Szabad Föld 2014. július 4.
Orvos szentek csodái
SZÁMOS KÜLÖNÖS gyógyulás története fűződik a katolikus egyház szentjeihez, akik a feljegyzések szerint enyhítették a szenvedők kínjait. Sokuk nevét a mai napig valamelyik kórház viseli. Lássuk, melyikük milyen bajra ígért gyógyírt!
Úgy tartja a legenda: “A szent szűzi kezével gyöngéden megérintette a beteg béna felét, és így szólt: – Ím, fogadd hited szerint óhajtott egészségedet, a mi Urunk, Jézus Krisztus nevében! – És azonnal eltűnt. A férfi pedig, mikor fölébredt, teljesen egészségesnek érezte magát, fölkelt betegágyából, és sokadmagával – hiszen nemesember volt – szűz Margit soror sírjához ment. Ott mindenkinek nyilvánosan hirdette, hogy jótevője, Margit szűz érdemei miatt irgalmat nyert: a gyógyulás kegyelmét.” Árpád-házi Szent Margit – IV. Béla királyunk leánya – 1270-ben hunyt el. A fenti történet szerint egy nemesember, bizonyos Kátai Petrik járásképtelen volt, ezért nem zarándokolhatott a sírjához. Csak álmában látogatta meg Margitot, eztán mégis talpra tudott állni.
– Szent Balázshoz – a 14 segítő szent egyikéhez – főleg a torokbajtól szenvedők könyörögtek. A IV. században élt örmény püspök ugyanis megmentette egy halszálkát nyelt gyermek életét. A lélek sebeit éppúgy begyógyította a kereszt jelével, mint a testieket. A középkortól őt szólították, ha valakinek torkán akadt egy szálka, és a járványok idején is a vértanú püspökhöz fohászkodtak. A gyertyákkal végzett balázsolás templomi szertartásával folyamodtak hozzá.
– Szent Erazmust azok hívták, akik görcsöktől szenvedtek, illetve enyhülést kínált az altesti bajokban kínlódók és a vajúdó anyák számára.
– Szent Pantaleon kitanulta az orvoslást. Akkor tért meg, amikor az utcán egy halott gyermeket látott, akit mérges kígyó mart meg. A gyermek Pantaleon doktor imáinak hatására feléledt, míg a kígyó elpusztult. Később az orvos szent, akinek sokan köszönhették az egészségüket, egy vak öregnek adta vissza a látását. Hitéért megkínozták, de a kivégzési kísérletek ellenére is sértetlen maradt, dacolt a forró ólommal és a kerékbetöréssel.
Antoine de Favray: Szent Kozma és Damján sebet varr (1748)
– Szent Kozma és Damján ikrek voltak, értettek az orvosláshoz, s munkájukért nem fogadtak el pénzt. Később a betegek a tiszteletükre épített bazilikában aludtak, hogy álmukban nyerjenek gyógyulást. A legenda szerint e templom szolgája azt álmodta: a két szent levágta a fekélyes lábát, és helyébe egy nemrég elhunyt férfiét ültette. A két római orvosról – akik a magyar Szent Koronán is szerepelnek – ezért a szervátültetettek is megemlékeznek.
– Szent Pált, avagy Pál apostolt a hagyomány szerint fogfájás és malária gyötörte, emellett epilepsziában szenvedett, ezért azok könyörögtek hozzá, akiket ilyen rohamok gyötörtek.
– Szent Antal tüzének az orbáncot nevezték, kínját ráolvasásokkal kúrálta a népi gyógymód. Főleg az Antal nevű személyek – lehetőleg hetedik gyermekek – tűz csiholásával is enyhítették a baj fájdalmas tüneteit. Antal napján vélték leghatásosabbnak e praktikákat, amikor dolgozni is tilos volt, s orbáncot kaphatott, aki megszegte a tilalmat.
– Szent Rókus a pestisből felgyógyulók védőszentje, mivel maga is túlélte a fertőzést. Egy barlangba húzódott, hogy mások ne kaphassák el tőle a kórt. A középkori francia és spanyol városokban gyakran írtak a házak falára három betűt: V. S. R. (Vive Saint Roche – Éljen Szent Rókus!), így kértek védelmet e szenttől a pestis ellen.
– Kapisztrán Szent Jánosnak (1386–1456) része volt a nándorfehérvári diadalban, emellett több ezer gyógyulás főződik a nevéhez, kórházakat is alapított. Szentté avatott barátja, Sziénai Bernardin ereklyéit tette a betegekre, azzal űzte el a nyavalyát. A pestist azonban nem élte túl, a katonai táborban dúló járvány áldozata lett, mint Hunyadi János is.
Palágyi Edit
