A Médiatanács döntése alapján a 93.1-es helyi frekvenciára kiírt pályázaton Crossborder Kft. nyert, mely összekapcsolódik Andy Vajna budapesti központú Rádió 1 hálózatával, és Rádió 1 néven szolgáltat majd a térségben.

2013 augusztus 10-én, 20 év után hallgatott el az ugyanezen hullámhosszon sugárzó EL-DO Rádió, a hatóság nem hosszabbította meg a frekvencia engedélyüket, azóta nem szól az éterben “a legrádióbb”.
Korabeli újságcikkek segítségével idézzük fel a szebb napokat is megélt rádió, illetve a városi rádiózás hőskorát.

2011. október 28. Dunaújvárosi Hírlap

EL-DO A téli időszámításban vált derűs üzemmódba a helyi rádió

Dunaújváros – Némi ráncfelvarrás után vág neki az őszi-téli időszámításnak a helyi és körzeti EL-DO Rádió. A programigazgató szerint kerülik a bulvárosodást, inkább “csak” szórakoztatnak.

Az EL-DO örökmozgó stábja – fiatalos lendülettel várják az előttük álló őszi napokat.
November elsejétől új arculattal szól az EL-DO

A hallgatottsági adatokat böngészve a helyi és körzeti kitekintésű EL-DO Rádió eddig sem állt rosszul a hallgatóvadászatban, ám mint a tegnapi tájékoztatón Balogh Tamás, a csatorna programigazgatója megjegyezte: némi irányváltás ráfért már az adóra. A megrögzött EL-DO-fanoknak azonban nem kell megijedniük: kedvenc éteri kínálatuk nem a visszalépés felé veszi az irányt.
Semmi egetrengető dologra nem kell gondolni. Egészen egyszerűen csak arra gondolt a rádió kollektívája, hogy hadat üzenünk a mindennapokat beárnyékoló pesszimizmusnak, és az elkövetkezendő őszi-téli borús időnek. Korábbi céljainkhoz híven tisztes háttérrádió szeretnénk lenni, amely része a hallgatóink mindennapjainak. Nálunk nem lesznek megmondóemberek, nem kívánunk részt venni az egyre durvább közéleti csatározásokban. Azt szeretnénk, hogy kellemes és nívós kikapcsolódást nyújtsunk. Természetesen nem készülünk bulvárosodásra, a celebhajhászástól is megkíméljük hallgatóságunkat – foglalta össze az EL-DO őszi-téli küldetését a programigazgató, aki megjegyezte:
– Mindezek mellett a térség legfontosabb híreivel továbbra is találkozhatnak az EL-DO hívek, sőt a rádióra jellemző játékosságra sem lesz hiány, sőt, emelik a tétet.
– Sajnos nem áll módunkban mindennap kisorsolni egy-egy álomautót, sőt az idióta devizahiteleket sem tudjuk kiváltani, ám egy-egy jó vacsorát, koncertjegyet, hasonlókat továbbra is bőven lehet nyerni a rádió különböző műsorsávjaiban.
A némileg átdolgozott műsorstruktúra november 1-jétől indul, cél, hogy az EL-DO-t választóknak kellemes időtöltéshez nyújtsanak megfelelő hátteret.
Balogh Tamás szerint a középpontban természetesen a hallgatók állnak, a zenei kínálattal és a műsorokkal pedig szeretnék a legfiatalabb korosztályt is megcélozni, a tizentöt-tizenkilenc év közöttieket.
– A rádió egyik legfontosabb jelszava az együttműködés, ezt szeretnénk napi szinten érvényesíteni a minket választó hallgatókkal, és partnereinkkel is – fogalmazott a programigazgató, aki ígérte, a novemberi zord napokat is megkísérlik derűssé változtatni az EL-DO-val.

Minőségi alapon
– Hogy úgy mondjam, az edzés, a felkészülés már megtörtént, így optimistán várjuk az őszi-téli időszámítást. Annyi különbséggel, hogy az általános rosszkedv helyett némi lendületet és derűt szeretnénk vinni a hétköznapokba. Mindezt minőségi alapon, a bulvár kellékeinek használatát mellőzve – fogalmazott Balogh.

Szabó Szabolcs

egykori EL-DO honlap 2007-ből

2009. november 13. Dunaferr

AZ EL-DO RÁDIÓBAN EZEK A LEGKEDVELTEBB ZENÉK

Hogyan születik a slágerlista?

Amint azt korábban is tapasztalhatták, a Dunaferr hetilap időről-időre megjelenési lehetőséget biztosít pályakezdő, szárnyukat próbálgató, modern, esetleg (még) szokatlan stílusban író szerzők számára. Az alábbi dolgozat is egy ezek közül. Az aktuális slágerlistával már most és a későbbiek során is találkozhatnak lapunkban.

Harmadik hete szurkolok a kedvencemnek, hogy ő legyen az első a slágerlistán. Eddig nem jött össze. Ezt nem hiszem el! Hát hogyan születik “a slágerlista”, miért nem az én kedvencem kerül a “Trón”-ra?
Csak úgy kísérletképpen beütöm a Google-ba a “slágerlista” kifejezést, több mint 44 ezer találatot kapok egy szempillantás alatt. Micsodaaa? Ezek szerint ez valami nagyon komoly dolog lehet! Hogy valójában mennyire komoly a “slágerlista”, ezt Balogh Tamástól, az EL-DO Rádió programigazgatójától próbáltam megtudni!
– Hogy komoly-e? Attól függ, hogy kinek. Tegyük fel, hogy a sikerlistát most csak a könnyűzenére vonatkoztatjuk (a minap találkoztam például a csengőhangok slágerlistájával), ebben az esetben nyilván első helyen az előadóknak, aztán a szerzőknek, a közreműködőknek – zenészeknek, technikai kiszolgálóknak és a forgalmazóknak – már biztosan az. A popzenei (ezen belül a stílusok miatt elképesztően széles a szakmai kör) előadóknál ez a siker egyik nagyon fontos mércéje. Miért is? Fellépések, esetleg filmszerepek, megbízások, koncertek, jobb esetben turnék létrejötte vagy a sorsa, és majd elfelejtem: a direkt bevételek és a jogdíjak is függhetnek tőle!
– Úgy látom, a piszkos anyagiak felé kanyarodunk…
– Természetesen sokkal romantikusabb lenne egy olyan történetet mesélni, ami csak a tapsokról, az elismerő médiavisszhangról és boldog mosolyokról szól, de az “csak” az érem egyik, a szebbik oldala. Amennyiben elfogadjuk, hogy a slágerlista a siker egyik mércéje, akkor nem árt észrevenni az első, a szakmai felsorolásban említettek izgatott várakozását, akiknek a jövőbeli munkája és ezzel együtt a bevétele is a produkció sikerétől függ. Senki sem szívesen társul egy “vesztes” csapattal, és ez persze fordítva is igaz: ha egy szerző sikeres dalt komponál, egy előadó, vagy egy zenekar a lista élén szerepel, megrohamozzák őket: “írjatok nekem is egy dalt, de egy tutit ám, vagy énekeljétek el az én nótámat is!”
– Az anyagi vonatkozásokkal meg is lennénk?
– Nemigazán. Akárhogyan kerülgetjük ezt a témát, majdnem mindig ez lesz az egyik kapcsolódási pont! Gyakran emlegetjük: “nagy pénzt csak nagy pénzzel lehet csinálni!” A show költségeinek a csúcsa az egekbe szökik, és akkora összeget csak a legsikeresebb előadókba fognak ölni, ezért tehát nem “csak” te, hanem a sikercsinálók is alaposan kielemezik az összes listákat! Folytassam?
– Most inkább vegyük egyszerűbbre a figurát: milyen slágerlisták léteznek?
– Szinte felbecsülhetetlen a számuk, rangsorolni sem érdemes őket ezért inkább a létrehozásuk körülményei a fontosabbak, és eszerint (szerintem) két fontos fajtájuk létezik: az objektív adatgyűjtésűek és a szubjektív adatgyűjtésűek.
– Mit is jelentenek ezek pontosan?
– Az objektív adatgyűjtésűek az eladott hang- (és ma már a kép-) hordozók, vagy a letöltések, vagy a különböző médiumok lejátszásának számaiból születnek. Slágerlista az eladott lemezek (hanghordozók) alapján. Korunk egyik sajnálatos jelensége (főleg a világnak ezen területén), a lemezeladások drámai csökkenése, de azért ebből is lehet egy szelíd összeadással akár egy slágerlistát is készíteni, ám ez a valós népszerűséget aligha fogja bemutatni — nálunk, míg a világ szerencsésebb részén nyilván korrekten tükrözi a valóságot.
– És a szubjektív adatgyűjtésű slágerlisták?
– Slágerlista a rádiók játszásai alapján: ez is egy visszaellenőrizhető gyűjtésből születik, hiszen a legtöbb rádióállomás számítógépes rendszerrel dolgozik, és abszolút pontosan megállapítható, hogy egy-egy dal melyik időszakban, hány alkalommal került leforgatásra. Itt egy korrekt számot fogunk kapni, de ez az adott zenei szerkesztés elveivel és nem a teljes közönség tetszési indexével fog találkozni, bár minden rádió, mindenhol a világon erre törekszik. Vannak olyan vizsgálati módszerek, amelyekkel a médiumok mintegy megszondázzák a közönség tetszési indexét és az alapján fognak dolgozni, de ha ezekbe a részletekbe belemegyek, félek, hogy a helyszűke miatt megnyúzol érte! A miénket egyébként hétpecsétes titok fedi!
– Mi a helyzet a kívánságműsorokkal? Ott biztosan mindenki a legnagyobb kedvenceit kéri.
– Slágerlista a rádiókba beérkezett zenei kívánságok összegyűjtése alapján: hasonlóképen működik, csak szűkebben vett időszakokat, a kívánságműsorok zenei anyagát vizsgáljuk hozzá. A pontosabb képhez hozzátartozik, hogy természetesen nem minden zeneélvező mondja el a kívánságait, így tehát ez a “legaktívabb” zenét kedvelők listája nevet is viselhetné. Slágerlista a lemezlovasok, dj-k szavazatai alapján: ez még szubjektívabb lesz, mint a rádiós, hiszen ez a zenei szerkesztő, a dj viszonylag kis közönségek (pár száz főtől pár ezerig) részére szerkeszt egy táncolható zenei összeállítást (maximum 2-3 órányi időszakra!), amiből nyilván hiányozni fog az összes popzenei előadó, és a számára nem használható stíluselemeket felvonultatók, de a rock például majdnem biztosan. Természetesen vannak, akik ennek a kultúrkörnek a rabjai, és ezeket a listákat követik nagy figyelemmel.
– És mi a helyzet a profikkal, a Nagy Kritikusokkal?
– A szaklapok slágerlistái: nagyon tiszteletreméltóak, de ők azt figyelik, hogy szakmai szempontok alapján kik kerülhetnek a megfigyelendő előadók közé, és azt, hogy a “kiválasztottaknak” hogyan fogynak a lemezei, míg a közönség lényegesen toleránsabb, mi több: megbocsátóbb – amit a lemezvásárlásokkal szokott igazolni!
– Egyáltalán van tökéletes slágerlista ?
– Mindenkinek tetsző aligha. Ezért is születik annyiféle, hogy a magunk kedvenceit minél közelebb találhassuk a csúcshoz!

Rabi Andrea

2015. január 8. Dunaújvárosi Hírlap

Húszéves a Penta Rádió, avagy a Rádió 24

RÁDIÓZÁSTÖRTÉNET Könnyedebb hangvétellel, helyi információkkal szól a rádió. Dunaújvárosban a kilencvenes évek elejétől

Dunaújváros – “Mint a filmekben, több szálon fut a cselekmény, csak a végén találkoznak a szálak és a szereplők…” – hasonlattal élve mesél a helyi rádiózás kezdeteiről dr. Szabó István, az El-Do Rádió megálmodója, jelenleg a Dunaújvárosi Főiskola oktatója.

Villamosmérnökként hogyan találta magát a médiában?
– Aktív közéleti érdeklődéssel, technológiai emberként, friss villamosmérnök diplomával a zsebemben, életem első vállalkozásába kezdtem. Amikor a kísérleti adások folytak, az El-Do Rádióval foglalkoztam a leginkább. Én alapítottam a stúdiót, tulajdonos ügyvezetőként és megbízott főszerkesztőként indítottam be a programot.
– Honnan jött a névválasztás ötlete?
– Barcelonában egy jégkrém gyárban dolgoztam 1992-ben, ültem egy nagy gépész rajzasztal felett, ott jutott az eszembe, hogy legyen a neve: ELDORÁDIÓ. Volt egy nyílt pályázat, amin többen indultunk a városból, ott volt a nyertesek között a Domino, a Penta, a Duna Rádió. Maga a procedúra kiforratlan volt, a stúdióengedélyezés és a frekvencia engedély pályáztatása nagyjából egyszerre történt. Voltak kedvezményezettek, akik egyszerűbben kaptak engedélyt. A művelődési és közoktatási minisztérium a stúdió és a művelődésügy oldaláról koordinálta a működést. Mivel nem nyertünk a kiíráson frekvenciát, ezért megvásároltuk az egyik nyertes pályázót, a Pentafon Kft.-t, a Penta Rádió stúdióengedélyével.
– Izgalmas időszak lehetett a kezdeti. Mik voltak a szerkesztési elvek és a prioritások?
– Zajlott a rendszerváltás, a gazdaság is átalakult, s úgy véltük, a rádiózáshoz is másként állunk hozzá. A hírek és a közéleti témák szerkesztési minőségében célként a “nagy rádiók” mintái szolgáltak. Ugyanakkor egy dinamikus, hiteles, emberközeli zenés műsorstruktúrába ágyaztuk mindezt. Az arányokban és a megjelenésben voltunk újszerűek, ami nagyon tetszett a hallgatóknak.
– Az üzleti szempontok mennyire domináltak?
– Száz százalékban. Például a Domino Rádiónak a Dunatáj Kiadói Kft.-n keresztül a Dunaferr, mint főszponzor biztosította a hátteret. Számunkra a nehezebb, de tán szebb feladat jutott, egyenként mentünk a reklámokat megrendelő partnerek után. Volt egy új, kialakulatlan piac, amiben egyszerre kellett piacot, terméket, szervezetet építeni. Küzdelmesnek, kissé nonszensz megoldásnak számított, hogy egy frekvencián négy rádió is osztozott. Szegény hallgató, közben kapkodhatta a fejét, hogy ő “ugyanazt a rádiót” hallgatja, s mégis mások beszélnek benne, amely időosztozkodásos megoldás néha kisebb szurkálódást is eredményezett a rádiósok között. Sok új dolgot kezdtünk, például döbbenetesen kezdetleges technikával, ellenben kiváló szervezéssel sugároztunk valódi élő kívánságműsorokat.
– A kezdeti lendület mikor törött meg?
– A pénz sosem volt elég. A fejlesztés, a létszámbővítés ellehetetlenült, idővel nehézkessé vált jól értékesíteni a reklámszeleteket. A rendkívül nyomott áru, éves reklámszerződések valamelyest stabilizálták a működést, azonban a frekvenciákon való osztozkodás fokozatosan megtörte az energiáinkat.
– A kezdő csapat kikből állt?
– Papp Zsolt, Koncz Zsolt, Keresztes Nagy Zsolt, Dobay Róbert, Hódi Rita, Ízing Gábor, Szűcs Mária, Majdán Anita, Sipos Zoltán, Lombos Melinda az elejétől fogva velünk voltak, végig együtt dolgoztunk.
– Mikortól változott meg a tulajdonlás?
– Amikor megkapta az El-Do Rádió az egész napos önálló frekvenciát, választás elé kerültünk, és úgy alakult, hogy egyiket sem csináljuk, hanem eladjuk mindkét rádiót
– Melyik jelenlegi rádió a jogutódja a Pentának?
– A Rádió 24, amit szintén a Pentafon Kft. üzemeltet a Dunaújvárosi Főiskola Déri János Médiacentrumában, amely egyben a hallgatók képzéséhez biztosított gyakorlóhelyet. Több mint tíz éven keresztül ez jól működött, s 2013-ban jött el az a pillanat, amikortól már nem finanszírozta tovább a főiskola a rádiót, de úgy tudom, a tulajdonosváltás után továbbra is együttműködik az intézménnyel.

Kis képen dr. Szabó István. A nagy képen adásban (balról) Szabó István,
Dobay Róbert és Ízing Gábor.
A kilencvenes évek elején kezdődtek meg a helyi rádiók adásai

Helyi rádiók rövid története

A kis helyi rádiók próbaadásai kábelen és sugárzással 1993-ban kezdődtek, a Penta Rádió (Rádió 24) állandó műsora 1994. november 30-ától datálódik városunkban. Az El-Do Rádió 1996-ban indult, és 2013. augusztus 10-én szűnt meg.
A jelenleg működő egyetlen városi adást, a Rádió 24-et a 102,9 MHz frekvencián foghatják a dunaújvárosiak és környékbeliek.

Szente Tünde

Dunaujvaros