Élet és Tudomány 2004. május 14.
KOSÁRFÜLES HÍD DUNAÚJVÁROSNÁL
Az új híd az M8-as autópálya új szakaszának hídjaként épül meg. Az M8-as lekanyarodik majd Dunaújváros felé, áthalad az új hídon, aztán Szolnokot érintve megy tovább a keleti határra. A híd a Főmterv Fővárosi Mérnöki Tervező Rt. tervei alapján épül meg.
– Dunaújvárosnál kábelekre függesztett merevítőtartós, kosárfül alakú ívhíd épül. E szép, hosszú nevű szerkezetből Japánban a közelmúltban több is épült. A legnagyobb támaszköz, amelyet a japánok ezzel a szerkezettel áthidaltak, 252 méter. A mi hidunk támaszköze – a két megtámasztása: saruja közötti távolság – 307,8 méter. A hídtól északra, Dunavecsén van egy kikötő, és Dunaújvárosban is épül egy logisztikai központ, kikötővel. Ahhoz, hogy a kikötőket felkereső hajók kényelmesen manőverezhessenek és egymást nem akadályozva mozoghassanak, körülbelül 300 méter széles hajózónyílásra van szükség. Ebből adódott a mederhíd támaszköze – tájékoztat bennünket Horváth Adrián, a Főmterv irodavezetője, a híd főtervezője.
A hídszerkezetet a dunavecsei kikötőtől délre, a Duna-parton szerelik össze, majd 8 darab uszályra helyezik, beforgatják a helyére, s a 7200 tonnás acélszerkezetet darukkal ráhelyezik a mederpillérekre. – Ez az eljárás sokkal olcsóbb, mint a helyszíni szerelés: a parton minden könnyen kézben tartható, és az sem megvetendő dolog, hogy a híd építésével nem zavarjuk a hajózást. – Így méltatja a nálunk új szerelési technológiát Horváth Adrián.
A Duna Dunaújvárosnál 450 méter széles. A közel 1700 méter összhosszúságú híd három nyílása esik a Duna fölé. A 307,8 méter támaszközű mederhíd, a jobb parti feljáróhíd utolsó, 82,5 méteres és a bal parti ártéri híd egyik 72 méteres nyílása. A hídon irányonként két haladósáv és egy leállósáv lesz, és az irányokat középen korlát választja el egymástól, ugyanúgy, ahogy az autópályán is. Noha az új híd autópályahíd, a helyi forgalmat is segíti, át lehet majd sétálni rajta, és a járdán kerékpározni is lehet majd. A híd – a két járdával együtt – mintegy 41 méter széles.
– Amikor a kosárfüles hidunk elnyerte a megrendelő tetszését, alaposabban tanulmányoztuk a szakirodalmat. Ekkor derült ki, hogy “világcsúcsjavításra” vállalkoztunk, a miénk lesz a világon a leghosszabb ilyen szerkezetű híd. Ilyenkor azért az ember egy kicsit szorong, mert hát amire nincs tapasztalat, azzal sokkal gondosabban kell eljárni. A dunaújvárosi híd nem 1-2 méterrel, hanem az egyötödével hosszabb, mint amilyet a világon valaha – történetesen a japánok – építettek. A szakirodalom szerint a kosárfül alakú ívhíd a tervező számára a legmunkaigényesebb szerkezet, amely hídban csak elképzelhető. Ettől mi nem ijedtünk meg, de nem gondoltuk, hogy a szerzőknek ennyire igazuk van. Ennek a hídnak – acélszerkezeti szerkesztői szemmel – iszonyatos a geometriája! Amíg ezt a hidat megszerkesztettük, amíg minden eleme csatlakozott a másikhoz, rengeteget dolgoztunk. Most, hogy a tervek elkészültek, úgy találjuk: a híd gyönyörűen viselkedik, és az összehasonlító gazdasági számításokat elvégezve kiderült, hogy a szerkezet versenyképes, gazdaságos is – mondja az irodavezető.
A híd két év és néhány hónap alatt megépíthető. Kivitelezésére megjelent a közbeszerzési felhívás. Ez azt jelenti, hogy a hídon, ha az építéséhez most szeptemberben hozzákezdenek. 2006 őszén megindulhat a forgalom. Az új M8-as – egy tanulmány szerint – az M0-ás autópálya forgalmának mintegy 40 százalékát átveszi, s egy kicsit mentesíti majd a fővárost is az autóforgalomtól. A dunaújvárosi híd előbb épül meg, mint az új M8-as. – Ma elég nehéz úgy “letenni” egy hidat bárhova a Dunán, hogy annak haszna ne volna – jegyzi meg Horváth Adrián. – Az M6-osnak hamarosan megépül az érdi tető és Dunaújváros közötti szakasza. Ezt rákötjük az új hídra, amely aztán kapcsolatot teremt az 51-es úttal. Kétszámjegyű úton ugyan, de azért már megvan a keleti kapcsolat.
(K. I.)