Magyar Nemzet – 1964. március 3.
A dunaújvárosi földcsuszamlás története
Szombat reggel, mint röviden már jelentettük, földcsuszamlás történt a Dunaújváros alatt elterülő partszakaszon, amelyet radari telepnek neveznek. Ez a túlnyomórészt felvonulási épületekből, munkásszállásokból és étkezdékből, garázsokból és műszaki épületekből álló földszintes telep a város déli kijáratánál a Vasművel szemközt terül el.
Tíz drámai perc
Szombat reggel hat óra tájban hallották az első morajlást, amelyet azonban még nem követett földcsuszamlás. Fél hét óra tájban a part szélén repedések támadtak, amelyek gyorsan tágultak, majd a part mély robajjal mintegy 300 méter szélességben leszakadt, magával sodorva egy munkásbarakkot, és néhány kisebb épületet. Szerencsés körülmény, hogy a munkásszállás lakói szabad szombat lévén, már pénteken hazautaztak, így a földcsuszamlástól fenyegetett épületekben mindössze néhány ember tartózkodott, de azoknak is sikerült a veszélyeztetett munkásszállások ablakán elmenekülni. A földcsuszamlás mintegy tíz percig tartott. A lezúduló földtömeg összemorzsolta a magával ragadott épületeket és közvetlenül az alsó Duna-partra zuhant. Az omlás következtében a talajon mintegy félméteres repedések támadtak, míg az alsó parton húzódó kocsiút több helyen négy-öt méter mélységben leszakadt. Az Épületelemgyár csónakházával szemközt épült hajóhidat összetörte a földomlás, megsérültek a sódertelep és a csónakházak kisebb épületei, valamint a szivattyúház, amely a Dunai Vasművet látja el ipari vízzel. A Vasmű vízellátását pótszivattyúk beállításával biztosították.
Zátonyok a Dunában
A veszélyeztetett területet azonnal lezárta a honvédség és a rendőrség, az épségben maradt közeli raktárakat és garázsokat azonnal kiürítették és megkezdték a földcsuszamlás okainak vizsgálatát. Pillanatnyilag még nem lehet megállapítani, mekkora az a földmennyiség, amely leszakadt és a Duna partjára zuhant, az azonban valószínű, hogy a földcsuszamlás mintegy a Duna medrének közepéig terjed. Egyes feltevések szerint az omlás nem a magas parton, hanem az alsó Dunaparton kezdődött, ahol a talaj föltüremlett és mélyen behasadozott. A nemrég levonult jégzajlás hatalmas jégtáblákból valóságos falat épített a Duna-parton. Ezek mögött a jégfalak mögött új, több méter magas homokdombok láthatók, amelyek a földcsuszamlás következtében gyűrődtek fel. Magában a Dunában is zátonyok keletkeztek, melyek máris kiemelkednek a vízből.
A parton kidőlt villanyoszlopok, kerítésrészek és a magasból lezuhant házrészek hevernek összetörve. A területen a földcsuszamlást követő percekben vezetékszakadás következtében megszűnt az áramszolgáltatás. A szombat reggel lezajlott földcsuszamlás után újabb földmozgást nem észleltek, további veszélytől valószínűleg nem kell tartani. Dunaújvárosban a hangulat teljesen nyugodt, az üzemek dolgoznak, az üzletek és szórakozóhelyek tele vannak.
B. G.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
Vízió – Pálfalvi János rajza
Kemény Dezső – Ahol a part szakad
Korábban közzétett cikkek a partfalomlásról:
