc méter széles és tíz méter magas, utcafolyosó néven emlegetett belső tér. Ide nyílnak (nem közvetlenül) az épület déli részében elhelyezett tantermek. Az utcafolyosón lévő galéria (lásd a rajzon) teszi lehetővé mind a földszinti, mind az emeleti tantermek praktikus megközelítését. Az épület tartószerkezete, a BVM-TIP váz lehetőséget nyújt arra, hogy később közfalak elbontásával négy-négy osztálytermet, s a hozzájuk tartozó előteret összenyissák.
Az utcafolyosót a tantermekkel átellenes oldalról határoló épülettér a tornaterem, a majdani színházterem. A vázlattervhez képest itt is, másutt is történt változtatás, nevezetesen, hogy a belső tér kétharmadát tölti ki a kettéosztható tornaterem, amelyhez lejtős padozatú lelátó épül. Ez célszerűen hasznosítható iskolai rendezvények, versenyek alkalmával. A tervrajzokról kitűnik, hogy csekély változtatással kialakítható lesz a zenekari árok, miközben a tornaterem padlószintje 15 méter mélységű színpad lehet, amelyet jól lehet látni mind az 580 ülőhelyről.
Rombauer Gábor jegyzi a ma még csak rajzasztalon létező iskolát, annak valóraváltásán azonban máris sokan dolgoznak.
A terv nagyszerű. Ha üvegből, betonból megformált valósággá válik, a közélet új színterével, s egy szép épülettel lesz gazdagabb Dunaújváros.
Csongor György
Előregyártott közműalagút-, közműfolyosó-elemeket is felhasználnak az építők a munkásotthon melletti 16 tantermes BVM-TIP vázszerkezettel épülő iskolánál. Jelenleg az iskola pinceszintje készül.
Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1982. október 12.
Fejér Megyei Hírlap – 1983. március 3.
Iskola lesz, majd kultúrotthon
Az elmúlt tervidőszakban Fejér megyében 337 iskolai tanterem épült, ami 16 új általános iskolának felel meg. Az elkészült iskolák közül 10 épült Clasp-technológia alapján. Mindez lehetővé tette, hogy a megye 53 ezer általános iskolás kisdiákjának 91 százaléka egyműszakos rendszerben tanuljon. Dunaújváros jelenlegi demográfiai helyzete további tantermek létesítését teszi szükségessé, ám ugyancsak a jelen demográfiai helyzetből következik, hogy várhatólag három éven belül az elkészült tanteremszám egy része feleslegessé, illetve kihasználatlanná válik.
Mindezen tényezőket figyelembe véve készítette el a Dunaújvárosi Tervező Iroda annak a 16 tantermes általános iskolának a tervét, melyet úgynevezett BVM-TIP- technológiával épít a 26-os számú Állami Építőipari Vállalat. Alapvető szempont volt a tervezésnél, hogy az épület több funkciónak is megfeleljen. Három év után, amikor az általános iskolai tantermekre már nem lesz szükség a városban, minimális átalakítással – ez az építészeti eljárásnak köszönhető – az iskolát kultúrotthonná lehet átalakítani, melyben kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas kabinetek lesznek. Helyet kap egy nagy színházterem is. A tervezés másik fontos kritériuma az volt, hogy az új létesítmény nem kerülhet többe, mint egy azonos tanteremszámú Clasp-iskola. Az építkezés ütemének jelenlegi állása szerint jövő év szeptember 1-től, minden valószínűség szerint, megkezdődhet a tanítás az új dunaújvárosi általános iskolában.
Pintér
(Fotó: Gregority Antal)
Dunaújvárosban a Munkásművelődési Központ mellett épül egy 16 tantermes BVM-TIP
elemekből szerelt iskola
(Fotó: Tímár Mátyás)
Megjelent: Fejér Megyei Hírlap – 1983. június 29.
“Felülről nézvést…”
Jövőre itt tanítani kell
Igencsak elmaradhattak az kivitelezők, a 26-os ÁÉV szakemberei az MMK mellett épülő 16tantermes általános iskola építésével, ha a városi tanács terv- és beruházási osztályának illetékese így fogalmazott: egy nagy hajrával talán még be lehet fejezni határidőre.
Az építési munkálatok és a műszaki átadás határideje 1984. június 30. Jelenleg ott tartanak, hogy a vázszerkezet teljesen kész, most a homlokzati panelokat és a nyílászárókat szerelik az építők. Tervek szerint ebben az iskolában jövő év szeptember elsejétől tanítani kell.
Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1983. augusztus 26.
A homlokzatot lezáró elemeket emelik helyükre ezekben a napokban a 26. ÁÉV dolgozói a Munkásotthon mellett épülő új, 16 tantermes iskolánál. Ezzel egyidőben a tetőfedők, csőszerelők is dolgoznak az épületen, a lakatosok pedig a lépcsőket szerelik, s a könnyűszerkezetes válaszfalak beépítését készítik elő. Az iskolát 1984. május végére kell befejezni – az építők szerint szeptembertől már mindenképpen tanítani fognak az új iskolában.
Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1983. december 16.
Dunaújvárosi Hírlap – 1984. május 8.
Padlófűtés, átrium, magasabb korlát
Tetszetős – és elkészül!
Szeptemberben megkezdődhet a tanítás az MMK mellett készülő 16 tantermes iskolában – ígérik az építők.
A 26-os Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának meghívására a helyszínen tájékozódtak pénteken a munkák állásáról a városi a pártbizottság és a tanács vezetői, s az iskola leendő gazdái, a tanári kar képviselői. A főépítésvezető elmondta, hogy 70-72 százalékos a jelenlegi készenléti fok és július 30-ra befejezik a tantermi szárnyat, augusztus 15-re a tanári szobát. Tanévkezdésre a járdákat is elkészítik.
A szemle során szó esett néhány változtatásról is: például magasítani kell az emeleti korlátokat. A résztvevőknek tetszett az épület, amelyben átrium is lesz, s fűtési megoldása (padlófűtésű) országosan ritkaság.
Az építkezésen jelenleg 140 szakember dolgozik, a szükséges anyagok rendelkezésükre állnak. Szeptember elején tehát birtokba vehetik az épületet igazi gazdái – a gyerekek.
Helyükre kerülhetnek a padok
Elkészültek a tantermek
Az MMK mellett épülő iskola tantermi szárnyának műszaki átadására tegnap került sor. A kivitelező 26-os Állami Építőipari Vállalat kollektívái a határidő tartása érdekében túlórában és kisvállalkozásban is dolgoztak. A szocialista brigádok társadalmi munkában végezték a törmelék elszállítását, a rendcsinálást. Az átadott részben hátra vannak még a hiánypótló munkák, de ez már nem akadályozza, hogy augusztus harmadika után a Mező Imre Általános Iskola megkezdje az átköltözést, a tantermek berendezését.
Az irodák átadását és a tereprendezés befejezését augusztus 15-re ígérik az építők.
Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. július 31.
Bemutatjuk az új iskolát
 |
Az MMK mellett épülő iskola átriumának Vasmű út felőli galériája látható a képen. Az emeletnyi magasságban lévő, ma még üres részen lesz az iskola étterme, ahol 120 diák ebédelhet egyszerre. Az átrium felől nyitott étterem – csakúgy, mint az egész épület – padlófűtéses. |
| Az épület tengelyében elhelyezkedő átriumot aprónövésű díszfák és más növények teszik majd hangulatossá. A lépcsőzetesen kialakított udvar alsó szintjéről és a fölötte húzódó galériáról lehet bejutni azokba az előterekbe, ahonnét 4-4 tanterem nyílik. Az átrium felső megvilágítású, a magasban húzódnak a fűtés és szellőzés festett csővezetékei is |  |
 |
A tantermi szárny földszintjén kapott helyet a balett-terem, képünk a tükrök felszerelését örökítette meg. Jól láthatók a mész-homok téglafalba épített, sötét színűre pácolt zsalus ablakok, amelyek az átriumra néznek |
| A homlokzat tetszetős összképét a felhasznált anyagok, szerkezetek harmóniája teremti meg. A 26-os AÉV-nél gyártott többrétegű üvegeket fóliával vonták be, a FENFA-PLAST márkanevű ablakokat az Alba Régia készítette. Összhatásukat jól egészíti ki a poliészter burkolóanyag és a színezett beton. |  |
 |
Az 1024 négyzetméteres tornaterem több osztály egyidőben történő sportolását is lehetővé teszi. A majdan úgynevezett sportpadló-burkolattal ellátott helyiség az iskola többi részéhez hasonlóan padlófűtéses. A tornaterem elkészültének határideje október vége, de a 26-os ÁÉV brigádjai vállalták, hogy a gyerekek már korábban birtokba vehetik. |
| A bejárat közeléből nyílik a kiállítási terem, amely egyben összeköttetést teremt az MMK és az iskola között, így a majdani kiállítások a művelődési központ épületén át is látogathatók lesznek. |  |
Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1984. augusztus.
Dunaújvárosi Hírlap – 1984. szeptember 4.
Ünnepélyes tanévnyitó
Felavatták az új iskolát
Először töltötte be gyermekzsiraj városunk legújabb iskoláját. A pénteken délután tartott ünnepélyes tanévnyitóra a huszonnégy tanulócsoport diákjain, a pedagógusokon és szülőkön kívül sokan eljöttek, hiszen az ünnepség egyúttal az épület avatója is volt.
Az iskola belső udvarán a Himnusz elhangzása után Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a jelenlévőket, köztük Mező Imrénét, a budapesti pártbizottság tagját, az iskola névadójának özvegyét, Sudár Ivánt, a megyei pártbizottság titkárát, és Nagy Jenőnét, a megyei tanács elnökhelyettesét. Gadanecz György beszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik munkájukkal hozzájárultak az új intézmény elkészültéhez. Szellemi, esztétikai értéket is képvisel, árad belőle a tehetség – jellemezte az épületet az első titkár. Beszéde után jelképesen átnyújtotta az iskola kulcsait az igazgatónak.
Sor került kitüntetések átadására is. Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vett át Rombauer Gábor, az épület tervezője, és ugyanezt az elismerést kapta a kivitelezést irányító Márton Árpád. Csomor Sándor, a 26-os ÁÉV- től kapott kiváló dolgozó kitüntetést.
Az ünnepség második részében az iskola diákjai mutatták be műsorukat, majd a vendégek megtekintették a város legújabb középületét. A fiatal tervező által megálmodott, a 26-os Állami Építőipari Vállalat építette iskola nemcsak külső megjelenésével nyerte meg a tetszést, hanem belső elrendezésével is. A hangulatos belső udvarról nyíló tantermek: a természettudományi előadó, a balett-terem, a két gyakorlati műhely, és a háromfelé osztható hatalmas tornaterem kedvező feltételeket biztosítanak az oktató-nevelő munkához.
Sok lehetőséget kínál művelődési központ és az iskola együttműködése is. A tanintézmény galériájában már ma megnyílik az első képzőművészeti tárlat, és a pedagógiai munkában felhasználhatók a művelődési ház kínálta előnyök: a nyelvi laboratórium, a könyvtár, a zeneszoba, a filmstúdió.
A Mező Imre Általános Iskola a korábbiaknál kedvezőbb feltételek között működhet hát, és külön öröm, hogy egyúttal a városkép is szebb lett általa. Valamennyien gazdagabbak lettünk…
Az intézmény a rendszerváltást követően 1994-ben felvette az Aranyvölgyi Általános Iskola nevet, majd nem sokkal később 1996-ban megszüntették az iskolát, a diákok a Gárdonyi, és a Dózsa iskolákban folytathatták tanulmányaikat. Az épületben ma a Dunaújvárosi Szakképzési Centrum Dunaferr Technikum és Szakképző Iskola tanulóit oktatják.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
