A Rosti Pál Fotóklub


Népművelés – 1973. február

A Rosti Pál Fotóklub

ÚJ KIVÁLÓ EGYÜTTES

Jubileumi kiállítással ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját a dunaújvárosi Rosti Pál Fotóklub. A Bartók Béla Művelődési Központban működő kollektíva jelentős szerepet tölt be a város kulturális életében, s átgondolt, tervszerű munkálkodásával méltán érdemelte ki a kitüntető kiváló együttes címet.
A klub tíz éve Dunaújvárosi Fotóklub néven alakult, 1971-ben pedig Rosti Pálnak, az 1848-as szabadságharc tisztjének, a magyar fotóművészet egyik úttörőjének nevét vette fel. Rosti a dunapentelei temetőben nyugszik. Annak idején fotóművészeti munkásságáért a Tudományos Akadémia is tagjává választotta. Emlékének Dunaújváros Tanácsa és a fotóklub kétévenként emlékkiállítással adózik.

Laczy Zoltán: Szabó István Vörös Ottó: Arckép

Tíz év fehéren – feketén

Dunaújváros valóban új város. Egy hagyományok nélküli településen művészeti csoportot létrehozni, megtartani és országos viszonylatban jelentőssé fejleszteni igen nagy dolog, állhatatos ügyszeretet, céltudatosság, rendszeresség szükséges hozzá. Ezeket a tulajdonságokat tükrözik ízléssel rendezett, szép kiállításaik, ezt bizonyítja a szakkörök segítése, a fiatalok esztétikai nevelése.
Szinte lehetetlen felsorolni, amit a fotóművészet megkedveltetése, a látáskultúra fejlesztése érdekében tettek és tesznek. Évente három-négy országos jelentőségű kiállítást rendeznek, kamarakiállítás-sorozatuk – a könyvtár aulájában s a városi tanács díszterme előtti térben – erőteljesen segíti a fotóművészet irányzatainak, részterületeinek vagy egy-egy országos hírű alkotó munkásságának megismerését.


Horváth Ákos – Épül a víztorony

Kirándulás a toronyra

A tíz év alatt két ízben is vállalták az országos kiállítás soksok gonddal járó megrendezését, és szép sikert hozott 1967-ben “Magyar szerzők a Szovjetunióról” című kiállításuk. Együttműködésük az ország többi fotóklubjával baráti: jó néhány öszszeállítás másodbemutatója, a klubestek csereprogramjainak hosszú sora jelzi a kölcsönösen hasznos kapcsolatokat.

Hajdú György: Pipa és szemüveg Csepecz Ferenc: Gyaloglók Horváth Ákos: Ég és föld között

Így láttuk Dunaújvárost

A közönség megszokta, megszerette és igényli a klub kiállításait. Hétfői klubestjeiknek is sok látogatójuk van, nem csupán a fotósok. A városban lakó festők, grafikusok, írók ugyanúgy megjelennek, mint azok a legkülönbözőbb korú és foglalkozású emberek, akik nem művelői, hanem csak kedvelői a művészeteknek. Ezek a klubestek élő vitafórumai a város művészeti életének. Sok mindenről lehet itt hallani, tervek, elképzelések születnek, melyek színesebbé, gazdagabbá teszik a mindennapokat.

Rp.

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

Dunaujvaros