A “kincses” sziget

A Hírlap – 1993. június 15.

Nyulak, őzek, vaddisznók

A “kincses” sziget

Nagy változások tapasztalhatók a Kisapostag mellett lévő, valamikor igazi vadászparadicsomnak számító Schalbert-szigeten. Az évtizedek “kemény munkájával” tönkretett területnek egy része talán mégis megmenthető. Sebestyén Sándor vállalkozó legalábbis abban bízik, hogy a Duna-partnak azon a részén, amit nem kebelezett még be a zagy, egyelőre fizetővendég-szolgálatot, a későbbiekben pedig kempinget létesíthet.
A Duna-partnak a szóban forgó része csodaszép, itt nyoma sincs a néhány száz méterre már mindenütt tapasztalható üszőknek, kráterszerű feketeségnek. Az épület nagy része ugyan romos, de egy háromszobás, konyhás, fürdőszobás rész hamarosan kész lesz. Pillanatnyilag ez az, amivel indulhatnának az idei szezonban, no meg öt sátor. Annyit engedélyeztek. S hogy mi lesz később? Nos, talán a tervek azok, amikben Sebestyénék igazából bővelkednek. Az épületben lesz közösségi rész, ahol főzni, televíziózni lehet, s a leendő vendégek rendelkezésére áll majd büfé és játékterem is. A focipálya hellyel-közzel készen van, mellette kap helyet tollaslabdapálya és egy pingpongasztal.
Már felvették a kapcsolatot a közeli repülőtérrel, aki meg tudja fizetni, ott-tartózkodása idején belekóstolhat a repülés örömeibe. S szintén kellemes szórakozást ígér, hogy a szigettől nem messze lovaglási lehetőség is van. S hogy mi a helyzet a fürdéssel? Nos, talán ez a legkritikusabb része a vállalkozásnak. A part ugyan alkalmas strandolásra, de hivatalosan nincs engedélyezve. Horgászni viszont lehet.

Dunaújváros határában fekvő Scharbert-sziget déli csücske a kúriával 1968-ban és 1990-ben

fotók: fentrol.hu

Talpalatnyi Dunaújváros – Scharbert-sziget

Sokakban merülhet fel a kérdés, hogy Sebestyénék hogy kerültek a Schalbert-szigetre. Mert sokan tudják róluk, hogy az első kárpótlási licitáláskor egy erdőrészletet vásároltak ott, de az elég messze esik a régi központi épülettől, ami mostanság is a DVG Rt. tulajdonában van. Nos, a vállalat tíz évre bérbe adta Sebestyénéknek a házat, évi százezer forintért. Ez összesen egymillió forintot tesz ki, ezen felül szükségük lesz három millióra az épületek felújításához, amit az egyiknél tetőcserével kell kezdeni. S
zóval, igazából nem valami rózsás a helyzet, de bizakodnak, hisz partnereket találtak. A vendégek toborzásában segíti őket a Cooptourist, kulturális rendezvények megszervezésében pedig egy volt dunaújvárosi népművelő. S ami segítség nélkül is megvan és vonzó lehet: a gyönyörű erdő, az évszázados fák, és azok az állatok, amelyek a sziget minden “megpróbáltatása” ellenére még nem menekültek el: őzek, vaddisznók, vadnyulak és rengeteg madár. Talán ez a vállalkozás legnagyobb tőkéje…

– ksa –