Rosti Pál

földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja

(1830. Pest – 1874. Dunapentele)

Schrecker Ignác fényképe Rosti Pálról /1865 k.

Barkóczi Rosti Pál három leánygyermek után negyedikként születik Pesten a nagymúltú nemesi családba, 1830. november 22. előtt, ugyanis november 22-én keresztelik meg a pesti belvárosi német templomban, az anyakönyvbe pontatlanul őt és édesapját is pontos i-vel jegyzik be.
Gyulai otthonukban, majd pesti palotájukban kiváló oktatásban részesül. Rosti korán a sportok, a világnyelvek, a szépírás, a zene, a művészetek kedvelője és ismerője lesz.
Egyik nevelője az első ismert magyarországi dagerrotípiákat elkészítő Vállas Antal, a matematika, a földrajz tudósa, aki a szabadságharc leverése után kitelepül Amerikába. Szemléletét és tanítását követve bizonyosan hozzájárul ahhoz, hogy Pál majd maga is világutazóvá váljon. Pál felsőbb iskoláit Pesten a bencéseknél végzi. A Költészeti zsenge mutatványok 1846-ban Pesten című kötetben egy vers szerzőjeként jelenik meg először.
A Rosty család kamarazenei rendezvényein édesapja, Rosty Albert, aki brácsán játszik, hírneves előadókkal lép fel. Náluk 1939-ben Pesten Liszt Ferenc is megfordul. A család szalonjában találkoznak rendszeresen a reformer szellemiségű ifjú centralisták, olyan ismert nevekkel, mint Eötvös, Trefort, Szalay és mások. Pál nővéreinek kezét is e körből kérik meg; Rosty Ágnest Eötvös József, Rosty Ilonát Trefort Ágoston veszi el feleségül. Ágnes hozománya Puszta Szenttornya, Ilona hozománya Csabacsűd, így Eötvös és Trefort is évekig e birtokokon gazdálkodnak.
1847-ben meghal Pál édesapja Rosty Albert. Pál még 17 éves sincs, amikor megörökli a dunapentelei birtokot.
Az ifjú Rostit az 1848–49-es forradalom és szabadságharc lelkesíti. A magyar emigráció személyi adatait tartalmazó kötetben Kerbeny Károly listáján minisztériumi hivatalnokként tartják nyilván.
Szeptember 28-án, a császári tárgyaló Lamberg utcai meggyilkolása napján Batthyányi Lajos miniszterelnök lemond és a tárgyalás-kiegyezés párti, miniszteri és államtitkári rangban tevékenykedő Eötvös József és Trefort Ágoston családostul Salzburgba távoznak.
Az alig 18 éves Rosti Pál szellemiségére és kiállására jellemző, hogy a legszűkebb rokonságból magára maradva is kitart a forradalom szolgálatában. Katonai reguláris listákban ugyan nem került azonosításra, de az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletétel után, a leszámolási előkészületek hírére 1849. szeptemberében Trefort Ágoston veszélyesnek ítéli meg a helyzetet és érte jön, hogy – mint írja – Palit magammal vigyem. Salzburgba, majd október 8-9 körül érkeznek Münchenbe, az úton értesülnek lesújtva Batthyány kivégzéséről.
Münchenben a Trefort és Eötvös családdal lakik, így a Rosty testvérekből három, Ágnes, Ilona és Pál, ismét együtt élnek. Pál azonnal megkezdi tanulmányait a müncheni egyetemen, közel négy éven át természettudományokat, vegytant és gazdászatot tanul.
1850-től Rosti a Magyarhoni Földtani Társulat tagja.
1853-ban a Magyar Képzőművészeti Társulat egyik alapítója.
1854-ben válik nagykorúvá, ekkortól rendelkezik teljességgel dunapentelei birtokainak jövedelme felett. Olvasmányaiból is táplálkozva gyermekkorától vágyik Amerikába.
1854 végén felkészülésül európai körútra indul. Alexander von Humbolt világhírű német professzor Amerika tudományos feltérképezéséről, felméréséről megjelentetett könyve inspirálja saját célállomásainak kitűzését és feldolgozásának tematikáját.
1855-ben Weimarban meglátogatja Liszt Ferencet, aki ajánlólevelekkel látja el párizsi tartózkodásához. Párizsban megismeri és elsajátítja a fényképészet korai szintjének legfejlettebb fotografálási eljárásait.
Ezt követően Nagy-Britanniában Pulszky Ferencnek, a forradalmi emigráció nagy műveltségű vezetőjének baráti útmutatásait követve főleg gyalog, keresztül-kasul bejárja a szigetországot, tudatosan fejlesztve földtani, botanikai, földrajzi és néprajzi ismereteit, és nem utolsó sorban fizikai képességeit, edzettségét is.
1856 augusztus 4-én hajóra száll, irány Amerika, USA és Kanada, majd az Észak-amerikai kontinenst – délnek tartva, mintegy a közepénél keresztül vágva – tudományos alapossággal felméri. New Orleansban feltehetően volt magántanára, Vállas Antal professzor vendége, aki ekkorra – kávéültetvényes múltját követően – már hajózási akadémiát vezet.
New Orleansból 1857 januárjában hajózik tovább a Latin-amerikai térségbe. Alexander von Humbolt stábbal támogatott utazásainak nyomdokait meghaladva – kalandos és veszélyes utakon át, a maga erejéből – feltárja, és e korszakban egyedülálló fotográfiákkal dokumentálja Kuba, St. Thomas szigete, Venezuela,Trinidad and Tobago, a Karibi szigetek, és Mexikó specifikus jellegzetességeit. 1858 áprilisában tér vissza az USA-ba, New Orleansba, ahol két hónapot tölt, feltehetően szintén gyermekkori magántanáránál, Vállas Antal professzornál.
1858. augusztus 8-án, kereken 2 év amerikai távollét után száll hajóra New Yorkban és tér vissza Britanniába. Európába érkezve rendezi a mexikói bandák által megtépázott tárgyi gyűjteményét, feljegyzéseit, rajzait és nem utolsó sorban a Latin-Amerikában készített fotográfiáit.

Az első magyar fényképező turista

Legalább 5 fotográfia albumot köttet Párizsban: az elsőt 1858. november 1-én Berlinben az utazását inspiráló Alexander von Humboldt tudósfejedelemnek adja át, aki meghatódva látja viszont a mintegy fél évszázaddal korábbi utazásainak ikonikus helyszíneit.
1858. november 4-én már Pesten van, majd 1859 január végén fotográfia albumát a Nemzeti Casinóban állítja ki, február végén pedig ezt a példányt a Magyar Nemzeti Múzeumnak adományozza. További három fotográfia albumát pedig leánytestvéreinek, Ágnesnek, Ilonának és Annának adja át. Az albumok közül ma az Amadei (született Rosty) Annának adott példány a legteljesebb:
47 fotográfiával, Kuba, Venezuela és Mexikó földjéről. Ez az eredeti példány ma MNM gondozásában van, amelyek vintázsok alapján készített fotográfiák. Ezek kiváló szintű reprodukciói eredeti méretben, már a 2021-es kiállításunk óta városunk birtokában vannak.

Rosti Pál – Uti emlékezetek Amerikából /részletek

Élményeit és tapasztalatait Rosti Pál az Uti emlékezetek Amerikából címmel írja meg és jelenteti meg könyvalakban (Pest, 1861). Tudományos körökben is feltűnést kelt munkája; 1861-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választják.
1860-tól hol Pesten, hol Dunapentelén él. 1860 decemberében a Fejér megyei bizottmányban Dunapentele képviselőjévé választják.

SPORT:
Rosti Pál legalább akkora figyelmet fordít testi, fizikai állapota karbantartására, mint szelleme pallérozására. Társaival megalapítja a Budapesti Hajósegyletet. 1862-ben barátjával, müncheni egyetemi társával, távoli rokonával, Birly Istvánnal Rotterdamtól Pestig nemzetközi figyelmet keltő csónaktúrát teljesítenek, kétpár evezős, mini vitorlás lélekvesztőn, ami korábban még senkinek sem sikerült. Rajnán fel (!)- Majnán fel (!) – a Lajos csatorna zsiliprendszerén át Kelheimig – s onnan a háborgó Dunán le Pestig!
Rekorddöntés, másfélezer kilométer, magyar zászlóval, a pesti csolnakda egyenruhájában. Kitüntető módon tiszteletükre Pesten “Birly-Rosti” evezős futamokat szerveznek. Rostit és Birlyt egyébként a balatonfüredi yacht klub alapítói között is viszont látjuk. Rosti Pál egyébként egészen 1871-ig rendszeresen evez a Dunán csónakjával. Pest, Dunapentele, Dunaföldvár, Paks között. Ellida nevű csónakját unokaöccsének, Eötvös Lorántnak ajándékozza.

Csolnak-Út Rotterdamtól Pestig

ZENE:
Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Richard Wagner és Liszt Ferenc barátja, zenei programok szervezője, egyesületek tagja. A zenei bemutatókról, fesztiválokról cikkeket jelentet meg, egyike azoknak, akik legtöbbet tesznek a Zeneakadémia megalapítása és Liszt Ferenc kinevezése érdekében. Rosti egyébként Eötvös, Trefort, Deák Ferenc, Andrássy Gyula felé is személyesen jár el ez ügyben. Liszt Ferenc állandó kísérője Magyarországon.

KÖZÉLET:
Tagja Dunapentele mezőváros képviselő-testületének.
1870-ben a Dunapentelei Kaszinó Társaság egyik alapítója, mely a település első polgári értékeken alapuló és azokat kifejező kulturális egyesülete.
1871 A Magyar Királyi Természettudományi Társulat tagja.
1872-től Fejér vármegye Törvényhatósági Bizottságának tagja. Dunapentele szellemi arculatának meghatározó személyisége, a dunapentelei iskolaszék elnöke, helyben a klasszikus zenei oktatás kezdeményezője és szervezője. Sógorai, Eötvös József és Trefort Ágoston révén a vallás- és közoktatásügyek beavatott ismerője.

Társasági ember, legalább hat nyelven beszél, többek között a pesti Wohl nővérek híres irodalmi szalonját látogatja, ahol a Wohl nővérek őt zseniális Rostiként emlegetik. Példamutató a magyar hagyományok megőrzésében is. A sok közül egy örök érvényű idézet Rosti Páltól: “.Jaj annak a népnek, mely régi nemzeti, speciﬁkus szokásait elhanyagolja! Minden elhagyott régi szokás egy darabka, ami a nemzeti jellegből törik le, míg végre csak a törzs marad, de csak mint tuskó…”

1873. május 29. Weimar, Poroszország. Liszt levelezéséből értesülünk, hogy Krisztus-oratóriumának előadásán ott volt Rosti Pál is.
1874. június-szeptember. Júniusban Liszt még Augusz Antalon keresztül kottát küld Rostinak, de szeptemberben már ő is tud súlyos betegségéről: “kitűnő barátunk Rosty csakugyan gyógyíthatatlan, mint mondod. Még mindig nem tudom elhinni, remélem, hogy előtte hagyom el ezt az árnyékvilágot.”
1874.december 3. Barátjának – Jókai “aranyemberének”, Tímár Mihály alakjának mintát adó – Janicsáry Mihálynak kastélyában végrendelkezik, ahol hosszú hetek óta váltásban Rosty Ágnes, Trefort Edit, Rosty Anna ápolja. Nem csak a családja, rokonai, de a tiszteletét élvező személyek, a köz, az iskola és birtoka művelőinek javára.

Pálhalma névadója: Rosti Pál

UTÓÉLET:
Levelezésekben, dokumentumokban elejtett utalásokból vélhetőek szerelmi szálak. Említhetjük Prielle Kornélia színésznőt, Kedelényi Vilma költőnőt, Wass Ottilia grófnőt, költőnőt, Erdély nagyasszonyát.
1874. december 20., a Vasárnapi Újság írja: “Ritka szép és gazdag rózsagyűjteményéről nevezetes kerti Tusculanumban lakott”. Itt érte a halál 1874. december 7-én. Másnap, végakarata szerint a pentelei római katolikus temetőben helyezik örök nyugalomba.
Liszt Ferenc levelezésében az év három nagy halottja közé sorolja Rosti Pált.

Sírja egyedül védett besorolású a térségben, a Nemzeti Örökség Intézet által vezetett Nemzeti Sírkert országos kataszterében a nemzet kiválóságainak szűk hatezres állományában tartják nyilván.

Rosti Pál – Fényképi Gyűjtemény