A Szív – 1937. július 24.
Szent Pantaleon vértanú
305 körül.
Július 27.
Szent Pantaleon tiszteletére Duna szigetén, Dunapentele mellett, a szerzetes-kolostor állott és a mostani Dunapentele község is Szent Pantaleonról kapta elnevezését. A kolostor még a török időben elpusztult, de alapjaiból csak nagyon mély vízállás mellett látható még néhány kődarab.
Szent Pantaleon ortodox ikon a 19. századból
Szent Pantaleon tisztelete visszanyúlik a IV. századba, mert abban az időben szenvedett vértanúhalált. Régi írók csodatevőnek és nagy vértanúnak szokták őt nevezni és a középkorban, mint az orvosok védőszentjét tisztelték és a germán népek a 14 segítő szent közé sorozzák.
Vértanúsága és élete hiteles iratokban alig maradt fenn, csak a legendák világa őrizte meg emlékét, de ezekből mégis megismerhetjük életének főbb mozzanatait.
A kisázsiai Nikomédiában született előkelő családból és atyja megrögzött pogány volt. Anyja keresztény volt, aki fiát is szent vallásában nevelte, de kora halála miatt csak kevés eredményt érhetett el gyermekével. Pantaleon tehát idősebb korában a pogányságban nevelődött és úgy látszott, hogy a keresztény igazságok egészen eltűntek lelkéből. Az ifjú az orvosi tudományt sajátította el és gyógyítási ügyességével túlszárnyalta kortársait. Tanítómestere a császári udvarba is magával vitte és ilymódon a Nikomédiában tartózkodó császárnak háziorvosa lett.
A fiatal orvos naponkint egy keresztény pap, Hermolaus, háza előtt haladt el, akinek feltűnt a fiatalember komolysága és nemes viselkedése. Annyira elütött a pogányoktól, hogy a pap kereszténynek gondolta. Hermolaus megismerkedett Pantaleonnal, így tudta meg, hogy anyja ugyan keresztény volt, de ő pogány és még él valami a lelkében azokból az igazságokból, melyeket anyjától hallott, de úgy gondolta, hogy anyagi előnyei miatt a pogányságban kell maradnia. Pantaleon többször is meglátogatta Hermolausz apót és beszélgetésük lassankint vallási kérdésekre terelődött és végre mindig jobban megszerette azt a hitet, melynek anyja is híve volt és mindig jobban belátta a keresztény hitnek igazságát. Megtéréséről azonban még szó sem lehetett.
Egyik nap azonban feltűnő eset történt. Éppen vallási kérdésekről gondolkodott, amikor egy kis gyermek holttestét látta maga előtt, mellette pedig élő vipera feküdt és mintegy mutatta, hogy a gyermeket ő ölte meg. Az orvos lelkében ez a gondolat támadt: “Ha igaz, amit a pap mondott, akkor Krisztus segítségül hívására ennek a gyilkos kígyónak el kell pusztulnia és a gyermeknek fel kell támadnia.” Alig, hogy ezt elgondolta, Isten meghallgatta imádságát. A gyermek csakugyan feltámadt, ő pedig barátjához sietett, elmondta neki az esetet és hét napi imádság és böjtölés után felvette a szent keresztséget.
Az újjászületés szentsége teljesen megváltoztatta. Szerette volna a pogány istenek szobrait lakásából eltávolítani, de atyja miatt nem tette meg. Buzgón imádkozott, hogy atyja ismerje meg a kereszténységet. Ez azonban lassan történt. Isten itt is kész volt szolgájának kérésére csodát tenni. Egy megvakult ember jött hozzá, aki már igen sok pénzt elköltött az orvosokra, de senki sem segíthetett rajta.
Gyógyító Pantaleon – Szt. Pantaleon templom Troyes
fotó: Francisco Lecaros
Pantaleon megismertette a beteget a keresztény hittel és saját erős hitével megérintette a beteg szemét és az visszanyerte a szeme világát. Ezt a csodát látta Pantaleon atyja is, akinek lelki szemei nyíltak meg és nemsokára megkeresztelkedett és ekkor lakásukat megtisztították a pogány bálványoktól.
Pantaleon ezentúl testi és lelki orvos lett egy személyben. Mikor atyja halála után nagy vagyont örökölt, ezt is jótékonyságra fordította, főképpen, mikor a Dioklécián-féle üldözés miatt igen sok keresztény elszegényedett és sokat szenvedtek a börtönben.
Pogány orvostársai azonban irigykedtek reá s mikor megtudták, hogy csodálatosan gyógyít, hite miatt feljelentették a császárnak. A feljelentés után nyomozást indítottak és kérdőre vonták a csodálatosan gyógyult vak embert. Ez megvallotta, hogy nem a pogány istenek, hanem Krisztus gyógyította meg. És kész volt inkább meghalni, mint hitét megtagadni. Ugyancsak elitélték Hermolaus papot és még két keresztényt. És ezután került sor az orvosra. A császár eleinte hízelgéssel akarta őt eltántorítani, később azonban a kínzáshoz nyúlt.
Gyógyító Pantaleon – Szt. Pantaleon templom Troyes
fotó: Francisco Lecaros
Pantaleon még a kihallgatás alatt is meggyógyított, egy inaszakadt embert és ez még jobban feldühösítette hóhérait. Karóhoz kötötték, vasfogókkal tépték és égő fáklyákkal sütögették. Az Üdvözítő megjelent neki és megvigasztalta. Hóhérai ezután olvasztott ónnal telt üstbe dobták, de ez nem ártott neki. Azután hatalmas követ kötöttek nyakára és a tengerbe dobták. A kő azonban Pantaleonnal együtt a víz színén úszott. Azután vadállatok elé dobták, de ezek nem bántották, szelíden eltávoztak tőle. Később bárddal akarták életét kioltani, de a pallós éle az első vágás után nem tett benne semmi kárt. A második csapás halálos volt, de a vértanú testéből nem vér, hanem tiszta tej folyt. A száraz fügefa, amely alatt a vértanú kiszenvedett, hirtelen virágpompába öltözött és a virág mindjárt gyümölccsé is érett. Mindez 305 körül történt.
Szent Pantaleont Szent Lukács mellett mint az orvosok védőszentjét tisztelik az Anyaszentegyházban.
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
