Hogyan épült a Vidám Park Sztálinvárosban?


Dunántúli Napló – 1960. június 26.

Hogyan épült a Vidám Park Sztálinvárosban?

Amikor tegnap este a nyomdában Ropoli László, a lap főtördelője meglátta a sztálinvárosi vidám park kliséit, kissé maliciózusan azt kérdezte: ez a fotóriporter álma?
Nem, nem a fotóriporteré, de bizonyára sok ezer pécsi gyereké, akik a Toldi utcában és a kevésbé forgalmas tereken töltik el most a vakációjuk nagy részét, mert nincs Pécsett egy hely, ahol úgy istenigazából kijátszhatnák magukat. Dahát ezt már sokszor megállapítottuk. Most inkább azt mutatjuk be, hogyan létesítették Sztálinvárosban a vidám parkot – hátha…

Kétszáz holdas területen, távol a Vasmű füstjétől fekszik a sztálinvárosi gyermekparadicsom. Sokszínű neonfelirat fogadja a látogatót az ízléses bejáratnál, ahonnan széles betonjárda vezet végig a parkon. Kétoldalt nyárfák, árnyékukban padok és virágállványok. A fák mögött a legkülönbözőbb játékok kísérik az utat a szabadtéri színpadig. Van itt lovas, csónakos, repülőgépes, autós körhinta, halászjáték, repülőjáték, kerékpárpálya. A hinták között virágok, díszcserjék. Lehet kapni cukrot és fagylaltot. A papáknak, mamáknak cigarettát, hűsítőt kínálnak. Rá lehet ülni a póni fogatra, felszállni az úttörővasútra, hajóversenyt rendezni a kis halastavon és sétálni a botanikus-kert több száz fajta cserjéje és fácskája között. A parkerdőt jövőre benépesítik a magyarországi erdők állatvilágával, lesz itten szarvas, őz, róka és borz, teljesen szabadon. Végül elérünk az úttörő városhoz, ahol most van születőben egy új, romantikus gyermekvilág. Az épület már készen áll. Van benne étkező, fürdő és öltöző. Előtte rendelik a terepet. Itt lesz a sátortábor az erdő tisztásain. A tábortól már csak egy ugrás a sporttelep zöld gyepével pompás ugró- és futópályáival.
Vázlatosan tehát ilyen a sztálinvárosi vidám park. Csak egy a hibája – nincs itt Pécsett.
Szerettük volna a cikk legvégére hagyni ezt a kifejezést – társadalmi munka. Félő, hogy e két szó olvasásakor sokan leteszik a lapot, annyira ellaposították, lejáratták az egyszerű embereknek a közösség érdekében végzett munkáját. Pedig Sztálinvárosban az egész vidám parkot és még sok mást társadalmi munkával hoztak létre. Igaz, új értelmet s korszerű formát adtak neki.
A városi tanácson Jelinek Fülöpné tájékoztat.
– Van minekünk egy vállalatunk 14 000 munkással.
– A Vasmű?
– Nem kérem, ez tanácsi vállalat. A Társadalmi Községfejlesztési Vállalat Furcsán hangzik? Próbálom világosan megmagyarázni.
Amikor a tanács a községfejlesztési tervet elkészíti, természetesen Sztálinvárosban is előfordul, hogy néhány nagyon óhajtott létesítményre nem futja a pénz. Tavaly például sokan javasolták, létesítsenek csónakházat, telepítsenek egy ligetet, építsenek piacot, rendezzék az úttörő város előtti teret. Kiszámították, mindez kétmillió forintba kerülne, de csak fél milliójuk volt A tanács elhatározta, társadalmi munkával hozzák létre mind a négyet.
Egy mérnök kollektívát felkértek a tervek elkészítésére. Kiszámították, milyen és mennyi anyagra van szükség. Az anyagot és a kézi szerszámokat a félmillió forintból megvásárolták. Kiszámították azt is, milyen szakmunkából hány munkaórára lesz szükségük, aztán elkezdték a szervezést.

A szervezést a városi pártbizottság vállalta. Mind a négy létesítményhez egy-egy operatív bizottságot hívtak életre a pártbizottság tagjaiból és munkatársaiból. E bizottságok végigjárták az üzemeket és vállalatokat átadták a pártszervezeteknek, a pártszervezetek pedig a dolgozóknak a nyomtatott űrlapokat. Az űrlapra írta aztán rá ki-ki hány órát óhajt dolgozni és milyen munkakörben. Átlagosan 16 órát vállaltak. A vállalásokat a pártszervezet összesítette és elküldte a városi pártbizottságra. Itt aztán tiszta képet kaptak mennyi és milyen munkára számíthatnak.
Magát a végrehajtást a tanácson alakult községfejlesztési műszaki csoport irányítja. A csoportot, az egész társadalmi munkát a nagy vállalatok mintájára szervezték meg. Élén a város főépítésze áll. Van könyvelője, (a tanácson dolgozik), pénztárosa (a tanácson pénzügyi előadó), adminisztrátora, raktárosa és 8-10 mérnökből álló műszaki gárdája. Valamennyien társadalmi munkában végzik feladatukat. (A mérnökök bizonyos díjazást kapnak.)
Ők osztják be a munkásokat, gondoskodnak szerszámról, gépekről, megvásárolják az építőanyagot, fizetik a géphasználati díjakat, stb. Mindenről könyvelést és pontos kimutatást vezetnek és negyedévenként beszámolnak a tanács végrehajtó bizottságának.
A társadalmi munka tehát szervezett, tervszerű, akárcsak a vállalatok tevékenysége. Mindenki, aki társadalmi munkát vállal, társadalmi munkakönyvét kap. Idejében értesítik mikor, hol és hány órát kell dolgoznia. A ledolgozott órákat úgy igazolják, hogy bélyeget ragasztanak a munkakönyvbe. Ennek alapján a vállalatoknál is nyilvántartják, hogy hány munkaórát dolgoztak munkásaik. Egyszerre általában négy órát dolgoznak. Mindennap 150 ember áll munkába. Előfordult azonban, hogy hatszázan is jelentkeztek. Jogosan mondhatja tehát Jelinekné, az ő vállalatuk a legnagyobb a városban, 14 000 önkéntes munkásuk van.
A gépeket, autókat, buldózereket, lovasfogatokat a vállalatok adják. A gépkezelő munkás ingyen dolgozik, a vállalatnak pedig a tanács községfejlesztési alapjából kifizetik a géphasználati díjat. Az embereket a munkahelyeken a raktáros és a munkavezető várja. A szerszámokat a raktárból veszik át, oda adják le.

Most már csak az a kérdés, mennyire vált be ez a szervezettség. Mit is végeztek eddig társadalmi munkával? A vidám park felszerelését részben vásárolták, részben ajándékba kapták, de a felállítás társadalmi munkával történt. A 200 holdas parkot két hónapi munkával MTH-sok kerítették be. A kertészeti vállalat dolgozóinak a vezetésével, 200 000 fácskát ültettek el. Az idén építik a csónakházat, a béke-ligetet, az úttörő város előtti teret és a piacot. És jővőre? Az majd júliusban dől el, amikor a városi tanács megtárgyalja a jövő évi községfejlesztést. Ugyanis a társadalmi munkát ugyanúgy megtervezik egy évre előre, mint mondjuk a közvilágítás fejlesztését vagy bármi egyebet.

Sok emberrel találkoztunk Sztálinvárosban, akik bronz, ezüst vagy arany jelvényt viseltek, rajta a felirattal – Sztálinvárosért. Bizonyára Pécsett is lennének nem kevesen, akik szívesen kitűznének hajtókájukra egy jelvényt “Pécsért” felirattal. Munkaalkalom is volna bőven. Egyre gyakrabban hallunk a létesítendő pécsi vidám parkról.


Épül a dodzsem /1961
fotó: Fejér Megyei Hírlap

Időszerű lenne és bizonyára nagyon hasznos, ha az illetékesek ellátogatnának Sztálinvárosba, hogy aztán az ottani módszerekkel fogjanak hozzá a pécsi munkák megszervezéséhez.

_________________________________________

Életképek az egykori Vidám Parkból


A pécsi Vidámparkot 1961-től közel 600 helyi lakos önkéntes munkájával és segítségével építhette meg a város, amit az évek során folyamatos bővítettek: 1965-ben a már 8-10 holdas park területén megépült az Elvarázsolt kastély, 1966-ban pedig egy szabadtéri színpadot is kapott. 50 év működés után, 2011-ben zárták be az élményparkot.

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings