Dunaújvárosi Hírlap – 1973. november 20.
Jeges ABC
Felépült hát a vidék első műjégpályája. Már az első heti tapasztalatok alapján elmondhatjuk: megérte. Míg a korábbi minipályán csak egészen fiatalokat lehetett látni, addig ezen a pályán feltűntek már a huszonévesek is. Számuk pedig nőttön-nő. Annak ellenére, hogy még csak a kezdet kezdetén vagyunk, volt már olyan napja is az elmúlt hétnek, amikor háromszáznál többen siklottak a jégen.
Felavatták a dunaújvárosi műjégpályát
Minden dicséretet megérdemelnek a pálya építői. És azok is, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél könnyebben gyökeret verjenek városunkban a jeges sportok. A DUNAKER Vállalat Vasmű úti sportboltja például dicséretes gyorsasággal töltötte fel raktárát és kirakatait korcsolyákkal, korcsolyacipőkkel, hokibotokkal, korongokkal. A női szabóság kirakatába kitették a táblát: “Hozott anyagból korcsolyaruha készítését vállaljuk”. Az érdeklődés nemcsak a városon belüli. Sokan tudni vélik, hogy több pesti klub jeges szakosztályai is nagyon szívesen felcserélnék klubjukat valamelyik dunaújvárosi egyesülettel. Dehát ez még a jövő titka. Valószínűleg azoknak lesz igazuk, akik azt mondják: felesleges az import, majd megtanulják a jeges sportok csinját-binját a dunaújvárosi fiatalok is.
Képek a dunaújvárosi műjégpálya életéből. Baloldalt Regőczi-Sallai jégtáncospár köszöni meg a tapsot, jobboldalt az Újpesti Dózsa jégkorongozói mérkőznek.
fotó: Dunántúli Napló
*
A D. Papírgyár műkorcsolyázó szakosztályában a jelek szerint – néhány jól menő tsz-hez hasonlóan – rövidesen bevezethetik a tagzárlatot. Már több mint 50 olyan tagja van a szakosztálynak, akik szakképzett edző, régi, neves versenyző, Siebold Zsuzsanna segítségével tanulják a műkorcsolyázás mind nehezebb elemeit. És mi a vágyaik netovábbja? A következők:
- Axel Paulsen ugrás: A versenyző előre kifelé ívben futó lábáról ugrik fel, és másfélfordulatos forgás után, a másik lábára, hátrafelé-kifelé érkezik vissza a jégre. (A norvég Axel Paulsen volt az első ilyen ugrás bemutatója.)
- Dupla Axel: Azonos az előbbivel, csak a versenyző a levegőben két és fél fordulatot tesz.
- Salchow ugrás: A versenyző hátrafelé, befelé futó ívből ugrik fel, és egy, a levegőben megtett fordulat megtétele után, a másik lábára, ugyancsak hátra, de kifelé ívben érkezik a jégre.
- Dupla Salchow ugrás: Azonos az előbbivel, csak a versenyző a levegőben két fordulatot végez.
- Tripla Salchow ugrás: Az ugrás a levegőben három fordulattal történik.
- Rittberger ugrás: A versenyző hátrafelé, kifelé ugrik fel a jégről, és egyfordulatos forgás után, ugyancsak hátrafelé, kifelé ívben érkezik vissza a jégre. (Első bemutatója a többszörös német bajnok, Rittberger volt.)
- Dupla Rittberger: A versenyző két fordulatot tesz a levegőben.
- Tripla Rittberger: A versenyző három fordulatot tesz a levegőben.
- Lutz ugrás: A hátrafelé-kifelé ívben futó versenyző lengő lábának jégre való leszúrásával ugrik fel, és egy fordulat megtétele után, a leszúrást végző lábára, hátrafelé-kifelé ívben érkezik vissza a jégre. (Első bemutatója a német Lutz volt.)
Még néhány apróság a műkorcsolyázó és jégtánc versenyekről. Két részből állnak: kötelező és szabadon választott gyakorlatokból. A szabadon választott gyakorlatok ideje férfiaknál és párosoknál öt, nőknél és jégtáncosoknál négy perc. A kötelező gyakorlatnál hat, sorsolással megállapított elemet kell a versenyzőnek bemutatnia. A helyezést nem a pontszámok összege, hanem pontozóbírák által adott helyezési számok döntik el. Vagyis az a győztes, akit a pontozók abszolút többsége az első helyre helyez. A szabadon választott gyakorlatokat a tartalom és a kivitel alapján bírálják el.
A tartalom elbírálásánál a bemutatott gyakorlatok nehézségét (rontott részek nem pontozhatók) változatosságát, tisztaságát, valamint biztonságát veszik figyelembe. A kivitel elbírálásánál pedig a harmonikus előadást, a zenével való összhangot, a pályakihasználást, a könnyed mozgást, a testtartást, valamint a zene ütemének megfelelő biztonságot értékelik.
Ugrásoknál különösen kell ügyelni az elugrásra és jégre érkezésre, melyeket, tiszta élben kell indítani és abban is kell befejezni. Párosoknál és jégtáncos pároknál a pontos, egyidejű mozgást hatványozottan figyelembe veszik a kivitel pontozásánál.
(Akiket műkorcsolyázással kapcsolatos könyvek érdekelnek, azoknak “A magyar sport kézikönyve” 1972-es kiadását, de még inkább Vitray Tamás: Jégországból jelentkezem… című, 1965-ben kiadott könyvét ajánljuk.)
*
Nem, kedves olvasóink. Nem. Nem húsz kicsi indiánt látnak két képünkön, hanem a tavalyi moszkvai jégkorong-világbajnokság programjából vettük kölcsön a játékvezetők ítéleteit bemutató kis rajzokat.
Tudjuk, hogy még egy kicsit odébb van az a nap, amikor dunaújvárosi jégkorongcsapat győzelméért szurkolhatunk, de úgy gondoljuk, nem árt, ha soron következő mérkőzéseken is egy kicsit értik ennek a nagyiramú, izgalmas játéknak szabályait, a játékvezetők ítéleteit.
Minden próbálkozásunk ellenére sem sikerült jégkorong-szabálykönyvet szereznünk. Tudomásunk szerint legutoljára nyolc éve jelent meg .Jakabházi László tollából jégkorongozással kapcsolatos könyv. (A jégkorong ABC.) Érdeklődtünk a Magyar Jégsport Szövetségnél is, de ott is csak angol, cseh vagy orosz nyelven tudtak volna adni. Éppen most fordítják.
A dunaújvárosi pálya építésénél is sokat dilemmáztak, hogy szögletesre vagy kör alakúra kell festeni a kapuelőteret. És ezen nincs semmi nevetnivaló, hisz a régebbi szabálykönyvek négyszögletesként említik, az újabban megjelent könyvek, írások pedig nagy bölcsen megkerülik a kérdést. Így aztán már most felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy a jégkorongpálya kapuelőtere – rajzunkkal ellentétben – nem négyszögletes, hanem 1,83 méteres sugarú kör.
A kanadai William-erőd parancsnoka sem gondolta alig száz éve, hogy az atomkor sportjának elindítója lesz. Parancsot adott ugyanis katonáinak, hogy seprűkkel tisztítsák meg az erődudvar lefolyóit. Azok sepregetés közben találtak egy kis fadarabot, és seprűvel ütögetni kezdték. Végül már az egész csoport bekapcsolódott a játékba. Később aztán két csapatra oszlottak, pályát rajzoltak, és elkezdődött a játék. Később rájöttek, hogy korcsolyával gyorsabbá lehet tenni a játékot. Népszerűsége nőttön nőtt, elterjedt Kanadában, majd az Egyesült Államokban. Szabályai kifinomodtak, a fadarabot tömör gumikorong váltotta fel.
Európában a századforduló táján kedvelték meg. 1908-ban megalakult a nemzetközi szövetség. 1910-ben megkezdték az első Európa-bajnokságot. Hazánkban 1907-ben játszották az első nyilvános mérkőzést, e sportág elterjedése azonban csak az első világháború után, a budapesti műjégpálya megnyitásakor kezdődött meg. Az első bajnokságot 1937-ben írták ki. Sajnos, a kevés számú résztvevő együttes közül alig 4-5 képviselt komolyabb játékerőt. Jelentősebb változásról mindmáig nem beszélhetünk. Bízunk abban, hogy a dunaújvárosi pálya léte egy kicsit majd előbbre lendíti a magyar korongsportot.
Visszatérve a “Húsz kicsi indiánra”: három darab egyenként 50 forint értékű könyvsorsjegyet nyerhetnek azok az olvasóink, akik a mellékelt húsz rajz közül ninél többről megállapítják hogy milyen szabálysértést jelez a játékvezető. (Címünk: Dunaújvárosi Hírlap sportrovata, 2401 Dunaújváros, Postafiók 123.) A beküldési határidő december 1., szombat déli 12 óra. Ugyancsak könyvutalvánnyal jutalmazzuk azt a fotóst is, aki a bemutató jégkorong-mérkőzésről a legjobb képet küldi be lapunk sportrovatának.
Korcsolyázók a dunaújvárosi műjégpályán.
fotó: Dunántúli Napló
Az érdeklődés óriási. Szombaton 500, vasárnap pedig több mint 700 jegyet adtak el. Rengetegen jöttek a környező falvakból, sőt még Pestről, Pécsről, Kecskemétről is. A közeli napokban elkezdik a bérletek árusítását. Harminc látogatásra érvényes bérlet ára 100 forint, plusz 5 forint biztosítás.
A DUNAKER sportboltjában egymásnak adják a vevők a kilincset. Az elmúlt másfél hét alatt eladtak már több száz korcsolyát, és mintegy 100-100 hokibotot, korongot. Folyamatos utánrendelésekkel igyekeznek a mind nagyobb keresletet kielégíteni.
Ugyanerre törekszenek a D. Kohász illetékesei is. A Vidám Parktól “örökölt” 54 pár korcsolyát szeretnék ezen a héten felújítani, használható állapotba hozni. De már most félnek, hogy ez is kevés lesz.
*
(Akiket a jégkorongozással kapcsolatos könyvek érdekelnek, azoknak hármat ajánlhatunk: Vitray Tamás: Az igazi jégkorong. Színesen, mindenkit érdeklően tárgyalja a sportágat. Jakabházi László: Jégkorong ABC című könyvéből különösen kezdő jégkorongozók tanulhatnak sokat. A magyar sport kézikönyve 1972 pedig a játékszabályok egy részére ad felvilágosítást.)
*
Végezetül néhány szót a programról. Előrebocsátjuk, hogy ezek a mérkőzések még nem biztosak, de nagy a valószínűségük. December közepén a Sparta Praha jégkorongcsapata játszik Budapesten a magyar válogatottal. A visszavágót városunkban játssza le a tervek szerint a két csapat. (Ez már nem lesz hivatalos nemzetek közötti válogatott mérkőzés.) December végén pedig a Hat Nemzet Tornája ifi mérkőzései közül rendeznék itt az osztrák-magyar és az olasz-magyar találkozót.
Összeállította: Harcsa Gábor
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
