Galla Endre
festőművész
(1897. VI. 28. Dunapentele – 1971. XI. 15. Budapest)
Ifj. Galla Endre 1897. június 28-án született Dunapentelén. Édesapja, id. Galla Endre 1895-től 1913-ig a helyi elemi iskola tanítója majd igazgatója, ez utóbbi minőségben az 1907-ben épült Állami Elemi Mindennapos Iskola lakója. Édesanyja Molnár Rozália, Pentelei Molnár János festőművész húga. Ifjabb Galla Endre elemi iskolai tanulmányait Dunapentelén, középiskoláit Kalocsán végezte, majd a család 1913-as Budapestre költözése után a fővárosban tanult tovább.
1914-ben 17 éves, amikor kitör az első világháború. Kordokumentum értékű, kivételes rajztehetséget mutató katonaportrékat ismerünk tőle 1919-ig, amelyeket a fővárosi Szekerész laktanyában és Kalocsán készített.
1916-1923 között a Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet szerzett, majd a Főiskola továbbképző művészeti szakán Csók István és Benkhard Ágost tanítványa lett.
Az ekkor már nemzetközi hírű alkotó Pentelei Molnár János tanítást ugyan sehol sem vállalt, de ismerve unokaöccse nem mindennapi szárnybontogatásait, ifjabb Galla Endrét személyesen is beavatja is a művészi festés mesterfogásaiba.
1924-től állított ki, a Műcsarnok állandó kiállítója volt. 1933-ban Rákospalotán gyűjteményes kiállítást rendeztek festményeiből. Legyen a téma tájkép, életkép, portré a művészi látásmód mindig erőssége. Akvarell, olajfestmény, rajz technikával alkotásai mind-mind mesterművek, pasztellképei pedig egyenesen lehengerlő hatásúak.
1925-től a fővárosi Dózsa gimnáziumban rajztanár, évtizedeken át neves művészeket kinevelő legendás önképzőköröket vezet. A második világháborúban – festőeszközök híján – egészen 1945-ig Foksányban (Focsani), a hírhedt gyűjtőtábor poklában megint csak sorsokat kifejező katonaportrékat rajzol.
Több jelentős rajzpedagógiai tankönyvnek és tanári segédkönyvnek szerzője, ill. társszerzője, később szakfelügyelő nyugdíjazásáig
Családjával Újpesten élt, pedagógusi elfoglaltságai mellett lakásműtermében is folyamatosan alkotott, műveit főként megrendelésre készítette. 1971. november 15-én, Újpesten hunyt el.
Rácdomb előterében a vízimalommal
1960-ban a Pedagógusok Szakszervezete – őt elsőként – Székely Bertalan-emlékéremmel tüntette ki. Gazdag hagyatékából mintegy 260 művet ismerünk a művész családjának jóvoltából.