Dunaújvárosi Hírlap – 1974. július 19.
Költözés előtt
Egyesül a város két legnagyobb könyvtára
Hónapok óta köztudomású, hogy a város két alapvető közművelődési könyvtára, a József Attila Városi Könyvtár és a Dunai Vasmű Vörösmarty Könyvtára ezen a nyáron egyesül, s átköltözik új helyére, a Munkás Művelődési Központ könyvtári szárnyába. Maga az egyesülés két szempontból is figyelemreméltó – országos könyvtárhálózati szempontból, s a könyvtárat látogató olvasók szempontjából. Az új könyvtárral kapcsolatos kérdéseinket egyetlen kérdésben kívánjuk sűríteni: jobb lesz-e így az olvasóközönség ellátása. S a választ az új, egyesült könyvtár igazgatójától, Venesz Bélától várjuk.
Venesz Béla 1953-ban került a városi-járási könyvtár élére
fotó: József Attila Könyvtár
– Röviden is lehet erre válaszolni: jobb lesz De az igenlő választ érdemes megindokolni.
– A két “régi” könyvtár összesített alapterületének kétszerese áll rendelkezésünkre, pontosan 2037 négyzetméter. A helyiségek elosztása, világítása és teherbírása igen jó. Mivel nem tíz és húsz évre készült ez az épületkomplexum, érdemes megemlíteni, hogy később emeletráépítéssel is növelhető lesz a könyvtár befogadóképessége. Egyelőre persze bőven elég az, ami van.
– A könyvtári szolgáltatások módosulnak-e az új könyvtárban?
– Módosulnak, méghozzá minőségileg. A nagyobb terület és a nagyobb létszám differenciáltabb munkát tesz lehetővé. Hogy csak egy példát mondjak: a szakképzett könyvtárosok csak szakmai munkát fognak itt végezni – olvasószolgálati referens, módszertani és feldolgozó munkát. Az olvasók manuális kiszolgálását, a raktárosi munkát a nem szakképzettek, az adminisztratív dolgozók végzik majd. A szellemi kapacitás teljes kihasználása csak így valósítható meg. Külön kiemelném itt az olvasótermi szolgálatot, ami fontos része a könyvtári szolgáltatásnak, s amire itt most több gondot tudunk majd fordítani.
– Hadd kérdezzem meg: hogyan fog alakulni a könyvállomány gyarapítása?
– Könyvbeszerzésre félmillió forintunk van, ez lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag minden Magyarországon kiadott könyvet megvegyünk, ha szükségünk van rá. Ezenkívül a leggazdagabban ellátott “A” típusú könyvtárhoz hasonló kézikönyvtári anyagot szerezhetünk be. Egy-két példával jellemzem lehetőségeinket: már be is szereztük a világszerte híres Meyers-lexikon legújabb kiadásának első megjelent köteteit, megvásároltuk az 1973-74-es Who’s who-t, megrendeltük a nagy Larousse-lexikont. Régebbi kiadású kézikönyveinket is lecseréljük, például beszerezzük a legújabb kiadású Nagy Szovjet Enciklopédiát is. Ebből a pénzkeretből modern, idegen nyelvű könyvek beszerzésére is telni fog.
– Hány folyóiratot rendel meg a könyvtár?
– Kétszáz kül- és belföldi folyóiratot, erre évente hetvenötezer forintunk van, és zenei részlegünket évente huszonötezer forint értékű hanglemezzel tudjuk gyarapítani. Ezzel kapcsolatban: a zenei részlegben egyszerre tízen hallgathatnak zenét, hat különböző csatornán.
Az akusztikus részleg teljesen új felszerelést kap, a régi, de jól használható lemezjátszókat és magnetofonokat más részlegek kapják. Például a gyerekrészleg.
– Éppen erről akartam kérdezni: a gyermekkönyvtár munkájában milyen változások lesznek?
– Az ifjúsági olvasószolgálaton túl lesz egy gyermekklub-szobánk: a gyerekek felügyelet mellett játszhatnak, tanulhatnak, kísérletezhetnek itt; diafilm, lemezjátszó, magnetofon, epidiaszkóp, mikroszkóp és még egy sor technikai, természettudományos játék és eszköz várja őket. Ez lesz az ország legnagyobb és legmodernebb gyermekkönyvtára.
A Dunai Vasmű Vörösmarty Mihály szakszervezeti könyvtára a Vasmű IV. sz. munkásszállójában /1971
fotó: Könyvtáros/Bárándy István felvétele
– Az olvasószolgálaton túl milyen hálózati apparátust fog mozgatni és irányítani az új könyvtár?
– Módszertani irányítás szempontjából hetven üzemi, városi és községi könyvtár tartozik hozzánk. Az üzemi és városi könyvtárakat, összesen ötvenet, a mi feldolgozó csoportunk lát el könyvanyaggal. Ehhez, beszerzési keretünkhöz képest, kereken húszezer kötetet kell évente kézbe venni. No és persze nemcsak kézbe venni kell őket.
Könyvtárosok a munkásművelődésért
– A módszertani és a feldolgozó csoport munkájából az olvasó munkájukat semmit sem lát, csak közvetve érzi. Mit tudnánk hallani azokról, akik nap mint nap közvetlenül érintkezésben lesznek az olvasókkal?
– Az olvasószolgálat voltaképpen az utolsó állomás, a közvetítő állomás a könyvtár és az olvasók között. Mind a felnőtt, mind az ifjúsági részlegben, s persze a zenei és a helytörténeti részlegben is szakképzett és gyakorlott könyvtárosok segítik olvasóinkat, akár természet- és társadalomtudományi, akár szépirodalmi vonatkozású felvilágosítást kérnek.
– Egy másik fontos kérdés: mikor bonyolítják le a költözést, és mikor fog nyitvatartani a könyvtár?
– A városi könyvtár augusztus elsejéig kölcsönöz még, ezen túl minden olvasónk a mi olvasónk a mi olvasójegyünkkel, újabb beavatkozás nélkül látogathatja a Vörösmarty könyvtárat. Persze kérjük őket, hogy a mi könyveinket ne vigyék vissza a Vörösmartyba, mert ez zavart okozna az állományban: a tőlünk kikölcsönzött könyvet augusztus huszadikáig hozzánk, a városi könyvtárba hozzák vissza. Ha erre nincs mód, kérjük, tartsák maguknál a könyveket, és az egyesített könyvtár megnyitása után, előreláthatólag október elején, oda hozzák vissza. Az új könyvtárban egyébként hétfőtől szombatig délelőtt tíz és este nyolc óra között lesz olvasószolgálat, beleértve ebbe a zenerészleget is. Vasárnap reggel kilenctől délután öt óráig zenét lehet hallatni, és helyben olvasni, kölcsönzés vasárnap nem lesz. Hétfőn továbbra is zárva tartunk.
József Attila Városi Könyvtár a Lenin téren.
– Egy utolsó kérdést: miben látja az egyesítés legfőbb hasznát?
– A könyvtár szinte együtt fog élni a művelődésházzal, ismerni fogjuk egymás programját, szándékait és terveit, ez a szimbiózis pedig lehetőséget ad majd a jó értelemben vett “rárendezésre” azaz, hogy egy előadás vagy klubfoglalkozás sikeréhez, az ott hallottak továbbgondolásához bőséges lehetőséget fog adni a könyvtár a maga eszközeivel, könyvajánlással, bibliográfiákkal, kiállításokkal. Ilyen, intézményhez fűzött “A” típusú könyvtár nincs több az országban, roppant érdekes és izgalmas lehetőségeket rejt, esetleg új módszereit szülheti a közművelődésnek. Az új, egyesített könyvtár módszertani lehetőségei pedig sokszorosan nagyobbak lesznek, mint akár a városi, akár a Vörösmarty könyvtáréi voltak.
K. D.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
