Dunaújvárosi Hírlap – 1996. október 22.
Épül, szépül, reménykedünk
Megvalósulni látszik a nagy álom – fedett lesz a dunaújvárosi jégpálya
Lassan negyedszázada, hogy 1973. november 7-én – akkor még nem október 23. volt a főünnep – átadták a dunaújvárosi műjégpályát.
Felavatták a dunaújvárosi műjégpályát
Azóta szinte évente felröppent a hír: “az idén tető kerül a pálya fölé”. Valószínű, átok ült a létesítményen, mert egészen az elmúlt évig semmi érdemi lépés nem történt az ügyben. Tavaly nyáron – a Dunaferr Rt. és a dunaújvárosi önkormányzat jóvoltából – végre megmozdult valami, de azután sem mentek simán a dolgok, rengeteg kérdés merült fel az építkezéssel kapcsolatosan, hiszen semmi sem úgy akart sikerülni – legalábbis a kívülálló számára -, ahogy azt elképzelték(tük).
De fátylat a múltra, nézzünk előre. A jelek szerint végre megindult az építkezés, mivel az elmúlt hetekben gombamód növekedett, épült, szépült a jégpálya.
Fontos időponthoz érkezett a csarnok építése
Mint képriportunkból is kiderül, egészen elfogadható “pofája” lett a létesítménynek az utóbbi napokban. Az acélszerkezet jó része már áll, és a lelátók is igen előrehaladott állapotba kerültek. A tervek szerint U-alakú nézőtér veszi majd körül az “arénát”, amely több mint háromezer néző befogadására lesz alkalmas. A tervezők – a gépház felőli oldalon – egy mobil lelátót is megálmodtak. (Tehát a drukkerek számára lesz hely bőven, most már csak nézőcsalogató hokimeccsekre lesz szükség.)
Egy biztos: bár még félig sincs kész a csarnok, már látható, Dunaújváros hamarosan egy nagyszerű sportlétesítménnyel gazdagodik.
Lázár Zsolt képriportja
Dunaújvárosi Hírlap – 1996. december 6.
Alapítvány és alapító(k)…
Az önkormányzat kimaradt, mint Hruscsov a szaknévsorból….
Három pontból álló határozati javaslatot terjeszt a következő közgyűlés elé az önkormányzat gazdasági bizottsága, amelyet a “Dunaújváros Jégkorong Sportjáért” Alapítvány kuratóriumának beszámolója és az azt követő vita után fogalmaztak meg. A témakör: a jégpálya beruházása volt.
A határozati javaslat így szól: “1. Dunaújváros közgyűlése a jégpálya-beruházás mielőbbi befejezésében érdekelt és megerősíti azt a szándékát, hogy a beruházásban részt vesz. 2. Dunaújváros közgyűlése anyagi lehetőségeihez mérten a beruházás befejezéséhez a jövőben is hozzájárul úgy, hogy az alapítványban csatlakozóként részt vesz és képviselői útján a műszaki, pénzügyi ellenőrzésben is közreműködik. 3. A közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a Dunaferr Rt. elnök-vezérigazgatójánál kezdeményezze az alapítvány okiratának módosítását és értesítse a közgyűlés határozatáról. (Felelős: a polgármester, határidő: 1996. december 21.)”
Hogy szokásunktól ellentétben miért idéztük szó szerint a gazdasági bizottság határozati javaslatát, a szokásosnál hosszabbra tervezett tudósítás végén egyértelművé válik.
Ilyen most (1996 decemberében)
Menjünk sorjában.
A jégpálya-beruházásról készített tájékoztató anyagot – amely majd a közgyűlés elé is kerül – a bizottsági tagok előzően megkapták. Ebben összefoglalták az eddig történteket. A beruházás 1995-ben kezdődött, amelyet I. ütemként jelöltek, s az erre tervezett költség 35 millió forint volt. Forrását az alapítványba történt befizetések alapján a Dunaferr Rt. (10 millió forint), Dunaújváros Önkormányzata (9 millió forint) és a Dunaferr SE (14 millió forint) teremtették elő, a tervezés-előkészítés munkáira 1-1 millió forintot adott a sportegyesület és az önkormányzat. Az AFA visszaigénylését az APEH megtagadta, mivel a “Dunaújváros Jégkorong Sportjáért” Alapítvány alaptevékenysége maga a beruházás megvalósítása. Az 1996-os évet így több mint 10 millió forintos tartozással kezdte a kuratórium.
A beruházás II. ütemében, 1996-ban a tervtanulmányokat a DTMI elkészítette, s az egyik változat (E/III.) elfogadása után elfogadták azt is, hogy ebben az évben 100 millió forintot biztosítanak az építkezésre, amiből 45 millió forintot a Dunaferr Rt., ugyanennyit Dunaújváros Önkormányzata és 10 millió forintot az OTSH biztosít. Meghatározták, hogy milyen munkákat kell elvégezni – földmunkák, lelátók, csarnok acélszerkezet kivitelezése, komplett tető, legszükségesebb közművek, világítás. Az építési engedély kiadása alapján az alapítvány a spirálcsövek gyártására a DLA Kftvel, a szerkezeti gyártásra a DSS Kft-vel, a vasbeton tribünök gyártására a Ferrobeton Rt-vel kötött szerződést.
A DSS Kft. a gyártás során többször jelezte az acélszerkezet várható fajlagos súlyát, s a kuratórium a többletráfordításból adódó finanszírozási problémát jelezte az alapítóknak. Ennek tisztázására Sárközi György a Dunaferr Rt. privatizációs igazgatója egyeztető tárgyalást hívott össze, melyen a Dunaferr Rt., Dunaújváros Önkormányzata és az alapítvány képviselői vettek részt. Itt tudatosult, hogy a tervezett kétrétegű felülvilágító ablakkal készítendő tető megépítése nélkül a forráshiány 60 millió forint. A tanulmánytervhez képest az acélszerkezet műszaki megoldása módosult, a végleges szerkezetsúly, tető nélkül 140 tonna helyett 271 tonna lett, az ÁFA-val növelt költség több mint 170 millió forint. 1996-ban az egyrétegű tetőfedés, a védőkorlátok és az ammónia védőrendszer kiegészítésére csaknem 71,6 millió forint szükséges. A pálya teljes befejezésére két változat készült. Az egyik a teljes kiépítettséget, a másik pedig egy szűkített változatot jelent. Ha a szűkített változatot fogadják el, akkor a program 1997-ben is lefuttatható – fejeződik be a kuratórium tájékoztató jelentése a jégpálya-beruházásról.
Dunaújváros Önkormányzata a jégpálya befedésére készített tanulmányok elkészülte után határozattal döntött arról (159/1995. (VI.27.)), hogy a pálya rekonstrukciós és befedési programjában a létrejövő közalapítvány keretében vesz részt. Biztosítottak 10 millió forintot és felhatalmazták a polgármestert az alapítványi szerződés aláírására.
A Dunaferr Rt.-t képviselő Sárközi György illetve Almási Zsolt polgármester az ezt kinyilatkoztató megállapodást aláírta. Két napra rá létrejött a “Dunaújváros Jégkorong Sportjáért” Alapítvány, amelynek alapítója a Dunaferr Dunai Vasmű Részvénytársaság, s az 1995. október 27-i keltezésű alapítói okiratot Horváth István elnök-vezérigazgató szignálta.
Az idei munkák befejezéséhez, tehát mint kiderült, 60 millió forint hiányzik. Ebből 30 milliót a Dunaferr Rt. befizetne, 30 millió forintot pedig az önkormányzatnak kellene biztosítani. A szerdai ülésen – a munkák állásáról készült tájékoztató meghallgatása mellett, s ezek ismeretében – kellett állást foglalni a gazdasági és pénzügyi bizottságoknak a hogyan tovább kérdésében, s ezt határozati javaslatban rögzíteni. A végső szót pedig, mint mindig, a közgyűlés mondja ki. A szerdai ülésen, az említett két bizottság tagjain kívül, jelen voltak a városüzemeltetési és a lakásügyi bizottság tagjai is, így a polgármesteri hivatal illetékes irodavezetőivel, valamint a “Dunaújváros Jégkorong Sportjáért” Alapítvány kuratóriumának elnökével, Kapás Zsolttal együtt csaknem minden hely foglalt volt a toronyépület földszintjének dísztermében.
Az első edzés tető alatt a dunaújvárosi jégpályán…
Wohlmann György felvételei
Lejátszotta első mérkőzését a hazai fedett jégpályán a csapat
Az első kérdés lényegre törő volt: mivel az alapítványban az önkormányzat is részt vesz, miért nem kaptak tájékoztatást július óta a jégpálya-beruházás helyzetéről? Két válasz is elhangzott az önkormányzat két irodavezetőjétől. Az egyik: akkor még úgy nézett ki, hogy a II. ütemben meghatározott és eredetileg tervezett 100 millió forintos költséget nem lépik túl. A másik válasz: nem volt a költségek növelésére plusz igény.
Kapás Zsolt, a kuratórium elnöke válaszát azzal kezdte, hogy a munkákat indító költségvetés nem volt megalapozott. Az eredendő kérdésre, hogy 140 millió forintból be lehet-e fedni a jégpályát, a válasz az volt, hogy be. De hogy milyen legyen a csarnok, arról akkor nem volt szó – csak ne essen be az eső. Közben a Dunaferr összeállította a projektben szereplő csapatot, s ekkor fogalmazták meg az igényt, amit a tervező intézettel közöltek. A műszaki többletigényről az alapítók is tudtak, s a velük egyeztetett tartalomváltoztatással nőtt az acélszerkezeti igény 270 tonnára. Egy folyamatos tartalmi változású csarnokról van szó, amely több mint két és félszeresébe kerül majd, mind tervezték.
A vita közben kiderült, a polgármesteri hivatal 1996 januárja óta nem vesz részt a beruházás lebonyolításában, azt a Dunaferr Üzemeltető Intézete végzi, a munkákat pedig a Dunaferr tagvállalatai. Nem született viszont válasz arra, hogy a közgyűlési határozatot – alapítóként részt vesznek az alapítványban – miért hagyták figyelmen kívül? Az ellen, hogy az önkormányzatot semmibe veszik, szinte egy emberként tiltakoztak a bizottságok tagjai.
S megszületett az idézett határozati javaslat…
Tihanyi Szilvia
A hétvégén nagy léptékkel újra megindul a jégcsarnok építése
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
