Numizmatikai Közlöny – 1943
Berán Lajos élete és művészete
Ez év január 5-én megszűnt dobogni egy nagy magyar törekvő művész, egy kedves jó barát szíve, meghalt Berán Lajos, a magyar szobrászat és éremművészet kimagasló alakja. Nem hitte volna senki, bár mindenki ismerte csodálatosan sensitiv természetét, mely ellentétben állott a hatalmas atlétaalakjával, hogy a halál oly aránylag fiatalon végez vele és töri ketté fényes ívelésű művészi pályáját.
1882 június 9-én, Budapesten látta meg a napvilágot. Tanulmányait a budapesti IV. kerületi reáliskolában kezdte, míg szobrászati tanulmányai őt Teles Ede mester műtermébe vezették. Telcs mester, akit joggal nevezhetünk a magyar éremművészet igazi megalapítójának, mert keze alól kerültek ki majdnem az összes jó magyar éremművészek, korán felismerte Berán képességeit és kiváló gondot fordított azok kiművelésére. Alapos rajztudás, megfelelő érzék a formák szépségei és arányai iránt, komoly tudás, megfelelő erő a kompozíciókban jellemzik Berán művészetét.
Emellett egyik fő érdeme Beránnak, hogy úgy mint mestere, bár mindig a korral haladó művész volt, soha sem ragadtatta magát azokra a szélsőségekre, melyek az újabb magyar művészetet jellemzik. Szobrászati tanulmányait azután a wieni császári és királyi képzőművészeti akadémián Edmond Hellmer tanár vezetése alatt 1899-től 1903-ig végezte.
Először 1902-ben lépett a nyilvánosság elé, résztvéve a budapesti Műcsarnok kiállításán kisplasztikai művekkel.
Művészi pályáján fordulópontot jelentett 21 éves korában, az 1903. évben, Budapesten az Országos Magyar Iparművészeti Múzeum által kiírt pályadíj, Trefort Ágoston, volt vallás- és közoktatásügyi miniszterről készítendő emlékplakettre, melynél Berán a második díjat, majd szűkebb pályázaton az első díjat és a kivitelezést nyerte el. Most már teljesen az éremművészetnek szentelte tehetségét.
1904-től három éven át a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter külföldi utazási ösztöndíjában részesülve, különböző utazásai révén alaposan megismerte a külföldi művészetet. Miután a m. kir. kereskedelemügyi miniszter iparművészeti nagy aranyérem pályázatán ugyancsak az első díjat nyerte és a kivitelezésre is megbízást kapott, valamint a m. kir. kereskedelemügyi miniszter 2000 koronás díját szintén elnyerte, 1906-ban a milánói nemzetközi kiállításon, és 1907-ben a pécsi országos kiállításon aranyérmet nyert.
1908-ban a Bosznia-Hercegovinai császár és király látogatási érempályázaton Wienben, a második díjban részesült.
1910-ben a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter “Erkel Ferenc centennarium” pályázatán az első díjat és kivitelezést kapta és ugyanazon évben a Capo d’Istriai kiállítási érempályázatot nyerte el. 1917-ben a “Limanovai hősök” és a “Céllövő Szövetség” plakettpályázatainak első díját nyerte. 1922-ben a vallás- és közoktatásügyi miniszter “Petőfi centennarium” érempályázatán és a székesfővárosi Petőfi emléktáblapályázaton került ki győztesként. További sikeres pályázatai voltak még a “Társadalmi Egyletek Szövetségének” művészeti érme, a székesfővárosi Kazinczy érem és a Képzőművészeti érem, úgyszintén a m. kir. állami pénzverő “Budapesti emlékérme” s legutóbb 1938-ban a Debreceni Kollégium 300 éves fennállásának emlékérme.
A hazai képzőművészeti kiállításokon, hol Berán 1901 óta rendesen résztvett, a következő kitüntetésekben részesült:
- Herbert Viktor díj, önarcképre.
- Haditörténeti Múzeum kegyeleti díja. Szent Andrási hősök emlékére.
- Képzőművészek egyesületének aranyérme a protestáns jubileumi érem munkáira.
- Nemzeti Szalon Andrássy érme portrait munkáira.
- Steindl érem szintén portrait munkáira.
- Az országos képzőművészeti társulat nagydíja (Grand prix) pénzérem munkáira.
Külföldi művészeti kiállításokon Berán 1905 óta vett részt és pedig 1905-ben Velence, 1907-ben Hamburg, 1907-ben Drezda, 1907-ben München városokban, míg Milano, Torino, Monza, Paris, London, Stockholm, Bruxelles, St. Louis városokban több ízben aranyérmet, Bruxelles, Gent, Monza és Paris városokban pedig ezüstérmet és több “Mention honorable”-t nyert.
1931 óta Berán a m. kir. állami pénzverőben mint művész fővésnök volt alkalmazva és miután működési köre művészettechnikai természetű volt, megadatott az a lehetőség, hogy a pénzverésben olyan tökéletes technikai tudást sajátítson el, hogy a tervezett pénzérmeink művészi megjelenése összhangban legyen ezeknek technikai kivitelezésével. A pénzverésben és tervezésben elért képességeit bizonyítja azon körülmény, hogy a m. kir. pénzügyminiszter által kiírt összes pénzérempályázatokon az első díjat elnyerte, illetve a kivitellel megbizatott, úgyhogy nevéhez fűződik a magyar pénzek művészi színvonalának megteremtése.
E téren való munkái, melyek úgy művészi, mint numizmatikai szempontból elsősorban érdemelnek figyelmet, a következők:
- Horthy Miklós tízéves kormányzói jubileumi 5 pengőse (ezüst).
- Pázmány Péter Tud. Egyetem 300 éves fennállására, 2 pengős (ezüst).
- II. Rákóczi Ferenc halálának 200 éves évfordulójára 2 pengős (ezüst).
- Liszt Ferenc halálának 50 éves évfordulójára 2 pengős (ezüst).
- Szent István király halálának 900 éves évfordulójára 5 pengős (ezüst).
- 1938-ban, a .m. kir. pénzügyminiszter megbízásából Horthy Miklós kormányzó képmásával egy újabb típusú 5 pengőst (ezüst) készített.
Legutóbb az új alumínium 2 és 1 pengős, valamint az 50 és 20 filléres pénzérmek munkálataival bízták meg.
Ezenkívül Berán készítette a m. kir. miniszterelnök megbízásából a Kormányzó Úr arcképével ellátott vitézségi érmet, továbbá a Rákóczi felvidéki, Mátyás király erdélyi, és Hunyadi János délvidéki visszacsatolási katonai emlékérmeket.
1930-ban készítette Boris bolgár cár képmásával a bolgár 100, 50 és 20 levás pénzérmeket.
Legutóbb 1939-ben a “Finn Nemzeti Bank” akkori elnöke, Ryti, a különböző államoktól bekért pénzérmek alapján az olympiai 50 Márkás pénzterv munkálataira szólította fel, mely munkálatok végrehajtásának, az olympiai versenyek abbamaradása és a háború kitörése vetett gátat.
Végül felemlítendő, hogy Berán Lajos tervezte 1941-ben a Kormányzó Úr és neje 40 éves házassági évfordulójára készített plakettet.
Sokéves sikeres munkálkodása elismeréséül 1940-ben elnyerte a kormányzói legfelsőbb elismerést.
Berán Lajos és felesége a dombormű előtt
Felirata: LVDOVICVS JOS BERAN 25 DEKANY HELENA MARIA ANNO 1932 DOMINI
Berán Lajos jelentőségét mutatja az is, hogy sok esetben művészi bíráló bizottságokba hívták meg, így többek között közreműködött a Prohászka Ottokár és Tisza István gróf szoborpályázatokon az 1. Honvéd gyalogezred szoborpályázatán, több hivatalos érempályázaton, valamint az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, a Képzőművészek Egyesülete, Képzőművészek Szövetsége, a Benczúr – Társaság és Steindl Céh Művészeti Egyesületnek kiállítást bíráló bizottságaiban is.
Az emlékérem és plakettművészeten kívül azonban szobrászati tevékenységéről is számos szobor és emléktábla tanúskodik, ezek közül felemlítendők a következők:
A Posta hőseinek emléke a budapesti főposta falán, a Budai Tornaegylet hőseinek emléktáblája a budai tornacsarnok falán, a békésszentandrási hősök szobra Békésszentandráson, a csendőrségi hősök emléke a Hadi Múzeumban, Petz Samu építész emlékkútja Budán a Szilágyi Dezső-téren, Kreuter Ferenc emléktáblája, a Hatvani kapu emléktáblája a Kossuth Lajos-utcán, Petőfi emlékmű a Kossuth Lajos- és Szép-utca sarkán, Kossuth Lajos-emléktábla Budán a Várban, Radisieh-emléktábla az Iparművészeti Múzeumban, gróf Vigyázó-emléktábla Károly király út 1. sz. alatt, Sigrai-emléktábla Debrecenben, Mikes Kelemen-emléktábla Szegeden, gróf Károlyi Sándor emléktáblája a Hangyában, Krisztus-szobor az Egyetem-téri templomban, Cserkész-síremlék Zimmermann Lajos fia sírján a Kerepesi temetőben, Berán feleségének mellszobra és Pentelei Molnár emléktáblája.
Berán Lajos domborműve Pentelei Molnár János szülőházán
Dacára Berán gazdag tevékenységének a kis és nagy plasztika terén, az ő igazi működési köre mégis az emlékérem és plakett maradt. 1932-ig katalogizálva és leírva 377 emlékérme és plakettje volt nyilvántartva, de ezek száma, tekintettel az utolsó 10 évben kifejtett fokozódó munkásságára, körülbelül az ezret is meghaladja. Különösen ki kell emelni Berán Lajos fontos szerepét a szép magyar sportplakett megteremtésében.
Berán Lajos – Ferencvárosi Torna Club – Dr. Springer Ferenc Emlékérem
Maga is sportkedvelő ember lévén, mindenkor hajlamot érzett a szép, aranyos, erős férfi és női alakok ábrázolására, míg dús fantáziája elősegítette a különböző allegóriás csoportosítások és akciók kitervezését érmein. Így különösen kiemelendők a Magyar Atlétikai Club, valamint a Pannónia Evezősegylet és a Magyar Evezős Szövetség részére készített különböző sportérmék.
Az ő érdeme, hogy az addig sablonos, kezdetleges vésnöki munkákat jelentő sportérmek lelket nyertek és színvonaluk hazánkban magas fokra emelkedett.
Ami a technikai előállítást illeti, Berán az éremkészítés mindenféle előállítási módját egyenlő mesteri módon ismerte és gyakorolta.
Művészetének talán legjobban a vert érem felelt meg, bár elég nagy öntött érmeinek a száma is. Végre talán mint egyedüli magyar művész gyakorolta mesteri módon a nagy tudást és fáradságot igénylő közvetlen (homorú) acélba vésés klasszikus technikáját is, melyet a redukciós eljárás mindinkább háttérbe szorított.
E téren ki kell emelnünk mint kimagasló alkotást Telcs Ede kis arcképes érmét, mely a régi görög pénzekre emlékeztető antikizáló ízlésben adja vissza mesterének vonásait. Ha Berán érmeinek és plakettjeinek művészetét jellemezni akarjuk, úgy kiemelendő a korral mindinkább előtérbe lépő hajlama a klasszicizmus iránt, mely különösen az érmek hátlapjain levő allegóriákban nyilvánul meg.
Már említettük finom művészi érzékét az emberi test artisztikus szépségeinek felismerése iránt és az erőt, mely minden művét jellemzi.
Az arcképábrázolásoknál kiemelendő kitűnő jellemző képessége, mellyel az ábrázolt egyének jellemző sajátságait felismerte és visszaadta. Arcképeit, általában a józan tárgyilagos felfogás jellemzi, és kiemelendő, hogy műveinek nagy kultúrtörténeti jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy ezek sorában az utolsó évtizedek alatt a tudományban, művészetben és politikában szerepet játszott férfiak nagy része megörökítést nyert.
Figurális kompozícióinál és általában érmeinél mindenkor jellemző a helyes térkihasználás, melynek különösen szembetűnő példája a kígyóval viaskodó meztelen antikizáló férfialak karddal. A három, jelenleg dívó éremstílus között, melyet Párizs, Bécs és München képviselt és melyhez legújabban a római iskola csatlakozik, stílusa talán leginkább a bécsi iskolával tart kapcsolatot. Anélkül azonban, hogy meg ne őrizné teljesen függetlenül saját stílusát és egyéniségét. A mellékelt táblákon foglalt fotográfiai reprodukciók áttekintést nyújtanak Berán művészetének irányairól és szemléltetővé teszik, mit vesztett a magyar éremművészet korai halálával.
Műveinek nagy kultúrtörténeti jelentőséget kölcsönöz az a körülmény, hogy ezek sorában az utolsó évtizedek alatt a tudományban, művészetben és politikában szerepet játszott férfiak nagy része megörökítést nyert.
Dr. Procopius Béla
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
