“A játék öröm, szenvedély”


Nemzeti Sport – 2015. január 17.

IN MEMORIAM

“A játék öröm, szenvedély”

KULCSÁR ANITA

2005. január 19-én hunyt el autóbalesetben. Néhány hónappal később a világ legjobb kézilabdázójának választották, és valóban az is volt. Mellette pedig az emberi tulajdonságaival, sokoldalúságával, mentalitásával, családhoz és tanuláshoz való hozzáállásával igazi példakép, akit sokkal jobban kellene ismernie a mai gyerekeknek az egész országban.


Látványos bevetődéseinek szinte mindig ugyanaz lett a vége: gól. Gyakran százszázalékos hatékonysággal célzott, ahogyan százszázalékosan a feladatára is figyelt mindig, bármit csinált

ARDAY ATTILA
A legnagyobb játékosokról a góljaik mellett a gólörömük is megmarad. Úgy senki sem tartotta a jobb kezét magasan a feje fölött, a lelátó felé fordítva, ahogyan Marco van Basten, amikor a szurkolók felé futott. Úgy senki sem lendítette magasba a két karját, ahogyan Andreas Brehme. De olyan mozdulatot sem láttunk senkitől, mint a kézilabdapályán Kulcsár Anitától. Pedig nem volt benne semmi feltűnési vágy, semmi előre kitalált, de olyan szögben és úgy csak ő tudta az ég felé lendíteni a karját, miközben rohant vissza a góljai után.
Ott volt Sydneyben, Zágrábban és Bukarestben, a magyar válogatott történetének legdrámaibb helyszínein, Európa-bajnok, olimpiai és világbajnoki ezüstérmes, és január 19-én már tíz éve lesz, hogy nincs köztünk – autóbalesetben vesztette életét. Mindenszentekkor megannyi virág és mécses veszi körül a sírját Győrben, ugyanitt nyári felkészülési torna, Szerencsen, a szülőhelyén sportcsarnok, kiállítás és alapítvány őrzi a nevét, Nyíregyházán a legjobb sportáró díjat neveztek el róla, a magyar kézilabdázás valahogy mégsem állított neki méltó emléket eddig. Ötletekben erős volt az ország egy évtizede, de valójában sokkal-sokkal többet érdemelne, nem a halála, hanem az élete miatt, mert olyan kézilabdázó és olyan ember volt Kulcsár Anita.
A szakma és a szurkolók szeretete egyöntetűen, kétharmados többséggel választotta meg a nemzetközi szövetségnél a világ legjobbjának 2004-ben, így ő lett a nagy magyar mesterhármas egyik tagja, hiszen egy évvel előbb Radulovics Bojana, egy évvel később Görbicz Anita nyerte el a sportág legrangosabb elismerését. Kulcsár Anita az egyesületi pályafutásának köszönhetően is mindenkié, Kelet- és Nyugat-Magyarországé, Szerencsé, Nyíregyházáé, Győré, Székesfehérváré, Dunaújvárosé.
“Szerencsen nálam kezdett kézilabdázni negyedikes korában, egy év múlva a legmeghatározóbb játékos lett, minden posztra be lehetett tenni, rá fejeződtek be a támadások, az ő egyéni képességeire építhettünk, hiszen általános iskolás korban figurákról még nem nagyon beszélünk – emlékezik Kulcsár Sándorné, Anita édesanyja, aki pedagógusévei után maga is Győrbe költözött hat éve. – Családi hagyomány lett nálunk, hogy középiskolába Nyíregyházára kerültek a gyerekek testnevelés tagozatra, hiszen a fiam is ott tanult. Amikor a felvételin Orendi Mihály meglátta az atlétikai stadionban, azt mondta, Németh Angéla utóda lesz. Amikor viszont Hadobás István, a kézilabdaedző meglátta egy lövését, azt mondta, egy baja van, hogy nem a Kölcseybe jár. Ment érte a harc, végül elengedték egy nyári edzőtáborba, majd úgy döntött, átmegy a Vasváriból a Kölcseybe. A gyerekeink szerették, ha ott voltunk a meccseiken, nekünk pedig erről szólt az életünk, a férjem a futball miatt a fiammal ment mindig, én a lányommal, de sokszor együtt utaztunk mind a négyen a kocsiban, gyönyörű időszak volt, ami összekovácsolt minket. A megyei szintről négy év alatt az NB I/B-be jutott kézilabdában a Nyíregyháza, Anita irányító és átlövő volt, de minden posztról lőtt, éppúgy, mint nálam. Több csapat is hívta közben, ám ha nem marad ott, nem nevezett volna a klub az NB II-be sem, és neki ez fontos volt, ezért ott is érettségizett. Győrből eljött hozzánk Szerencsre Róth Kálmán és Jakab Lajos, egész nap nálunk voltak, sokat beszélgettünk a jövőről, és végül az ETO-t választottuk. ”


Kulcsár Anita édesanyja, Kati néni őrzi győri lakásában lánya serlegeinek, fotóinak egy részét, kedvenc játékait, kabalaállatait – nagy örömére most is van, aki játsszon velük: unokája, Réka otthon van nála

Róth Kálmán nemrég előadást tartott a TF-en arról, mi minden nehézséggel kell megküzdenie egy fiatal játékosnak, amíg be nem épül a felnőttcsapatba, és mint Kulcsár Sándorné, Kati néni mondja, pontosan így történt Anitával, akinek első győri éve nagyon nehéz időszak volt, távol az otthonától, magányosan. De egy esztendő múlva mégiscsak eljött az áttörés pillanata egy debreceni meccsen, immár beállóként, azon a poszton, amelyen két évtizede a válogatottba is bekerült és világklasszissá érett. Hatalmas rivalizálás folyt ezért a pozícióért a nemzeti csapatban, de otthon is mindig védelmébe vette vetélytársát, végül a 2000-es évek elejére tényleg a földkerekség legjobbjává nőtte ki magát. A labdát néhány akkori férfi játékos mintájára már ő is tudta egy kézzel kezelni, mielőtt a kapuba vágta és két karját a magasba emelte, jellemzője volt a százszázalékos hatékonyság.


Az egyedi, csak rá jellemző mozdulat és gólöröm, amelyet meccsenként olyan sokszor látott egész Magyarország

És a bátorság, a keménység, a szelídség nemes ötvözete. Híres jelenet volt, amikor a 2003-as világbajnoki elődöntőben a dél-koreai kapus ráugrott a torkára, ő pedig csak mosolygott rajta, míg az ellenfél meghajolva kért bocsánatot. A franciák elleni világbajnoki döntő elveszítése miatt Anita szégyellte magát, amikor pedig az aranyesélyes válogatott csak az ötödik helyért játszhatott az athéni olimpián, ő vitte a hátán a csapatot az addigi története legnagyobb sikeréért küzdő Spanyolország ellen. A 2004-es magyarországi Európa-bajnokságot pedig nagy örömére győztes meccsen, bronzérmesként fejezte be, miután az együttes a norvégok ellen csúnyán elbukott elődöntő után csodálatosan talpra állva legyőzte Oroszországot.
“Úgy tervezte, az lesz az utolsó világversenye, mert kisbabát szerettek volna Andrással, a férjével, aki mindenben mellette állt. Neki és a nászasszonyomnak köszönhető, hogy itt is családba került, átvették a szerepünket, hiszen mi négyszáz kilométerre laktunk – mondja Kulcsár Sándorné, aki nyolc éve a férjét is elveszítette. – Anitát a családja mellett a maximális profizmusa segítette, céltudatos volt és kitartó. Én nem voltam annyira eredménycentrikus, mint a férjem, aki szerint minden meccset úgy érdemes játszani, mintha olimpiai döntő lenne. Ezt a hozzáállást örökölte a fiam is, aki a Bercsényiben tanít és Tóth Gabriella osztályfőnöke. Nagyon innovatív ember. Anita is mindig százszázalékosan arra konccentrált, amit csinált, ha tanult, arra, ha játszott, akkor arra. A nyíregyházi éveiben a buszon is tanult, a magyarországi Európa-bajnokság alatt pedig a meccsek után a vizsgáira készült, sportjogász szeretett volna lenni. A kiegyensúlyozottságát annak köszönhette, hogy több támasza is volt. Látszott rajta, hogy a játék öröm, szenvedély, teljes mértékben odafigyelt, de tudott közben ünnepelni. Minden meccsét kétszer néztük meg, először végigizgultuk, másodjára végigszórakoztuk. Mások is mondják, hogy senki sem örült úgy a góljainak, mint ő. Ma Kovacsics Anikót látom ilyennek, felszántja a pályát, egészen a feladatának szenteli magát, de az öröm is sugárzik róla, és nagyon értelmes. ”

 

Kulcsár Anita bátyja, Róbert éppen január 19-én lesz negyvenéves, ő és a családja, Réka nevű kislánya jelenti a vigaszt, a boldogságot Anita édesanyjának. Az iskoláskor előtt álló gyönyörű kislány hatalmas szókinccsel mond és saját meséket, szerepjátékokba bújik, süt, főz, ismeretterjesztő filmeket néz orvosi beavatkozásokról. Magas és balkezes – de leginkább lovagolni szeretne. Külön szobája van a nagymamájánál, abban a lakásban, amely a világ legjobb játékosáé volt. Anita kedvenc játékai Rékának is a kedvencei, Anita kabalaállatai neki is a társai, a mesekönyveiért ő is odavan, Anita legkedvesebb babájával a sajátjaként foglalkozik.
“Amikor Réka hozzám bújik, az a legnagyobb boldogság számomra – mondja a nagymamája. -A nagyapjáról és Anitáról pedig mindig úgy beszél, hogy ők velünk vannak.”


Pontosan tudta, hogy a játék öröm nélkül mit sem ér: góljai után a mosoly ott volt a szemében és az arcán

Hála az emberfogásnak
Szakmai érdekesség, hogyan fedezték fel a győriek Kulcsár Anita tehetségét beálló poszton, pontosabban hogyan találta meg ez a poszt az ellenfeleknek és az edzőinek köszönhetően.
“Rendszeresen figyeltük már akkor is a diákolimpiákat a kisiskoláskortól egészen a középiskoláig – mondta e sorok írójának és a Képes Sportnak 2005 áprilisában Róth Kálmán, az ETO nevelőedzője és akkori vezetőedzője, miután Kulcsár Anitát a nemzetközi szövetségnél megszavazták a világ legjobb játékosának a szavazatok hatvanhat százalékával. Anita gimnazistaként tűnt fel, egyik nevelőedzője, Hadobás István hívta fel rá a figyelmünket, akivel nagyon jó volt a kapcsolatunk. Nyíregyházán az NB I B gólkirálynője lett, ami tizenhét évesen óriási dolognak számít. Akkor még irányítóátlövőt játszott, kénytelenek voltak emberfogással védekezni ellene. Ilyenkor pedig hatásos ellenszer, ha a külön őrzött támadót beküldik beállóposztra. Ezt a megoldást választotta az edzője is, ő pedig ott is rendkívülit alkotott. Győrbe már beállónak hoztuk.”
A Kisalföldön egy nagy generáció emblematikus alakja lett, csapattársai közül a kapus Pálinger Katalin vagy a jobbátlövő Nagy Krisztina is a 2000-es Európa-bajnokság aranyérmes csapatának tagja lett. (Segítette Kulcsár Anita győri beilleszkedését, hogy Nagy Krisztinával egy albérletben lakott.)
“Anita tényleg a világ legjobbja volt, előbb-utóbb akkor is megkapta volna ezt az elismerést, ha tragikus halála nem töri derékba a pályafutását” – mondta anno Róth Kálmán. A válogatott 19-ese többek között az athéni olimpián és a magyarországi Európa-bajnokságon mutatott teljesítményével érdemelte ki 2004-ben az elismerést, immár a Dunaferr kézilabdázójaként. Nem ő az első újvárosi beálló, aki ezt kiérdemelte: 1995-ben Kocsis Erzsébet nyert.


A válogatott 19-ese a Dunaferrnél a 22-est választotta, ha már a kedvenc mezszámai foglaltak voltak

Kulcsár Anita emlékére


Aranyak, érmek kísérték egész pályafutását, bármerre járt itthon és a világban kézilabdázóként
Született: 1976. október 2., Szerencs
Meghalt: 2005. január 19.,
Pusztaszabolcs és Velence között
Klubjai: Nyíregyházi Kölcsey (1991-95),
Győri ETO KC (1995-2001),
Alcoa KFC (2001-2004),
Dunaferr (2004-2005)

Legjobb eredményei: olimpiai ezüstérmes (2000),
világbajnoki ezüstérmes (2003),
Európa-bajnok (2000),
Európa-bajnoki bronzérmes (1998,2004),
EHF-kupa-2. (2002)

Válogatottság: 165/403 gól

Fotók: MTI, NS-archív, Mikró István

Dunaujvaros
Az oldal HTTP-sütiket használ a jobb működésért. View more
Cookies settings
Rendben
Privacy & Cookie policy
Privacy & Cookies policy
Cookie name Active

http://dunaujvarosmesel.hu

Melyek azok a személyes adatok, amiket gyűjtünk és milyen céllal gyűjtjük ezeket

Hozzászólások

Hozzászólás beküldésekor a hozzászólási űrlapban megadottakon kívül begyűjtésre kerül a hozzászóló IP címe és a böngészőazonosító karakterlánc a kéretlen tartalmak kiszűrése céljából. A weboldal külső, DISQUS hozzászólás rendszert használja.

Más honlapokról származó beágyazott tartalmak

A honlapon elérhető bejegyzések külső forrásból származó beágyazott tartalmakat (pl. videók, képek, cikkek stb.) használhatnak. A külső forrásból származó beágyazott tartalmak pontosan úgy viselkednek, mintha meglátogattunk volna egy másik honlapot. Ezek a webhelyek lehetséges, hogy adatot gyűjtenek a látogatókról, sütiket vagy harmadik féltől származó követőkódot használnak, figyelik a beágyazott tartalommal kapcsolatos felhasználói viselkedést, ha rendelkezünk felhasználói fiókkal és be vagyunk jelentkezve az oldalra.

Felhasználói adatok

Felhasználói személyes adatokat az oldal nem gyűjt. A külső hozzászólás rendszerben pedig a felhasználó saját maga rendelkezik a megadott információkkal. Erről a szolgáltatásról bővebben:

https://disqus.com/

A látogatók által beküldött hozzászólásokat automatikus spamszűrő szolgáltatás ellenőrizheti. Ha hozzászólunk, a hozzászólás és annak metaadatai nem meghatározható ideig a rendszerben maradnak. Ennek célja, hogy az összes ezt követő bármely hozzászólás általunk megismertté és jóváhagyottá váljon, azaz ne kerüljön fel a moderálandó hozzászólások listájára.

Kapcsolati adatok

Az oldallal kapcsolatosan az Impresszum oldalon tehetnek fel kérdéseket egy tetszőleges névvel, és egy email címmel, amennyiben választ is kérnek. Ezeket az adatokat a rendszer nem tárolja, csak továbbítja.

Save settings
Cookies settings