Tanácsok Lapja – 1960. augusztus 08.

Előtérben: a várospolitika

Ipari városok tapasztalatcseréje Sztálinvárosban

A kormánytitkárság tanácsszervek osztálya július 13-án Sztálinvárosban tíz iparilag jelentősebb város, Miskolc, Pécs, Szeged, Debrecen, Sztálinváros, Tatabánya, Salgótarján, Komló, Székesfehérvár, Győr végrehajtó bizottsága elnökei részére megbeszélést tartott. Az értekezlet megtartását az tette szükségessé és összetételét az határozta meg, hogy az elmúlt 10 év során egyrészt új szocialista városok születtek, másrészt a régebbi munkásvárosok és települések profilja is szocialista jelleget öltött. Mindez egy sor speciális várospolitikai kérdést állított előtérbe, ami mind a felsőbb, mind pedig a megyei vezetéstől az eddiginél differenciáltabb irányítást igényel.

Somogyi József Kossuth-díjas szobrászmûvész Martinász címû szobra a város fõútján /1960
fotó: MTI/Vadas Ernõ

A gazda, a tanács

A megbeszélésen a vb-elnökök beszámolói során számos olyan alapvető kérdés merült fel, amelyek komoly eredményeket mutatnak, ugyanakkor sok olyan probléma is szerepelt, amelyek gátló tényezői a városi tanácsok munkája további javulásának.

A tanács már gazdája a városnak

A fent említettekből e cikkben tapasztalatcsere jelleggel egypárat a Tanácsok Lapja hasábjain is elmondunk.
Az értekezleten részvevő városok végrehajtó bizottságainak vezetői szinte egyöntetűen számoltak be arról, hogy a végrehajtó bizottságok javuló szervező munkájának eredményeként egyre magasabb színvonalon domborodik ki a városi tanácsok államhatalmi súlya, meghatározó szerepe területük irányításában. Az ipari munkás tanácstagok ma már határozottan törekednek a város és választókerületük problémáinak megismerésére, a választókkal való eleven munkakapcsolat kiépítésére. A tanácstagok aktivitása különösen a várospolitikai és városfejlesztési tervek kidolgozásában és végrehajtásuk szervezésében mutatkozik meg. A rendszeresen megtartott tanácstagi beszámolók és fogadóórák ma már hatékony fórumai a tanácstagok és a választók közötti kapcsolat fejlesztésének. Igen hasznos eszközök ezek a városfejlesztési terveknek alakossággal való megismertetésében, a lakosság véleményének, javaslatainak összegyűjtésében.

A közérdek

A vb-vezetők beszámoltak arról is, hogy a tanácstagok és a választópolgárok a közös munkában nevelődnek, pozitívan segítik egymást tudatuk formálásában. Nemcsak a tanácstagok, hanem a dolgozó tömegek szemléletében is egyre nagyobb mértékben kerül előtérbe a közérdek. Ma már ugyanis nemcsak egyéni kérelmekkel és egyéni panaszokkal fordulnak a tanácshoz, hanem számottevő a közérdekű bejelentés és javaslat, s az olyan indítvány is, amely a felvetett kérdés megoldására konkrét felajánlásokat és elgondolásokat tartalmaz, különösen a helyi erőforrások feltárása és a társadalmi munka hasznosítása terén. Pozitív jelenség, hogy növekszik a tanácstagok és a lakosság felelősségérzete a közös munka eredményeként létrehozott objektumok védelmében. Sztálinvárosban például a “Szépítsük városunkat” mozgalom keretében a munkások és az iskolás ifjúság vállalta a város parkjainak, közterületein levő növényzetének védelmét. Hasonlóan eredményes Komlón a “Virágos Komlóért” mozgalom, amelynek keretében a bányászok nemcsak parkosítanak, hanem meg is védik a város növényzetét.
A tanácsok szervező munkájának eredményeként a dolgozók egyre szélesebb rétegein vesznek részt a társadalmi munkában. Követendő példa minden város számára Sztálinváros Tanácsának szervezési módszere, az a dicséretre méltó törekvés, amely a pártbizottság, a szakszervezet, a népfront-bizottság és az egyéb társadalmi- és tömegszervezetek aktív segítségével arra irányul, hogy az üzemi munkások mind nagyobb számát közvetlenül tegyék érdekeltté a város építésében. A városi tanács a pártbizottsággal egyetértésben határozza meg azokat a konkrét célokat, amelyeknek megvalósítására mozgósítják a lakosságot.

Megkezdték a Barátság-liget építését

Ilyen célok voltak 1958-1959-ben: a Barátság Ligetének építése, az Úttörővasút és Vidám park létrehozása, a vízitelep (csónakház) létesítése, lakóbizottságok létrehozása a lakóházak és környékük szépítésére.

Megkezdődött az úttörővasút építése

A tanács 1960-ban, a meghirdetett “Szépítsük városunk” mozgalom keretein belül, célul tűzte ki a sportpálya építését, ahol csaknem 70 000 köbméter földet mozgatnak meg társadalmi munkában. Célul tűzte ki továbbá egy négytantermes iskolának és egy központi piactérnek döntően társadalmi munkával való felépítését. Ezenkívül várospolitikai tervének egyik fő feladataként jelölte meg az ifjúság – elsősorban a tanuló ifjúság – nevelését, az ifjúságról való gondoskodást. Ezt a feladatot a tanács állandó bizottságai sok ezer aktívája, a lakóbizottságok és a tömegszervezetek együttesen oldják meg.

A társadalmi munka helyes szervezése

Sztálinvárosban a lakosság társadalmi munkára való mozgósítását helyesen az üzemi kollektívákra építik. A tanács operatív bizottságot hozott létre, melynek tagjai részt vesznek az üzemi munkások gyűlésein, ott ismertetik az előbbiekben leírt célokat, s felkérik a munkásokat a megvalósításban való részvételre. A konkrét szervezést, a felajánlások összegyűjtését a tanácstagok, a párt- és tömegszervezetek, valamint a népfront aktívái végzik, illetve juttatják el az operatív bizottsághoz, mely a felajánlásokat szakmánként csoportosítja, kijelöli az egyes brigádokat és munkaterületüket, gondoskodik a munka műszaki és anyagi feltéteinek megteremtéséről. E módszer eredményeként Sztálinváros dolgozói a már közölt célok megvalósításához 360 000 munkaórát ajánlottak fel. A céltudatos szervező munka s nem utolsósorban a társadalmi munkásokat övező megtisztelő megbecsülés eredménye, hogy a városban naponként több száz, esetenként több ezer dolgozó is végez társadalmi munkát.
Serkentőleg hat a társadalmi munkásokra, hogy a tanács nemcsak pontosan nyilvántartja ,hanem rendszeresen értékeli is az elvégzett társadalmi munkát, s a teljesítményeknek megfelelően kitüntető jelvénnyel jutalmazza azokat a dolgozókat, akik önként vállalt kötelezettségük alapján szabad idejük egy részét a város fejlesztésére fordítják.

Sztálinvárosért kitűző /1959
saját gyűjtés

Mindezek azt mutatják, hogy a társadalmi munka Sztálinvárosban ma már nem egyes esetekre szorítkozik, hanem rendszeres, folyamatos és a tanácsi feladatokon túl az egész várost átfogó társadalmi üggyé kezd válni.

A társadalmi összefogás távlati terve

A város építésének és szépítésének mozgalma más városokban is fejlődik, s egyre nagyobb eredményeket mutat. Debrecen város dolgozói pl. 2,2 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek a vidámpark és az úttörővasút építésénél. A városi tanács vezetői – követve Sztálinváros példáját – most dolgoznak egy hosszabb távlatú olyan programon, amelyben az eddigieknél sokkal hatékonyabban bontakozhatik ki a társadalmi összefogás, a dolgozó tömegek alkotókészsége, városépítési és fejlesztési törekvése.
Hasonlóan Pécsett, Szegeden, Komlón, Tatabányán és Salgótarjánban is a tanács szervező munkája, anyagi eszközeinek helyes elosztása és felhasználása eredményeként kialakulóban vannak azok a helyes módszerek, amelyek elősegítik a tömegek alkotó kezdeményezésének kibontakozását, s a társadalmi munkán keresztül városaink szocialista arculatának kiépülését.

Összehangolt munka a lakosság érdekében

A városi tanácsok vb-elnökeinek felszólalásai alapján is megállapítható, hogy fejlődik a városi tanácsok végrehajtó bizottságainak irányító munkája is. A városi tanácsok végrehajtó bizottságainak munkájából lassan eltűnik a korábbi évekre jellemző egyoldalúság. Ma már a városi tanácsok végrehajtó bizottságai mind gyakrabban foglalkoznak azokkal a konkrét gazdasági és kulturális kérdésekkel, amelyek legközvetlenebbül érintik a lakosság szükségleteinek kielégítését. Nemcsak saját apparátusukat irányítják hatékonyabban, hanem egyre növekszik a befolyásuk a tanács alá nem rendelt szervek tevékenységében is. Jogosan és több helyen eredményesen követelik a tanács alá nem rendelt szervektől, hogy fejlesztési és beruházási tevékenységüket hangolják össze a tanács terveivel. Szeged város kezdeményezése nyomán pl. sikerült elérni, hogy a Nehézipari Minisztérium és a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium határozottan utasítsa területi szerveit fejlesztési és felújítási terveiknek a tanácsi tervekkel való kötelező összehangolására. Korábban nemigen tűnt fel egyik városi tanács végrehajtó bizottságának sem az olyan jelenség, amelyet a Salgótarján Városi Tanács vb elnöke tett szóvá, hogy a különböző pénzintézetek (Magyar Nemzeti Bank, Beruházási Bank, OTP), bár egy főhatóság alá tartoznak, önállóan törekednek új székház építésére, noha a problémájuk együttesen gazdaságosabban és ésszerűbben volna megoldható.
Több helyes kezdeményezés történik annak előmozdítása érdekében is, hogy a városi tanácsok munkája közelebb kerüljön a tömegekhez, s ezáltal nagyobb lehetőség nyíljon a tömegek segítőkészségének hasznosítására, a tömegek ellenőrzésének kiszélesítésére. Követendő példának tartjuk Sztálinváros Tanácsa végrehajtó bizottságának azt a módszerét, amelyet a lakosság széles rétegeit érintő kérdések megtárgyalásában és eldöntésében kialakított. Legutóbb pl. a lakosság tüzelőanyag ellátásában meglevő hibák kijavítását célzó vb-ülésre meghívták az érintett tanácstagokat, a lakosság egyéb képviselőit, valamint a TÜZÉP megyei igazgatóját és a Belkereskedelmi Minisztérium illetékes képviselőit. Az ülésnek a városban igen pozitív visszhangja volt, a lakosság megelégedéssel fogadta a vb döntéseit. Hasonlóan helyes az a módszer is, amelyet a Salgótarján Városi Tanács végrehajtó bizottsága honosított meg, mely szerint a város egyes elhatárolt ipari területeit érintő kérdéseket a helyszínen, a lakosság képviselőinek bevonásával tárgyalja meg és dönti el, így tárgyalták meg pl. Salgó-bányatelep ellátottságának kérdéseit is.
A városi tanácsok végrehajtó bizottságai, munkájuk kétségtelen fejlődése ellenére is, ma még sok nehézséggel küzdenek. A járási jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak munkáját nehezíti, hogy a megyei tanácsok végrehajtó bizottságai nem foglalkoznak jelentőségének megfelelően a városok problémáival, általában eléggé magukra hagyják a városi végrehajtó bizottságokat.

Kossuth Lajos utca /1960
fotó: MTI/Mezõ Sándor

A helyi ipar fejlesztése

Az ipari városok végrehajtó bizottságainak gazdaságszervező tevékenysége sokat javult az utóbbi években, amint azt az elnökök beszámolóiból is megállapítottuk.
A lakosság igényeinek kielégítése érdekében több városban középüzemi színvonalra fejlesztették a volt magánüzemeket, vagy pedig új vállalatokat hoztak létre. Különösen vonatkozik ez Sztálinvárosra, Tatabányára és Komlóra. Komlón pl. 3-4 évvel ezelőtt csak kisiparosok képviselték az ipart. Ma már egy 400 fős tanácsi vállalat működik és ez 21 millió forint termelési értéket hoz a népgazdaságnak. Helyes kezdeményezés van Salgótarjánban is, ahol hulladékfeldolgozó vállalatot létesítenek, amely a nagyüzemek hulladékait dolgozza fel közszükségleti célok kielégítésére.

A szolgáltató vállalatok helytelen elszámolási rendszere

Az értekezlet hozzászólói helyesen mondták el, hogy különösen a kommunális vállalatok és a szolgáltatást végző ipari vállalatok problémái nincsenek megoldva. A VKGM megszűnése után ugyanis nem történt gondoskodás a kommunális vállalatok fő felügyeletét illetően és emiatt sok tényező megnehezíti munkájukat. Nem megfelelő a szolgáltató vállalatok elszámolási rendszere, mert, ha valamelyik vállalat a lakosság jobb ellátására törekszik, akkor a nyereségi terv teljesítésében maradnak el. Szükséges felülvizsgálni az ilyen vállalatok további munkáját és egységes rendeletben kell biztosítani azt, hogy a lakosság közvetlen szolgáltatását ne akadályozza a költségvetési kapcsolat jelenlegi formája és a vállalati elszámolási rendszer.

Együtt a szakminisztériumokkal!

Az ipari városok vezetői általában kifogásolták a szakminisztériumok nem megfelelő koordinációs tevékenységét. Különösen a beruházásoknál nem ismerik a városba telepítendő létesítmények nagyságát és a létesítményekkel járó igényeket. Legtöbb esetben kész tények elé állítják a tanácsokat és azok csak akkor ismerik meg a tervet, amikor területfelhasználási és helykijelölési probléma jelentkezik, illetőleg, amikor építési engedélyért fordulnak a tanácshoz. Nehezíti a tanácsok helyzetét az is, hogy a komplex beruházó trösztök és vállalatok rendszeresen elhagyják a járulékos és kapcsolódó beruházások kivitelezését. A városi tanácsok vezetői e hibák kiküszöbölése érdekében, valamint azért, hogy a beruházási vállalaton kívül a város lakosainak összérdeke is biztosítva legyen, a tervezéssel és a kivitelezéssel kapcsolatban azt javasolták, hogy a beruházó a tanács végrehajtó bizottsága legyen, hasonlóan Sztálinvároshoz és Komlóhoz.
Ennek megoldásaként, mint első lépést, szükségesnek tartják a vb-elnökök annak kimondását, hogy a különböző főhatóságok beruházásaik tervezésénél, az egyes beruházások megkezdése előtt kötelesek legyenek elgondolásaikat egyeztetni a városi tanácsok végrehajtó bizottságaival és a vb állásfoglalása nélkül a beruházás kivitelezését ne kezdhessék meg.
A szakminisztériumok közül jogosan bírálták az Építésügyi Minisztériumot a tanácsi vállalatok szakirányítása miatt. A Szeged Városi Tanács vb-elnöke elmondotta, hogy a tanácsi tatarozó és építőipari vállalatokat az É. M. mostoha gyermekként kezeli. Semmiféle gépesítés nem történik a vállalatoknál, még most is korszerűtlen technológiával kénytelenek dolgozni, mert nem kapnak építőipari gépeket, annak ellenére, hogy sok miniszteri vállalatnál kihasználatlanul állanak a gépek.

A hatáskör

A városi tanácsok vb-vezetői a felsőbb szervektől várnak segítséget egyes hatásköri problémák rendezésében. Különösen nehezíti a vb munkáját az ipari vállalatok irányításának problémája. A járási jogú városokban általában 4-8 vállalat működik és ezeknek közvetlen felügyeleti szerve a városi tanács vb-a, a hatásköre azonban csak annyi -, amint azt a Tatabánya Városi Tanács vb elnöke mondta -, hogy a vállalatok vezetőit kinevezi vagy fegyelmileg felelősségre vonja. A vállalatok összes többi ügyeit a megyei tanács vb végzi, sok esetben a városi tanács megkérdezése nélkül, így valójában hiába a városi tanácsé a vállalat, munkájába nem szól bele, irányítási joga formális.
Hatásköri és létszám problémaként említették a hozzászólók a művelődésügy jelenlegi helyzetét és olyan megoldást sürgettek, hogy a városi tanács vb kinevezési joggal és alkalmas apparátussal rendelkezzen. Jogosan tették szóvá a vb-elnökök, hogy a kulturális munkával foglalkozó szervekben nincs összhang. Az országos intézmények a legtöbb esetben “kassza” sikerre törekedve, tartalmatlan vagy éppen káros műsorokkal igyekeznek szórakoztatni a közönséget.
Bírálták a vb-elnökök a különböző szervek által kulturális célra felhasználandó anyagi eszközök túlzott elaprózottságát. Az ilyen felvetések alapján tette szóvá a Szeged Városi Tanács vb elnöke, hogy időszerű volna felülvizsgálni a különböző szervek által kulturális célra fordítandó összeg nagyságrendjét, felhasználásuk indokoltságát, s ennek alapján meg kellene állapítani, hogy különösen a népművelési célokra fordítandó anyagi eszközök arányban állnak-e a felhasználásukkal elért eredményekkel.
A megyei jogú városi tanácsok vb-elnökei szóvá tették a kerületi tanácsi vb-k hatáskörének bizonyos fokú rendezetlenségét. Véleményünk szerint, a város egysége feltétlenül szükségessé teszi, elsősorban a gazdasági jellegű kérdések tekintetében, a városi tanács és a kerületi tanácsok szervei között a hatáskörök precíz rendezését.

A Kenyérgyár pékje kenyértésztákat helyez egy új automata gázégõs kemence önmûködõ vetõszerkezetére a próbaüzem alatt /1960 fotó: MTI/Bárándi István	Garajszki Antal minõségi ellenõr vizsgálja a kész gyermekszandálokat a sztálinvárosi új cipõüzemben. Hátul, Szász Károlyné rendezi a cipõsdobozokat. /1960 fotó: MTI/Bárándi István

Azonos kérdések rendezése – egységes elv szerint

Megállapítható tehát, hogy az említett értekezlet eredményes volt. Eredményes volt részben azért, mert rámutatott arra a fejlődésre, amelyet a városi tanácsok és szerveik évről évre fejlődő munkájuk nyomán elértek. Eredményes volt továbbá azért is, mert felhívta mind a felsőbb szervek, mind pedig a megyei és városi tanácsok figyelmét azokra a rendellenességekre és nehézségekre, amelyek nehezítik, illetőleg akadályozzák a városi tanácsok és szerveik munkájának továbbfejlődését.
Ezeket látva, a városi tanácsok vb-elnökei javaslatot tettek arra, hogy a jövőben gyakrabban tartsanak ehhez hasonló megbeszéléseket, mivel ezek alkalmasak a jó munkamódszerek elterjesztésére, egyben elősegítik az azonos jellegű kérdések egységes elvek szerinti végrehajtását.

Dr. Maróti János

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.