Petőfi Népe – 1977. szeptember 25.
A honvédelmi követelmények és a népgazdasági érdekek figyelembevételével a Honvédelmi Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium több éves fejlesztési tevékenységének eredményeképpen sikerült kialakítani a TS-uszályokból létesíthető, hátországi közúti és vasúti hidakat – tudtuk meg azon a bemutatón, amelyet a minap rendeztek Dunaújváros, Szalkszentmárton térségében, s ahol megjelent: Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Urbán Lajos közlekedés- és postaügyi minisztériumi államtitkár, Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, valamint a Varsói Szerződés tagállamai magas rangú katonai szakemberei. Stadler János vezérőrnagy, miniszterhelyettes jelentésében vázolta a TS-uszályhíd honvédelmi, népgazdasági jelentőséget.
Több éve kísérleteznek, gondolkodnak a mérnökök, katonai szakemberek, hogy az ország védelmi képességének növelése érdekében a közlekedési hálózatot a népgazdasági és a honvédelmi érdekeknek megfelelően készítsék fel. Az országot gyakorlatilag a Duna és a Tisza három olyan részre osztja, amelyek között az összeköttetést csak hidak létesítésével lehet megoldani. A hidak lerombolása, elemi csapás, vagy javítása esetén a szállítási feladatok, az utánpótlás nagy nehézségekbe ütközne. Ezért fordultak a TS – tank és szárazárus – uszályok kettős hasznosítása irányába. A kedvező tapasztalatok arra ösztönözték a tervezőket, hogy ne csak közúti, de vasúti hidat is létesítsenek ezekből az úszó egységekből. Az uszályok alkalmasak nyersolaj, illetve vasérc, sóder és egyéb ömlesztett áru szállítására, de ugyanakkor teherbírásuknál fogva lehetőséget teremtettek arra, hogy a rájuk épített vasúti sínen az uszályokat összekapcsolva, szerelvényeket bocsássanak át a folyókon.
A bemutatót megelőzően Dunaújvárosban, illetve Szalkszentmárton vasútállomásról vasútépítő katonai alakulatok iparvágányt létesítettek a folyó partjáig.
Vasúti mellékszárnyon a partig, majd az uszályhídon át a Dunán
A kiképzési feladatok végrehajtása mellett mintegy 30 millió termelési értéket állítottak elő, amely a népgazdaság számára – Szalkszentmárton határában van az ország egyik legnagyobb sóderkincse – lehetővé teszi a sóder vasúton történő szállítását. Ez a két iparvágány csatlakoztatható a TS-uszályhídhoz, amelynek előállítása – figyelembe véve a békében történő alkalmazását – olcsóbb, mint a katonai hidak beszerzése. A TS-uszályhidak hasznosításának sokrétűségéről beszélt egyébként Kovács István, a MAHART vezérigazgatója is.
1977. szeptember 21.
Díszvendégek a bemutatón: Czinege Lajos vezérezredes (mikrofonnál), honvédelmi miniszter,
Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka, Urbán Lajos közlekedési- és postaügyi minisztériumi államtitkár
és a Varsói Szerződés katonai szakértői
fotó: MTI/Petrovits László
A fedélzetes uszály az Európa-hajók főbb méreteivel megegyezik, s korlátozás nélkül üzemeltethető bármely európai folyón. A szovjet tapasztalatokat alkalmazták, ám a változás nagyon jelentős. Az uszályokat nem a folyó vízfolyásának irányával szemben, hanem oldalt horgonyozzák le. A híd egyedülálló a maga nemében, olcsósága, illetve gyors összeszerelhetősége és alkalmazása szempontjából.
|
A vasúti TS uszályhídA hídon egyvágányú vasúti pálya átvezetése lehetséges. forrás: Kovács József: Ideiglenes és félállandó hidak
|
Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a bemutató során elmondta, hogy a műszaki szakembereknek nagyon sok problémát kellett megoldaniok, de a céltudatos tevékenység meghozta az eredményt. Az alapfeladatot kiválóan oldották meg, ám mindig lesz újítani, javítani való ezen a konstrukción. A miniszter aláhúzta, hogy a híd megtervezése, kivitelezése rendkívül jelentős a népgazdaság és a honvédelem szempontjából, s külön köszönetét mondott a MAHART, a MÁV és a honvédség szakembereinek.
Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter a tervezők körében
Meglehetősen zord volt az idő, csepegett az eső, hűvös szél borzolta a Duna hullámait. A TS-uszályhíd majdnem készen állt, csupán egyetlen uszály hiányzott a teljes összekapcsoláshoz. A Kaposvár tolóhajó adott jelre a horgonyokon nyugvó uszályok közé tolta a hiányzót, olyan pontosan, hogy az uszályok között mindössze 3 centiméter volt a távolság. Ezt a feladatot rendkívül rövid idő alatt sikerült megoldani. Az összekapcsolást követően nem sokkal, Szalkszentmárton irányából elindult az első, majd a második szerelvény. A hídra rágördülő, meglehetősen nagy súlyú vonat mindössze néhány centiméterre süllyesztette meg az első uszályt, ám amikor a mozdony a híd közepére ért, a híd a súlyelosztás törvényszerűsége értelmében mereven, mozdulatlanul állt.
A tolóhajó helyére illeszti az uszályt
A tervezőnek több kérdésre kellett válaszolni. Az uszályok és a hídfő között az átmenetet úgy oldották meg, hogy önjáró uszályra szerelt provizórium – a vasúti pályát korábban erre ráépítették – biztosítja a part, illetve a híd közötti összeköttetést. A vasúti uszályhíd a kiépített csatlakozó vasútvonalszakaszon és parti hídfő esetén gyors ütemben építhető és adható át a forgalomnak. A híd bármilyen típusú vonat átbocsátására képes, ugyanakkor a hajózó út biztosítása céljából könnyen nyitható és zárható. Külön öröm volt hallani, hogy a TS vasúti uszályhidat magyar tervezők, saját anyagból, jó együttműködéssel, a MAHART üzemében készítették el. Ezzel a kettős hasznosítású berendezéssel nemcsak népgazdaságunk, de honvédelmünk is erősödött.
A vasúti feljáróhíd beépítése
Gémes Gábor
Mára nem sok maradt az egykori vasútvonalból, amit az 1977-es bemutató után még egy alkalommal használtak. A Szalki-szigeten található rövid szakasz, illetve a túloldalon még fellelhető útvonal vasúti közlekedésre már teljesen alkalmatlan. Szalkszentmárton és a Duna között több helyen hiányos, és a természet is átvette az uralmat a pályaszerkezet felett, erről az alábbi fotóalbum is árulkodhat.
TS-uszályhídra vezető mellékvágány /2018, 2021, 2022 és 2023 – KÉPEK
