/fotó: jakd.hu
Nyers László
(1934-2013)
Európa-bajnoki bronzérmes birkózó, színész
Dunaújváros első olimpikonja.
Dunaújvárosi Hírlap – 1963. december 6.
Bemutatjuk
a város legnépszerűbb sportolóját
Mindeddig nem volt alkalmam megismerkedni vele, de az első találkozás alkalmával már a kézszorítás után biztosra vettem, hogy ő az. Igen, ő az: 125 kilós “nehézsúlyávl”, 191 cm magas termetével és 29 évével. Nyers Lászlóval, a város legnépszerűbb sportolójával ülök itt a Kohász SE sportirodájában.
Hatalmat termetével ét népszerűségével ellentétben, rendkívül szerényen viselkedik, s csak amikor a birkózásra térünk át, akkor élénkül meg, s csillan fel a szeme. Erről a témáról felszabadultan beszél, s boldogan emlékezik vissza pályafutásának első éveire.
– 1951-ben, még iskolás koromban az egyik labdarúgó edzésen jelen volt a birkózók edzője, s megkérdezte – a már akkor is hasonló termetemet látva – hogy nem volna-e kedvem átmenni hozzájuk. Így kezdtem. Majd közel féléves versenyzés után még ebben az évben területi bajnokságot nyertem nehézsúlyban. Természetesen még minden mérkőzésemen az erő dominált, hiszen a birkózás technikájából nagyon keveset tudtam. Két évre rá Dunántúl- bajnokságot nyertem, majd 1954-ben a katonaságnál folytattam a versenyzést. Itt a hadsereg-bajnokságban az első évben harmadik, a második évben pedig második helyen végeztem mindkét fogásnemben. 1962-ben Pécsre hívtak, és a PVSK színeiben indultam a Dunaújvárosban megrendezett országos bajnokságon, ahol második lettem. Itt figyelt fel rám Gurics György, és elhívott Dunaújvárosba. Ez év márciusában jöttem át, s ekkor kezdtem meg igazán a nagyon komoly munkát, a komoly felkészülést.
S az eredmény nem maradt el. Kalocsán emlékversenyt nyert, majd júniusban meghívták a tatai edzőtáborba. Nyers László örömmel emlékezik vissza az ott töltött időre. Később ez év októberében érte el eddigi legnagyobb sikerét, amikoris szabadfogásban harmadik, kötöttfogásban pedig a világbajnok Kozma István mögött a második helyen végzett.
Tóth János, az edző, szintén örömmel, s némi büszkeséggel beszél az elért eredményekről.
– Laci fejlődése hihetetlenül gyors ütemben halad. Tavaly még csak harmadosztályú minősítéssel rendelkezett s ma már a magyar bajnokság kapuját döngeti. S az eddigi eredmények alapján, komoly, rendszeres munkával még nagyon sok örömet szerezhet a város és az ország sportszerető közönségének.
Az edző még elmondta, hogy az edzéseken és a Dunai Vasműben – ahol mozdonyvezetőként dolgozik – csak az elismerés hangján lehet szólni Nyers László munkájáról és magatartásáról.
A város legnépszerűbb sportolója cím elnyerésének hírét szabadsága idején hallotta meg, s szerénykedve fogadta a barátok és ismerősök gratulációit. S ez a gyermekszivű óriás néhány pillanatra ellágyul, s csak nehezen tud megszólalni.
– Nagyon köszönöm a város közönségének ezt a bizalmat, s azon leszek, hogy minél több és jobb eredménnyel háláljam meg szeretetüket.
Ambrus Árpád
Népsport – 1971. január 25.
Dunaújváros is Münchenre készül
Nyers László két esztendővel ezelőtt harmadik volt Szkopjéban a szabadfogású birkózó EB-n. Olimpiai szereplése után több hónapot kihagyott, de úgy látszik, a közelgő VB visszahozta harci kedvét. A nehézsúlyban még nyílt a válogatottság sorsa, ő sem esélytelen, ha nagyon akar…
Hatalmas terem. Fény. Egy-egy kiáltás. Nyögések. Testek puffanása. Mindenhol gyúr valaki egy másikat, összeakaszkodnak. Átkulcsolják egymást. És középen, a szőnyegen, nincs semmi kímélet
– Jaj! – visít fel valaki. Hídja betörött, két válla rásímul a szőnyegre, s a győztes ellenfél előbb feltérdel, majd lomhán feláll.
– Még visszakapod! – fenyegetőzik, aki alulmaradt. És néhány pillanatig még pihen a hűs szőnyegen.
Birkózók. Hogyan is írta Philostratos? “… a legkeményebb a birkózók dolga… A birkózás… ugyanaz a verseny előtt meg a versenyben, hiszen mindkét esetben bizonyságát kell adnia (a birkózó) hozzáértésének és erejének egyaránt.” Tehát így volt ez már időszámításunk előtt a II. században És így van most is, 1971-ben. Mert a Dunaújvárosi Kohász birkózóinak ugyanaz a dolguk verseny előtt meg a versenyen: küzdeni keményen, lankadatlanul.
Kozma István és Nyers László /fotó: jakd.hu
Ketten még az átlagot is felülmúlják…
Dunaújváros fiatal város. Alig húsz esztendős. És bár vezető sportegyesülete – a Kohász – csaknem egyidős a várossal: igen fiatal sportegyesület. Néhány sportágban mégis országosan jelentős szerepet játszik immár hosszú-hosszú évek óta. Adott már válogatottakat (ifjúsági, U- és nagyválogatottakat egyaránt) atlétikában, birkózásban, kajak-kenuban, labdarúgásban, ökölvívásban, röplabdában. De olimpikonja – olyan, aki az egyesület színeiben vett részt olimpián – csak egy volt: Nyers László birkózó. De ő meg balszerencsésen versenyzett Mexicóban. Megsérült, s a II. fordulóban kiesett.
A DKSE-ben azt remélik: a Mexicó óta szinte állandóan sérüléssel bajlódó 140 kilós Nyers László az idén végre egészséges lesz, s kivívja magának a müncheni kiküldetést. Sőt, a birkózók között akad társa: Szabó Tamás.
Barts Oszkár, a DKSE elnöke mondta:
– Még a mexicói olimpia előtt hozzákezdtünk erőink felméréséhez. Nem is annyira azt vizsgáltuk, hogy kinek lehet esélye a mexicói olimpiára, hanem a münchenire, és még inkább az 1976-os és az 1980-as olimpiákra. Elvégre saját nevelésű versenyzőkkel szeretnénk eredményeket elérni. 1961-ben alakult egyesületi sportiskolánk is ezt a célt szolgálja. Sok nálunk, a városban, a tehetséges fiatal, jó kezekben vannak, amit egyelőre csak a serdülőbajnokságokon és úttörőolimpiákon elért eredmények igazolnak. Végül pedig ha nem is túl jók, de tűrhetőek a felkészítési lehetőségeink… Nos, a mexicói olimpiára mégis utazott versenyzőnk. Ez kissé meghozta étvágyunkat, s amikor az egyesület elnöksége 1970. márciusában elfogadta a DKSK olimpiai tervét, az 1970-1980-as, tíz esztendős időszakra, úgy véltük: már Münchenben is több versenyző képviselheti színeinket. Birkózásban Nyers Lászlóra és Szabó Tamásra, kajak-kenuban a Martinkó, Hubik-párosra, labdarúgásban Formagginire, Cseh Sanyira, később meg Papp Károlyra gondoltunk… De már akkor is úgy fogalmaztunk: Mexicóban egy versenyzőnk volt. Münchenbe utazzon ki és versenyezzen 2-3 sportolónk. Montreálban viszont már 3-5, az 1980-as olimpián pedig majd 6-8 fő képviselje egyesületünket… Ma is azt mondom: reálisak ezek a célkitűzések. A müncheni kiküldetést egy birkózónk. valamint a Martinko, Hubik-kettős slalomban kiharcolhatja. Talán Formanggini és Papp is, ha nagyon rákészülnek, s formájukat visszanyerik… A későbbiekben meg nagyon bízom serdülő atlétáinkban, birkózóinkban, kajak-kenusainkban, tornászainkban, a csapatsportok közül meg kézi- és röplabdásainkban, illetve ifjú labdarúgóinkban… Vagyis a mi tehetségeink még nem 1972-ben, hanem később érnek be.
★
A múlt nélküli vidéki egyesületeknél a parányi tervek is nagynak tűnnek. Egy olimpikon helyett kettőt, hármat, vagy ötöt adni: óriási terv! Különösen, ha a véletlenek is közbeszólnak, pl. sérülések, váratlan formahanyatlás stb., stb.
Nyers Lászlót például a sérülések üldözik:
– Képtelen vagyok kikecmeregni belőlük – panaszolja, kissé még lihegve az előbbi egymást gyúrástól. – Szedd fel! – kiáltja aztán, de ezt már a szőnyegen küszködő versenyzőtársnak. – Az idén talán rendbe jövök. Csak a bokám bírja! De a futásoknál érzem. Hiába! 140 kilót nem könnyű egy bokának elviselni!…
Edzője, Komóczi Gábor jobban bizakodik:
– Ha az “öreggel” igazán el lehetne hitetni, ha igazán rá lehetne hangolni, akkor nem félteném!…
– És Szabó Tamás?
– Hajt. Bár pillanatnyilag nem tagja a válogatott keretnek. de képesnek tartom arra, hogy visszaverekedje magát. Szívós fickó! Bizonyítani akar…
– Csak ne taktikázzon verseny közben – szólal meg Nyers László. – Mert az a baja, hogy előbb számol, utána birkózik. Pedig egyszerű: mindenkit meg kell verni!…
Nem rossz recept!
★
– És a Martinkó, Hubik-páros?
– Ha valami közbe nem jön, slalomban ott lesznek Az a vélemény róluk, hogy vagány fickók. Ők háromszor hajtottak végig olyan slalompályán, amin mások csak egyszer mertek. S csupán egy alkalommal borultak.
Barts Oszkár mosolyog, amikor erről beszél. Látszik: büszke rájuk.
★
1971. január. A Kohász-pálváról nézve fura díszlet a Dunai Vasmű. Füstölgő kémények, hatalmas. vaskos tornyok, tartályok. És robaj, és sistergés. Idáig hallatszik a gépek zakatolása. Ez az óriási gyárrengeteg a bázis. Az a hely. amely biztonságot ad a tervek valóra váltásához. Mert a “tervek” itt futnak előttünk a hóban. Fiatal srácok. Sportiskolások. Lehet, hogy majdani olimpiai bajnok is fut közöttük?
– r –
Magyar Ifjúság – 1966. május 7.
Nyers szőnyegen és vásznon
Régi gyakorlat, hogy a filmesei, amikor egy nagyobb csetepaté élethű előadására van szükség, a Magyar Birkózó Szövetséget keresik fel, “szakemberek” miatt. Gurics György, a válogatott edzője már jó néhányszor kitűnő segítséget nyújtott, s most futó, vagy bemutatásra váró filmjeinkben is szerepel egy felfedezettje.
Nyers László, 31. évében járó, 135 kilós testsúlyú nehézsúlyú versenyzőnk Gurics ajánlatára ugrott be az egyik filmbe s olyan jól teljesítette feladatát, hogy a “Tilos a szerelem” óta újabb szerepeket kap. Játszik az “Ezeregy éjszaka” és a “Minden kezdet nehéz” című filmben is. Hol erejét mutatja be, hol pedig erős, kilókban nem szegény vidéki embert alakít.
Így Nyers – aki különben a dunaújvárosi mozdonyszereldében dolgozik – a szőnyegen és a vásznon egyaránt szerepel. Tagja a válogatott keretnek és Kozmán kívül nincs hazai legyőzője kötöttfogásban. Ráillik a mondás, Nyers a legjobb színész a birkózók táborában, s a legjobb birkózó a színészek között.
Minden kezdet nehéz – szatirikus magyar film 1966
“Az “Öreg” becenéven ismert népszerű sportember 1934. április 14-én született a Somogy megyei Nemesdéden földműves szülők gyermekeként, majd Nagykanizsára került, ahol mozdonyvezetői vizsgát tett, s szakmájában dolgozva, a munka mellett birkózni kezdett 1950-ben. Innen egyenes út vezetett Pécsre, ahol a PVSK csapatában szerepelt, majd amikor Gurics György lett a Kohász edzője, elfogadta invitálását és 1965-ben Dunaújvárosba költözött. Legnagyobb sportsikereit már a Kohász versenyzőjeként érte el. 1965-ben Debrecenben szabadfogásban bajnok lett, majd ugyancsak Gurics György ajánlására a magyar válogatott keretébe is bekerült. 1967-ben az isztambuli Európa-bajnokságon már pontszerző volt, az előkelő hatodik helyen végzett. Sportpályafutásának legfontosabb éveként 1968 említhető. Ekkor Szkopjéban, az Európa-bajnokságon bronzérmet szerzett, míg Szófiában a világbajnoksággal felérő VIT-en (Világifjúsági Találkozón) a dobogó második fokára léphetett fel. Nagy reményekkel utazott ki a mexikói olimpiára, ahol legidősebb versenyzőként – 34 éves volt ekkor – elsőként képviselte városunkat az ötkarikás játékokon. Sajnos, itt elkerülte a szerencse. A második mérkőzésén porcleválást szenvedett, s ez, a kor technikai lehetőségei alapján, a verseny feladását jelentette. Sérüléséből hat hónap alatt gyógyult fel. 1970-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címet adományozták számára. A birkózást 1971-ben hagyta abba, a ’72-es katowicei világbajnokságon már csupán turistaként vett részt.
A vasműben mozdonyvezetőként tevékenykedő birkózó azonban a művészet terén is maradandót alkotott. A hengerműben előbb lakatosként, aztán karbantartó csoportvezetőként dolgozott. Több filmben is szerepelt statisztaként, de az Ítélet és a Tízezer nap című filmekben már karakter-, sőt főszerepet is játszott. Ekkor fogant meg a szállóige, hogy Ő a “Színészek között a legjobb birkózó, a birkózók között a legjobb színész…”
Nyers Lászlóról bővebben – jakd.hu
Nyers László nevét veszi föl a radari sportcentrum szeptember 23-án, szerdán délelőtt. az eseményről bővebben:
Sportcsarnok viseli Nyers László nevét – dunaujvaros.com
EMLÉKEZZÜNK A NÉVADÓRA – Mezei István összeállítása:
