1944 áprilisa…

Soroksári út, a csepeli kikötő, Csepel szőnyegbombázásakor szüleimmel a Kvassay-zsilip előtt álló Radvány gőzösön voltunk, ahol édesapám szolgálatot teljesített. Ragyogóan szép idő volt. Olyan tíz óra tájban megszólaltak a szirénák. Kiszaladtunk a hajó fedélzetére. Máris megjelentek a Liberatorok, az ezüstmadarak az égen. “Ki a vízpartra!” – hangzott el az erélyes felszólítás. De már rengett a föld, tajtékoztak a hullámok, és mindenünnen jajveszékelés hallatszott. Égett a papírgyár, a Csepeli Olajfinomító. Iszonyú órák következtek azután, hogy lefújták a légiriadót. A lovak eszeveszetten száguldoztak a Kvassay Jenő úton, emberi testrészeket sodort a Duna a vízpartra. Valóban emberfejekkel labdázott a Sors!


bombázás a Csepel sziget fölött

“Csomagoljatok, és az első személyhajóval utazzatok haza, Dunapentelére!” – mondta apám. Előző nap érkeztem ugyanis szüléimhez Kecskemétről, ahol gimnáziumba jártam.
Tehát csomagoltunk és útra keltünk. A Vigadó térről indult az Erzsébet királyné személyszállító hajó, rengeteg utassal. Mindenki félt, rettegett. Tudomásunk volt róla, hogy az elmúlt éjszaka az amerikai repülők úszóaknákat dobtak a Dunába. De arról is értesültünk, hogy ezeket a folyamőrség még a hajnali órákban felrobbantotta. Ezért is merte a MF Rt. hajóját kifuttatni Budapestről.

Erzsébet királyné gőzhajó Budapesten

Jó tempóban haladtunk. A fedélzeten üldögéltünk, és csodáltuk a tájat, a tavasz üzenetével, az erőtlen fényű napsugár szelíden simogatott még. Egy fiatalasszony ült mellettünk, három apró gyerekkel. A legkisebb még cumikázott. Már-már a pentelei hajóállomáshoz értünk, amikor az asszonyka anyámhoz fordult kérdésével: “Mit tegyünk, ha netán aknára futunk?” “A padhoz kapaszkodjanak, amelyen ülünk” – volt a határozott válasz.
Kikötött a hajó, kiszálltunk. Még a Szigetben jártunk, amikor egy óriási robbanásra lettünk figyelmesek. Majd egy vízoszlopot láttunk, amely jelezte, hogy a hajó aknára futott és felrobbant a vecsei kanyarban. A későbbiekben a mentésben részt vevők elmondták, hogy a víz piroslott az embervértől. A hajó kettétörött és elsüllyedt. Hogy az útitársainkkal mi lett, nem tudom. Hálát adok a jó Istennek, hogy tenyerén tartott bennünket és megmentett a haláltól.

Németh Istvánné, Nádasdladány

Megjelent: Szabad Föld 2003. március 7.

Világháborús roncsok
a Duna Csepel-sziget és Paks közötti folyószakaszán

I. rész

Az első világháború végső szakaszában zsákmányolt orosz gyártmányú tengeri érintőaknák akadályozták a dunai hajózást. A Dunavecse alatt az 1568. folyamkilomé­ternél elhelyezett aknazár felszedését követően azonban biztonságossá vált a hajózás. Húsz évvel később az újabb világégés idején jelentősen megnőtt a hajóforgalom. Becslések szerint ekkor 500 vontatóhajó, 3000 szárazárut szállító uszály, 230 tankuszály hajózott a folyó Fekete-tenger­től Passauig tartó szakaszán.
A vízi utat elsősorban hadihasználatra vették igénybe. A hajózás akadályoztatása érdekében 1944. április 8-ától a szövetséges légierő mágneses aknákkal szórta tele.
A legtöbb aknát Mohács és Paks között helyezték el. Pakstól felfelé már csak hosszan elszórva, egyre csökkenő mértékben telepítettek aknákat Budafok határáig.1
A magyarországi folyószakaszra 1944. április 12-éről 13-ára virradó éjszaka 34 aknarakó repülőgép aknákat szórt a vízbe. Ezek közül egy repülőgép egészen Rácalmásig hozta halálos terhét.
Ezt az eddig ismeretlennek számító eseményt a csendőrség így jelentette: “1944. 04. 13. 03 óra, Bölcske (Tolna megye). A község közelében lévő Duna felett egy 4 motoros gép alacsonyra leereszkedve 5-6 ízben elrepült, miközben 5-6 víziaknának a vízbe való zuhanását lehetett hallani. Kár nincs. 1944.04.13.04 óra, Rácalmás (Fejér megye). Egy négymotoros gép kb. 50 méter magasságra leereszkedve a Dunába 3 db aknát dobott le. Kár nincs.”2
Kár nincs! Ezen a szakaszon.
Az alsó Duna-szakaszra 8-án és 11-én ledobott aknákról elterjedt hírek viszont az egész folyamon bizonytalanná tették a hajózást.
Az aknatelepítés következményeit figyelte a Brit Admiralitás Torpedók és Aknák Igazgatósága, és a következőt jegyezték fel: “Az első aknatelepítések áprilisban teljesen felkészületlenül érték az ellenséget. Aknamentesítő eszközeik egyáltalán nem felelnek meg a kor színvonalának. Emiatt a forgalom a folyó jelentős részén teljesen leállt.”
Az 1944. április 14-éről 15-ére virradó éjszaka a 178. Sq Liberátor IV típusú repülőgépei ereszkedtek a vízfelszín közelébe, ismét aknákat telepítve a vízbe. A bevetés folyamán a megsérült aknarakó repülőgépek közül az EV 290 és az EV 825 jelzésű repülőgépek Olaszország területén lezuhantak.
Az ejtőernyővel ledobott indukciós aknák olyan új típusú harceszközök voltak, amelyek elhárítására a magyar folyamerők nem voltak felkészülve. A Német Haditengerészet Dunai Aknaszolgálata a magyar folyamőrségnek nem adta át az ismeretlen aknák műszaki adatait, így az aknamentesítést is a németek végezték. De ez csak részben sikerült nekik. Az aknatelepítést követően április 15-én délelőtt az MFTR Erzsébet Királyné kerekes gőzös Apostagnál, az 1570. fkm-nél aknára futott, 30 utasa megsebesült. A hajó jól képzett személyzete a sérült hajót süllyedése előtt a partra futtatta, így kiemelése rövid időn belül megtörténhetett. A hajóforgalom megbénult. A bekövetkezett aknarobbanás és a 16-án éjjel Duna­vecse-Dunapentele között megfigyelt – Budapest bombázása után hazatérő – repülőgépek látványa fokozta a veszélyt. A hónap végére már 11 gőz- és motoros hajó várt megrakott uszályokkal indulásra készen Budapest, Dunapentele, Paks kikötőiben.
A kockázatosnak ígérkező hajózás 30-án indult újra. A hajnalban induló hajók közül 10 órakor a Rasser nevű motoros vontatóhajó az 1550,1 fkm-nél a hajózóút jobb oldalán aknára futott, a motoros megsérült. A vontatmányához tartozó D.G.T. 65100 jelű uszály az aknarobbanást követően lehorgonyzott, orral a folyásiránnyal szemben megállt, és ott elsüllyedt. Az uszályon tartózkodók közül három német katona eltűnt, egy fő megsebesült.
Az aknarobbanást látva a karavánt követő bolgár B.P.D. Russe motoros hajó hadianyagot szállító vontatmányával azonnal visszafordult, de az 1552 fkm-nél a hajózóút közepén szintén aknára futott, a négy méter mély vízben elsüllyedt. Személyzetéből 4 fő eltűnt.


1. ábra: Felrobbantott mederpillér

Ez a nap nem múlt el további események nélkül. A délutáni órákban a vízen felfelé közlekedő Augsburg mo­toros hajó nyersvas szállítmányával a délelőtti aknarobbanástól elsüllyedt hajók látótávolságába került. A belvízi hajózás előírásai szerint jobbra húzódva igyekezett minél távolabb kitérni a veszélyesnek ítélt körzetből, de még meg sem közelíthette a roncsokat, mert ekkor az 1549,4 fkm-nél a hajózóút bal oldalán aknára futott, orral felfelé elsüllyedt. A vízből kilátszó hajó személyzete sértetlen maradt. A vontatmányhoz tartozó, liszttel megrakott 6548 számú uszály elsüllyedt, melynek személyzete szintén sértetlen maradt.
Az aknarakó repülőgépek személyzete rettegésben élte meg a bevetéseket. Félelmükben időnként minden ártalmatlan épületre és általuk meghatározhatatlan céltárgyra tüzet nyitottak fedélzeti fegyvereikből. így történhetett meg Apostag-Foktő szakaszon 5-éről 6-ára virradó éjszaka, hogy a víz fölé ereszkedő 20 Wellington és 11 Liberátor közül az egyik repülőgép személyzete minden kiváltó ok nélkül, az aknarakás körzetében géppuskázta a parton észlelt fényeket. Az alacsonyra szálló repülőgépeket a csendőrségi megfigyelő is jelentette.
“1944. 05. 05. 23-24 óra: Harta hajóállomástól 4 km-re északra, a Duna felett ellenséges repülőgépek 20-30 méterre leereszkedve 4 db aknát dobtak le. Az ellenséges gépekről a csendőrjárőrt észrevették, és géppuskával tüzet nyitottak rájuk. A gépek visszafordulva a hartai hajóállomást géppuskázták. Madocsa községnél a dunai vízimalmot is lőtték. A ledobott aknák közül 01 óra tájban a hartai hajóállomás közelében 2 db felrobbant, de kárt nem okoztak.”


2. ábra: Az újjáépített híd jeges árvíz idején


3. ábra: József Attila úszódaru szádfalazást készít


4. ábra: A Nemzet úszómű az új híd építésénél


5. ábra: Éjszakai műszak a roncsemelések folyamán


6. ábra: Dunaföldvári bejárati kapuzat

A felrobbant aknák a továbbiakban némi bizakodással töltötték el a hajóskapitányokat. “Talán nem is működnek” – feltételezték nem tudván, hogy aznap 105 db akna került a Duna fenekére. Ezek még aznap több veszteséget okoztak. Az 1546,1 fkm-nél a hartai hajóállomástól 100 méterre, a hajózóút bal oldalán aknára futott a magyar Bánffy vontató gőzös, orral a folyásiránnyal szemben merült a víz alá. A folyamőrség vesztesége: 10 fő eltűnt, 6 fő súlyosan, 6 fő könnyebben megsebesült. A hajó polgári személyzetéből 7 fő eltűnt, 2 fő súlyosan, 4 fő könnyebben megsebesült. A folyamőrök közül 5 fő, a matrózok közül 4 fő sértetlen maradt. A sebesülteket a kalocsai kórházba szállították. A rettegve közlekedő vontatmányok igyekeztek az alacsony zátonyos részek szélein hajózni, mert még abban a hitben éltek, hogy a vízbe dobott aknák a vízfelszín fodrozódásával jelzik helyüket. Az angol légierő azonban nem sok időt hagyott a nyugodt, tapogatózó hajózás és aknamentesítés megszervezéséhez.
Az angol aknarakók május 9-ről 10-ére virradó éjjel újra megjelentek. Ekkor 9 Liberátor repülőgép rakta le “48 db tojását”, és veszteség nélkül tért vissza bázisára. Az aknarakásnak súlyosabbnál súlyosabb következményei lettek.
1944. 05. 14.18 óra 50 perc: Harta község határában az 1549. fkm-nél a Korneuburg gőzös 7 vontatmánya közül 2 uszály aknára futott és elsüllyedt. A robbanástól a J.R.P. 26 803 számú tüzérségi lőszert szállító uszály megsérült, majd hamarosan elsüllyedt. A közelben levő Comos XLIX számú uszály szintén megsérült, de úszóképes maradt – legalábbis a jelentés időszakában, majd később ez is elsüllyedt. 2 halott, 1 súlyos sebesülés volt az esemény során. A jelentésekben szereplő uszályok a bal part mellett helyezkedtek el, és tőlük 30 méterre volt részben elsüllyedve a 5974 számú uszály is, mely szintén aznap került a víz alá.
1944. 05.15.12 óra 30 perc, Harta. Az 1549. fkm-nél a München vontató gőzös vontájában lévő S.T.N. Comos XLVII számú uszály tüzérségi lőszer rakományával aknára futott. Az uszály a partra vontatás során elsüllyedt. A 3 súlyos sebesültet a kalocsai kórházba szállították.
1944. 05.15.17 óra 30 perckor egy uszálykormányos a sérült uszályok rendezése során a Dunába esett és megfulladt.
1944. 05. 16. 8 óra: Kisapostagnál a 450 lóerős, 1,1 méter merülésű Szigliget vontatógőzös által vontatott uszályok közül 2 aknára futott és elsüllyedt. 1 halott, 3 eltűnt, 1 súlyos, 2 könnyebb sebesült. A vontató és további 3 uszálya nem rongálódott meg. Rakománya lőszer, szén, gépkocsik, üres hordók.
1944. 05. 16. 09 óra 50 perc. Az 1549. fkm-nél a Kresencz-Wallner motoros hajó aknára futott és elsüllyedt. 2 uszálya megsérült, de úszóképes maradt.
1944. 05. 22. 15 óra 30 perc, Dunapataj. A 1539. fkm-nél a Honstein nevű motoros hajó 10 uszálya közül a hátsó sorban levő J.R.P. 19.801 sz. üres uszály aknára futott, és a partra vontatás során elsüllyedt. Az aknarobbanásnak egy könnyű sebesültje volt. Vascsöveket és tüzérségi lőszert szállító két uszálya szintén megsérült, de úszóképes maradt.
Az aknásítás tovább folytatódott. 29-én 12 repülőgép a Budapest feletti szakaszra, 31-én 52 repülőgép a 40 Sq-tól Bölcske-Solt-Fajsz szakaszon rakta le aknáit.
Az aknákkal telített folyó tovább szedte áldozatait.
1944. 06. 12. 14 óra 10 perc-kor az 1553,8 fkm-nél a Hali motoros 2 uszálya aknára futott és felrobbant. A vontató is megsérült. Az aknarobbanásnak két sebesültje volt. Valószínűleg a vontatmányához tartozott a DGT 67171 számú, szénnel megrakott uszály is. Ennek az orr-­részét az aknarobbanás teljesen szétroncsolta.
1944.06.13.15 óra. Az 1555. fkm-nél a Kulm nevű D.G.T. gőzös J.R.P. 26.624 számú, részben szénnel rakott uszálya aknára futott, kigyulladt és elsüllyedt. Tüzétől kigyulladt a J.R.P. 27.319 sz. uszály is. Az eseménynek 4 halottja és 3 sebesültje volt.
A korabeli jelentések erre a szakaszra további veszteséget már alig jegyeztek fel, de a nem hivatalos feljegyzések fennmaradtak. A vízi cserkészek a nyár folyamán még javában túráztak a Dunán, s néha feljegyezték térképeikre megfigyeléseiket.3
Ezek egy része több adatot megerősít vagy kiegészít.
Az 1568,2 fkm-nél orral felfelé vízből kilátszó uszályt láttak, mely a hajózó út jobb oldalán ült a meder aljára.


7. ábra: A Cserhalom vontatógőzös 1944-ben


8. ábra: A Bakony vontatógőzös az 1950-es években

Ezt az uszályt SBD 150 jelzésűnek azonosították. A háború után ez a hajó még sok gondot okozott. Száz méterrel lejjebb, ugyanabban a vonalban a MFTR 725 számú 698 tonnás uszályát látták részben elsüllyedve, mely szenet szállított. Az 1567. fkm-nél és az 1565. fkm-nél a part felé menekített, de ott elsüllyedt Comos T 09714 és Comos T XVI számú sérült tartályuszályok voltak kikötve. Az utóbbi a megfigyelés időszakában még részben úszóképes lehetett Az 1549, 9 fkm-nél elsüllyedt Augsburg motoros hajót már a nyár közepén a JRP 27325 számú uszállyal megkezdték kiemelni, de ezt a háború alatt nem fejezték be, hiszen 1945 áprilisában még a víz alatt volt a hajó. Az 1540,1 fkm-nél, a jobb parton, a Comos Krems nevű sérült motoros hajójának jobb hátulja mélyen a víz alá lógott. Ez utóbbi vízi jármű ki­emelése megtörtént, az 1542,2 fkm-nél. J.R.P. 26625 és a 1542,3 fkm-nél a 06701 sz. uszállyal együtt, de a motoros csak tiszavirág életet élhetett meg. A háború után az 1804. fkm-nél találták meg ismét elsüllyesztve, a víz alatt. Roncsait még 1970-ben is jelentették.4

Jegyzetek
A hajók jelzéseit a korabeli jelentésekből vettük át. Ebből adódóan egy-egy hajó eltérő jelzéssel is előfordulhat.

  1. Itt vették ki a hetvenes években az utolsó mágneses aknát a budafoki szikla robbantása folyamán, és itt voltak a háború után a kettétört Wien tartályhajó maradványai is a víz alatt.
  2. Csendőrségi jelentések: Jánkfalvy Zoltán adatközlése alapján.
  3. Vízi cserkészek térképjelölései: Bokody József.
  4. 14.310/1975 sz. összefoglaló jelentés, az 1971. évi adatszolgáltatás alapján: Perlaki József ÁBKSZ-ügyintéző.

A Dunában elsüllyedt hajók jegyzéke

Megjegyzés: A hajóneveket az eredeti iratból másolták át, írásmódjuk nem szabályos, (szerk.)

Tóth Ferenc

(Folytatjuk)

Második rész – Hullámsír II.

Megjelent: Haditechnika 2001/1

További felhasznált képek:
fortepan.hu
hajoregiszter.hu

Bombázó a pentelei határ fölött

Dunaujvaros