Hat szárnya lesz az épülő Szakközépiskolának. Három szárny tetőszerkezetét és födémét már elkészítették az építők, csak perlitezni és szigetelni kell. A másik három szárny tetőszerkezete és födémrésze még ebben a hónapban elkészül. A legnagyobb épületrészt téliesítik, ajtókkal, ablakokkal látják el, és december 10-től már központi fűtés adja a meleget az itt dolgozóknak. A téliesített munkahelyen a 26-os Építőipari Vállalat 3-as főépítésvezetősége valamennyi kőművesét foglalkoztatni tudja. /DH 1968.11.15

A 26-os építőipari vállalat dolgozói elvégezték csütörtök estére az épülő szakközépiskola “A” épületszárnyának homlokzati burkolását. A “B/l, a B/3 és a C” szárny állványozása szerdán kezdődött el, a burkoló munkát itt péntek reggel kezdik. /DH 1969.05.30.

 

Dunaújvárosi Hírlap – 1969. augusztus 8.

17 osztály – 580 tanuló

A város második középiskolája

Több hónapos megfeszített munka után Esztergomi Sándor kőműves brigádja és a 26. Állami Építőipari Vállalat többi dolgozója július 30-ra befejezte a Ságvári városrész modern középiskolájának, a tizenhárom tantermes szakközépiskolának építését. Ugyanezen a napon megkezdődött az épület műszaki átadása. A műszaki ellenőr feljegyzése alapján augusztus elején, pénteken az új középiskola “A” szárnyának hiánypótlásához kezdtek hozzá az építők. A tervek szerint augusztus 7-ig az összes hiányosságot feljegyzik és augusztus 8-án lezárják a jegyzőkönyvet. A hiánypótlás ideje alatt elkezdődik a költözködés is, hogy a tanítás az új tanév elején annak rendje és módja szerint megindulhasson /DH 1969.08.05.

Elkészült a város második középiskolája, a 13 tantermes szakközépiskola. A 26-os Építőipari Vállalat dolgozói gyorsított ütemben fejezték be az építkezést, s már folyik a műszaki átadás. Az iskola berendezésének nagy része már itt van a városban, a költözködés szombaton kezdődik.
Milyen lesz az új iskola? Modern és jól felszerelt. Az új oktatási intézmény megközelítőleg 20 millió forintba került berendezéssel együtt, ebből a műhelyek gépei, berendezései 3,5 millió forintba kerültek. Gazdag felszerelést kaptak a szertárak is.
Az új iskola tanulói részben a Münnich Gimnázium szakközépiskoláiból kerültek ki, az elsősök jelentkezését, felvételét is a gimnázium bonyolította le. A Weiner körúti szakközépiskola 12 szakközépiskolai osztállyal és öt gimnáziumi osztállyal nyílik meg. Az első évfolyamra négy szakközép és négy gimnáziumi osztályt indítanak, a négy II. osztály közül három ipari szakos, egy gimnáziumi, a III. és IV. évfolyamot három, illetve két szakközépiskolai osztály végzi.
Az új szakközépiskolában három szakmacsoportban képezik a tanulókat. Az I. évfolyamon 2-2 gépész, valamint acél- és gépszerkezeti osztályt szerveztek, a II. és III. évfolyamon egy-egy gépjárművillamossági és két-két villanyszerelő osztály tanul. A két végzős osztály gépjárművillamossági, illetve szabályozástechnikai műszerész szakos.

Az iskola teljes létszáma az öt gimnáziumi osztállyal 580 tanuló. Oktatásuk 30 tanár és oktató feladata. Az új szakközépiskola igazgatójává Engloner Gyula villamosmérnököt nevezték ki.
Az új szakközépiskolában heti egy napot gyakorlati képzéssel töltenek a tanulók. A gyakorlati foglalkozásra az iskola négy műhelyében kerül sor. A hét többi napjain elméleti oktatáson (természettudományi, humán és szakmai órákon) vesznek részt. A szakközépiskola végzett tanulói középiskolai érettségi bizonyítványt kapnak, a szakmai bizonyítványt hathónapos tanfolyam elvégzése és szakmunkásvizsga után nyerhetik el.
Az új szakközépiskola megszünteti a kétműszakos tanítást a város középfokú tanintézeteiben. Az új iskolában az öt áthelyezett gimnáziumi osztályon kívül a Dolgozók Önálló Általános- és Középiskolája kap helyet. Az esti általános- és középiskola tehát ide költözik régi tanácsházból és foglalkozásait az új 13 tantermes iskolában tartja délutánonként. A Münnich Gimnáziumban is megszűnik a kétműszakos oktatás a nappali tagozaton, a felszabaduló helyre (délután) gyors- és gépíróiskola, valamint a a kereskedelmi iskola költözik. A költözés révén felszabaduló régi tanácsház épületét az Állami Zeneiskola foglalja el.
Az új szakközépiskolában a költözködés, a javítások után szeptember 1-én kezdődik a tanítás.

 

Dunaújvárosi Hírlap – 1969. augusztus 22.

Bemutatjuk a város új középiskoláját

Elkészült Dunaújváros második középiskolája. Újra gyarapodott városunk egy iskolával, egy új, szép épülettel. Szeptember elsején már birtokukba vehetik a diákok a most felépült szakközépiskolát. Az idáig egybevont gimnázium és szakközépiskola kettévált, mindkét iskola előnyösebb, jobb körülmények közé került. Az új középiskola kívülről nézve is impozáns, három nagy épületszárnyból áll. A tizenhárom tanterem mindegyikében nagy ablakok, fehér függönyök, új padok, csillogó parketta és egyelőre még tiszta tábla várja a diákokat. Az új iskola huszonhat millió forintos költséggel épült. Tervezője: Szabó József, dunaújvárosi építészmérnök, aki esztétikailag is szép és rendeltetésének is megfelelő, korszerű kialakítású iskolát tervezett. A tanévkezdés előtt Engloner Gyula, a szakközépiskola igazgatója adott tájékoztatót.
– Az új iskolát, gondolom, kevesen látták még, és a diákok is csak e tanévnyitón ismerkednek meg vele, sőt a legtöbb itt tanító pedagógus is e közeli napokban látja majd először. Kérem, hogy mutassa be az iskola tantermeit, műhelyeit.
– Iskolánk három épületszárnyból áll, a tervező nagyon helyesen figyelembe vette az igényt, hogy az itt folyó elméleti és gyakorlati oktatás időbeni párhuzamossága ne zavarja egymást. Az “A” szárnyban vannak a tantermek, ahová nem hallatszik a “B” és “C” szárnyban lévő műhelyekből jövő zaj. Négy nagy előadótermünk van: fizikai, kémiai és szakmai előadóterem, vetítési lehetőséggel, valamint egy rajzterem. A különböző szakok tanulóinak gyakorlati foglalkozását sikerül majd iskolánk műhelyeiben megoldani. Esztergályosműhelyünk tizenkét esztergagéppel lesz felszerelve. A vegyesgépműhelyben maró, fúró, gyaluló és köszörű gépek lesznek, és itt fogjuk elvégezni a kisebb karbantartási munkákat is. Lakatosműhely, mechanikai mérőlaboratórium, kovács- és edzőműhely, hegesztőműhely, metallográfiai laboratórium áll majd a diákok rendelkezésére.

– A középiskolai oktatáshoz elengedhetetlenül szükséges tantermeken, műhelyeken kívül mi tartozik még az iskolához?
– Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a város legszebb tornatermét magunkénak mondhatjuk Tizenhat méter széles és harminc méter hosszú hatalmas terem, fiú és lányöltözővel, mosdóval, zuhanyozóval. Ezenkívül külön orvosi szoba is van. Mintegy háromszázötven gyerek étkeztetését tudjuk az iskolai étteremben biztosítani.
– Az 1960-70-es tanévben milyen nevelői és tanulói létszámmal indul a szakközépiskola?
– Harminckét pedagógus tanít iskolánkban, a közismereti tárgyakat tizenhatan tanítják és tizenhárom műszaki oktató lesz. Tizenkét osztály indul szakközépiskolai tagozatként, és öt gimnáziumi osztály is idejár majd, ezzel lehetővé válik az egyműszakos tanítás a gimnáziumban is.
– Az elmúlt években bevezetett szakok közüli választás lehetőségét kibővítették-e, és milyen szakra jelentkezhettek az elsőévesek?
– Ez évben végez egy negyedik osztály szabályozástechnikai műszerész szakon. Két második és két harmadik osztály villanyszerelő szakos, gépjárművillamosműszerész szakon három osztály tanul, két gépészeti és két acélszerkezeti szak indul iskolánkban.
– Az acélszerkezeti szak ezideig nem szerepelt a szakközépiskola szakjai között. Elég ismeretlen, mi indokolta a bevezetését?
– Valóban, ez új, és eléggé ismeretlen szak is. Csak a felsőfokú technikumban képeztek acélszerkezeti szakembereket. Bevezetésével részben középfokú szinten kívánjuk előkészíteni a majdani főiskolásokat, részben az acélszerkezeti szakemberhiányt kívánjuk pótolni. Ezen a szakon képezzük ki azokat a diákokat, akik gyár- és gépszerelési munkáknál, darupályák, hídszerkezetek felépítésénél hasznosíthatják tudásukat. Ez indokolta, hogy az ipari igényeknek is eleget téve két osztályt indítottunk ezen a szakon.
– Az elméleti oktatás változott-e, milyen arányban áll a gyakorlati oktatással?
– Az iskolai reform keretén belül is kísérleti lesz a nálunk induló tanulócsoportokban az elméleti oktatás. A korábbi évek tapasztalatát felhasználva csökkentettük a gyakorlati órák számát, eddig tizenhat-tizennyolc óra volt, most nyolc óra lesz. Tanulóink heti elfoglaltsága 38-39 óra. A gimnazistákénál hat-nyolc órával több, tehát nincs könnyű dolga a szakközépiskolásoknak. Az első évesek öt óra matematikát tanulnak, magyar óráik száma eggyel kevesebb mint a gimnazistáké. Célunk, hogy alaposabb elméleti képzést kapjanak tanulóink. Mint ahogy más középiskolában végzőknek, úgy a szakközépiskolásoknak is megvan a lehetőségük, hogy egyetemre, főiskolára jelentkezzenek. Az alaposabb elméleti képzés ezt segíti elő.
– Az itt végző diákok milyen képesítést kapnak?
– A négy év után az érettségi bizonyítvány birtokában szakmunkássá, vagy technikussá képezhetik magukat. Az üzemekben középszintű műszaki munka elvégzésére alkalmasak. Lehetnek normatechnológusok, gyártótervezők, gyártáselőkészítők. Az iskolánkban végzők elhelyezkedési lehetőségei jók, a most végző szabályozástechnikai műszerészek iránt már a megye különböző vállalatai érdeklődnek, és kevesebben is vannak, mint amennyire szükség lenne.
– Az új iskolában már szeptember első napjaiban sikerül “üzemszerűen” megindítani az oktatást?
– Mint minden indulásnál, nálunk is vannak gondok. Műhelyeink még nem lesznek teljesen felszereltek, ezért a gyakorlati oktatások egy részét a vasmű segítségével oldjuk meg. A szerszámok, szemléltető eszközök még nem állnak teljes egészükben rendelkezésünkre. Havonta tízezer forint értékű nyersanyaggal dolgoznak majd tanulóink. A kezdeti nehézségeken túl, néhány hét után reméljük, iskolánk is beleilleszkedik Dunaújváros iskolai életébe – mondotta befejezésül az új iskola igazgatója.

S. E.

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

Az intézmény 1974-ben felvette Bánki Donát gépészmérnök, feltaláló és műegyetemi tanár nevét. A névadó ünnepség keretén belül avatták fel többek között E.Tóth Ila által készített emléktáblát is.

2015-ben az iskola a Dunaújvárosi Egyetem használaton kívüli szárnyába költözött, a régi épületet kiürítették, azóta különböző vállalkozásoknak, civil társaságoknak ad otthont.

2015. 10. Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskola régi épülete – képek