Az épülő város legfiatalabb tanácstagja


Szabad Ifjúság – 1951. május 25.

AZ ÉPÜLŐ VÁROS LEGFIATALABB TANÁCSTAGJA

Ha egy keresztrejtvényben

állna az a kérdés, hogy melyik a legfiatalabb magyar város, pillanatok alatt száz- és százezren fejtenék meg: Dunapentele. És ha Dunapentelén bárkitől megkérdezzük, ki a legfiatalabb tanácstag, azonnal meghalljuk a választ: Borbás József.

Dunaújváros első évei

A város – hivatalosan – mindössze néhány napos. De csak hivatalosan ilyen fiatal, mert a domboldalon meghúzódó apró község több mint egy évvel ezelőtt kezdett gyarapodni, fejlődni, várossá növekedni. A huszonöt esztendős Borbás József az elmúlt egy év alatt együtt növekedett, fejlődött az épülő várossal. Miért jött Borbás József fiatal ácssegéd egy évvel ezelőtt Pentelére dolgozni? Őszintén szólva kíváncsiságból. Kíváncsi volt arra, hogy milyen lehet egy ilyen hatalmas építkezés, ahol több ezer ember dolgozik, ahol egy új gyáróriás, egy új város születik. És ebből a “kívácsi” Borbás Józsefből, a munka során, rövid idő alatt öntudatos Borbás József lett. Ahogy vasból, betonból, téglából formát öltöttek a különböző épületek, a C/1 kocka, a 2/6 háztömb, a bivaly, a víztorony, úgy érlelődött meg benne a gondolat: ilyen hatalmas alkotásra csak szabad hazának megújhodott szabad polgárai képesek. És ekkor már nem a kíváncsiság tartotta vissza Pentelén Borbás Józsefet, hanem az új élet, a szocializmus, a haza szeretete.

Épül Dunapentele /Bauer Sándor képei

Tavaly novemberben

a 9-es kocka zsaluzásán dolgozott, amikor megszületett a jövő szocialista városának leendő polgára, az aprócska Borbás Jóska. És a fiatal apa arra gondolt: talán éppen ennek a háznak egyik szobájában kap majd lakást, itt lesz a kispólyásból apró lurkó, a kis lurkóból ifjú martinász és talán ő is itt fog először a gyereke bölcsője fölé hajolni. Ezek a gondolatok ösztökélték hatalmas tettekre Borbás Józsefet. Brigádjával napról napra nagyobb eredményeket ért el: megdöntötték a “bűvös” 200 százalékot, s nemrégiben teljesítményük közel járt a 290 százalékhoz.
Ekkor jött a hír: Borbás József a megalakuló városi tanács helyettes elnöke lett. Megszaporodtak a gondok. Az új elnökhelyettesnek most már nemcsak hattagú brigádját kell irányítani, vezetni, gondozni, hanem a jövő szocialista városának többezer ifjú és idősebb polgárát.

Tanácstagok a barakkokból

Borbás József

– bár soha sem volt hivatala, íróasztala – nem ijed meg az új munkától. Tudja mi a teendője. Segítenie kell a tanács elnökének a város vezetésében. Munka bőven van. Most veszi át a városi tanács a vágóhidat, a kenyérgyárat, rövidesen készen lesz a mosoda is. Borbás Józsefnek ügyelnie kell, hogy mindenütt zavartalanul, rendben menjen a munka. Most még hiányos az épülő város vízhálózata. A városi tanács már készíti a terveket, s ennek a munkának is egyik irányítója az ifjú elnökhelyettes.
Borbás József nemhiába “öreg” polgára Dunapentelének, tudja is, hogy mi kell az épülő, fejlődő városnak. Napközi otthon, óvoda, bölcsőde, kultúrház, könyvtár, futball-, röplabda-, kézilabdapálya. Mindenre gondja van Borbás Józsefnek és már most megbeszéli a városi tanács különböző ügyosztályaival, hogyan készítsék el a terveket és azokat mikorra valósítsák meg.

Épül a Békemű

Minden kérés

panasz, kívánság meghallgatásra talál, mert az új tanácstag úgy akar helytállni, dolgozni itt is, mint ahogy dolgozott, helytállott az építkezésen.

Zircz László

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.

Dunaujvaros