Boró-púder

Kohász integet a Dunai Vasmű II-es kohójának tetejéről. /1963
fotó: MTI/Bara István

A legendák Borója

A “Boró”.
Így emlegette az egész város. Több volt, mint a gyár igazgatója,a városon belül és kívül a neve egyet jelentett magával a vasművel. Borovszky, Dunai Vasmű, Dunaújváros – összetartozó nevek voltak.
A városi népnyelv Boró-púdernek nevezte el a mindent belepő finom vörös port, öntudatlanul is azonosítva a gyárat és vezetőjét. Mikor a vasmű dolgozója lettem, napok alatt történetek tucatjait hallottam róla. Akik elmesélték, azok szintén úgy hallották valakitől. A sztorik legendaszerűen jártak szájról-szájra, közben persze változtak, alakultak. Lényegük az volt, hogy a “Boró” hogyan tett igazságot, hogyan segített a kisembernek, hogyan járt túl mások eszén a vasmű érdekében. Jó volt hallgatni és mesélni e történeteket, és senkit sem igazán érdekelt igazságtartalmuk.
Az viszont tény, hogy a város a gyárnak köszönheti születését, a gyárhoz pedig legtöbb köze “Boró” -nak volt. Azon kevesek egyike, akik kihagyhatatlanok e város történetéből.

T.L.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1996. október 24.

Ember és gyár

Fejér Megyei Hírlap – 1979. július 24.

Milliók környezetünk tisztaságáért

Amikor Dél felől fúj a szél, Dunaújváros vörösbe öltözik: az utcán parkoló autókat téglavörös porréteg lepi meg, az utakon, járdákon, szegletekben mindenütt vörös port látni és az otthona tisztaságára kényes háziasszony naponta törölgetheti a port lakásában. A Dunai Vasmű évente 40 ezer tonna port hint a városra, ami nemcsak útjainkat és otthonainkat lepi el, hanem bekerül az itt lakók szervezetébe is. Ez pedig a légszenynyezésnek csak a látható része. A kohászati kombinát kéndioxidból és szénmonoxidból is a megengedett mennyiségnél többet bocsát a város légterébe. A legnagyobb légszennyező üzemek, a martinkemencék, az érctömörítő és az erőmű kazánjai még abban az időben épültek, ami akkor nem játszott ekkora nagy szerepet környezetünk megóvása. Idő közben azonban törvény született, amelynek következtében a Dunai Vasmű évről évre súlyos bírságot fizet. Tavaly csak a légszennyezési bírság összege 27 millió 600 ezer forint volt, ami a vízszennyezésért kifizetett csaknem 8 millió forinttal egészül ki. A kohászati kombinát ugyanis évente 80 millió köbméter szennyvizet juttat a Dunába.

Dunaújváros levegőjére egyelőre okkal panaszkodnak a város lakói: benne sokkal több szennyező anyag van, mint amennyi megengedett. A levegőt főként a Dunai Vasmű üzemeiből kibocsátott tisztítatlan füstgázok szennyezik, ezek a gázok nagy menynyiségű vasoxid-port, és más vegyi anyagokat visznek magukkal. Az egyik legnagyobb légszennyező forrás a martinacélmű, ennek kéményein keresztül évente 5-6 ezer tonna vasoxid-por távozik. A jellegzetes barna füst kedvezőtlen széljárás esetén nemcsak a városban, hanem attól 15-20 km-nyire is észlelhető.
Nagyon sokféle füstgáztisztító berendezést dolgoztak ki, és alkalmaznak az iparban – sikerrel. A martinkemencékben képződő rendkívül finom szemcséjű vasoxidpor leválasztására a legmegfelelőbb a LURGI-rendszerű, elektrosztatikus elven működő szűrő. A Dunai Vasmű füstgáztisztítási programjának első lépcsőjeként a martinkemencéket négy ilyen korszerű porleválasztóval látjuk el (lásd képünket). A szűrők tisztítási hatásfoka 99,3 százalékos, azaz a rajtuk átvezetett füstgázban köbméterenként mindössze 80-100 milligramm por marad majd vissza.
E szűrők működésének az elve röviden a következő. A porral szennyezett füstgázt villamos téren vezetjük keresztül. A porszemcsék előbb dróthálószerű negatív elektródok között haladnak el, s töltésre tesznek szert. Majd az immár negatív töltésű részecskék továbbhaladnak, s a szűrő földelt, lemezfalat alkotó pozitív elektródjainak a felületén lecsapódnak. Ezekből a por, minthogy az elektródrendszert bizonyos időközönként rezgésbe hozzák, lehullik a szűrő aljára, s onnan egy szállítószalag folyamatosan kihordja a szabadba. Az így összegyűlt, nagy vastartalmú port granulálják, és a kohókban hasznosítják.
A dunaújvárosi új füstgáztisztítókat nyugatnémet, lengyel és magyar vállalatok gyártják és szerelik fel. Az első két egységet hamarosan üzembe helyezik, a másik kettő 1983 elején kezd működni. A beruházás költséges, mintegy 300 millió Ft-ot tesz ki. Ennek legnagyobb részét a Dunai Vasmű fedezi, a beruházáshoz azonban jelentős anyagi támogatást nyújtott az Országos Környezetvédelmi Hatóság is.

Kuslits Tibor
(a Dunai Vasmű főenergetikusa)
Kép: Bárándy István

Megjelent: Élet és Tudomány – 1982. október

Noha a környezet szennyezéséért kifizetett bírság nagyságrenddel marad le a beruházási költségektől, a Dunai Vasmű széles körű programot dolgozott ki a régi üzemek elmaradt környezetvédelmi berendezéseinek pótlására, illetve az új üzemek korszerű tisztító berendezésekkel történő ellátására. A martinkemencék füstjének megtisztíására négy korszerű szűrőberendezés felszerelését tervezi a vállalat, amelynek költségei meghaladják a 300 millió forintot. A szűrők felszerelése 1981-ig befejeződik. Folyamatban van egy új érctömörítő építésének előkészülete is, amelynek elkészültével a jelenlegi üzem megszűnik és vele együtt megszűnik a porszenynyezés is. Mivel az erőmű kazánjainak füstgáztisztító berendezései 6-700 milliós kiadást jelentenek, ennek megvalósulása csak a következő ötéves terv időszakában várható.

Ahol valóságosan is piros hó esett – index.hu

A felhasznált vizet legnagyobb mértékben a hengermű szennyezi. A revés-olajos szennyvíz tisztítása egy a jelenleginél nagyobb és korszerűbb tisztítóberendezés megépítését igényli, amely a meleghengermű tervezett rekonstrukciója során valósul meg. Ugyancsak a VI. ötéves terv időszakában várható a Duna-parti zagyülepítő rendszer bővítése, amely mintegy 80-100 millió forintos kiadást jelent a vállalatnak.
Az új létesítmények környezetvédelmi berendezésekkel történő ellátása már kevésbé okoz gondot. A folyamatos acélöntőmű például már korszerű, recirkulációs vízrendszerrel épült a szennyezett vizek tisztítására. A jelenleg is épülő konverteres acélmű füstgázának tisztítását szolgáló berendezés már az építés-szerelés időszakában a helyére kerül. A következő ötéves terv nagy beruházása a kokszolómű építése. A jelenleginél sokkal korszerűbb berendezés száraz kokszoltóval és recirkulációs vízrendszerrel épül. A konverteres acélműhöz tartozó mészmű ugyancsak korszerű porleválasztóberendezéssel létesül.