Sztálinvárosi Hírlap – 1957 július 05.

30°C árnyékban

Ebben a hőségben még Belzebubnak is kilógna a nyelve. Ilyen és hasonló megjegyzésekkel köszöntik egymást az ismerősök városunk utcáin. Az emberek sóhajtozva emlékeznek vissza az áldott januári napokra, amikor télikabátot hordhattak és nem volt probléma, hogy az italokat jégbe hűtötték-e…
S míg egyesek minden úton-módon igyekeznek kiaknázni a kánikula adta lehetőségeket, mások verejtékezve biztosítják, hogy dolgozóink jól érezzék magukat a júliusi napfényben is.
Rendőreink zárt ruhában, minden kellékkel felszerelve sétálnak órákon keresztül a verőfényes utcákon, hogy óvják testi épségünket, nyugalmunkat.
Vajda Pál felszolgáló a “Dunagyöngye” halászcsárdában fáradhatatlanul szolgálja ki a pihenni és szórakozni vágyó vendégeket.
– Mi pincérek – mondja – akkor kezdünk igazán mozogni, amikor a nap nyugovóra tér. Mióta a kánikula beköszöntött, esténként 400-500 vendég látogat el hozzánk, fizetési és munkaszüneti napokon pedig abszolút “telt ház” van. Szerencsénk, hogy hal- és italellátásunkban nincsen különösebb zökkenő.
A gépkocsivezetők abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy az autómotor tőszomszédságában kétszeresen “élvezhetik” a júliusi napsugarakat.
Bubera Béla autóvezető izzadva bizonygatja, hogy 12-18 órát eltölteni a volán mellett ilyen hőségben, nem gyerekjáték.
– Különösen a délutáni csúcsforgalom idején nagy a hőség a kocsiban – mondja, s mosolyogva hozzáteszi -, néha 70-80 személy bepréselődik egy kocsiba, ilyenkor aztán a kalauzok is kiveszik részüket a gőzfürdőből.
A kánikula nem kis mértékben érinti városunk egyes vállalatait is, így például Oltényi elvtárs, a Vízművek mérnöke elmondja, hogy e napokban 30-35 százalékkal több vizet fogyasztanak a város lakói, mint normális körülmények között. Ismételten felhívja a figyelmet, hogy a dinnyét, sört és egyebeket lehetőleg ne hűtsük folyó vízzel, mert ez pazarlás, aminek a magasabb emeleteken lakók innák meg a levét, ha oda egyáltalán jutna az ivóvízből.
A hőség a legkomolyabb problémát talán a Vendéglátóipari Vállalatnak okozza. A hozzátartozó Jéggyár kapacitása nem képes biztosítani a jégmennyiséget. A gépek 100 százalékos igénybevételével 60 mázsa jeget gyártanak naponta, ugyanakkor a városnak 120 mázsára lenne szüksége. A jéggyáriak reggelenként figyelik az időjárást, várják a borús időt, amikor raktárra termelhetnének, hogy a “szép napos időben” ki tudják elégíteni a város jégszükségletét.
Mihaldinecz Jenő igazgató és Leidl József, az áruforgalmi osztály vezetője elmondták, hogy az utóbbi hónapban 1200 hektoliter sört hoztak forgalomba, ami a normális fogyasztásnak több mint kétszerese. Ez azt jelenti, hogy napi 4 ezer liter, azaz 13 ezer korsó sör kotyog le városunk a sörivóinak torkán. Ehhez járul még a nagymennyiségű palackozott sör is. Ekkora mennyiségű folyadékkal egy nagyobb méretű tüzet is el lehetne oltani.

Kánikula!  – De jól esik ilyenkor a jó hideg sör. Atléta trikóban vasárnap délután mi a legkedvesebb foglalatosság?
A sör a sör, és harmadszor is a sör. Ezt tartja a képen látható ember is, aki a Kocka étteremben nagyokat húz az üdítő italból.

A fagylalt-fogyasztás is elérte tetőfokát a kánikula napjaiban. Napi 5-6 mázsa fagylaltot gyárt a Vendéglátóipari Vállalat, ez azonban korántsem elég a sztálinvárosi gyerekek étvágyának maximális kielégítésére. (A külső városrészek gyerekeinek legnagyobb szomorúságára pár nappal ezelőtt a mozgó fagylaltosok működését le kellett állítani, mivel számukra nem tudnak folyó vizet biztosítani és a fertőzés veszélye fennállhat.)
Érdeklődtünk a mentőknél is hogy fordult-e elő városunkban hőséggel kapcsolatos baleset.
– A kánikulából fakadó komolyabb eset még nem történt – mondotta dr. Wilhelm elvtárs, – de fennáll a veszélye, mert az emberek hajlamosak arra, hogy a nagy melegben elhagyják magukat. Ezért egy kocsit állandóan a város rendelkezésére bocsátottunk. Gépkocsivezetőink pedig 24 óra helyett 12 órát vannak szolgálatban, nehogy az az eset forduljon elő, hogy a mentőautó sofőrjét a mentőknek kelljen elszállítaniuk a nagy meleg következtében.
Dr. Wilhelm elvtárs elmondotta, hogy a hőségből kifolyólag a hőguta és a napszúrás szokott fellépni leggyakrabban. Az előbbit inkább zárt ruházat okozza, az utóbbit pedig a túlhajtott napozás.
A táplálkozásra, ruházatra vonatkozólag dr. Groszman Sándor elvtárs, a kórház igazgató főorvosa szolgál értékes tanácsokkal.
– A nagy hőségben mérsékletesebb táplálkozás ajánlatos. Helyes, ha könnyen emészthető ételeket (gyümölcs, főzelékféle, hideg tejtermékek) fogyasztunk. Tartózkodjunk a zsíros ételektől. Különösen óvakodjunk a romlott ételek fogyasztásától, amelyek a nyári időszakban komoly bajokat okozhatnak.
– Milyen italok fogyasztását tartja Groszman elvtárs legcélszerűbbnek ezekben a napokban?
– Leghelyesebb a sótartalmú ásványvizek fogyasztása. (Mohai, Margitszigeti vizek.) A sörnek is hűsítő hatása van. Bármily különös, de a forró, keserű tea az egyik leghatásosabb hűsítőital.
A nyári ruházattal kapcsolatban dr. Groszman elvtársnak a következő javaslatai vannak:
– A nylon-holmi viselése nyáron nem jó, egészségtelen. Olyan ruhákat hordjunk, amelyek átengedik a levegőt. Legjobb a vékony lenvászon ruha. Ezenkívül ajánlom még, hogy az ing alatt hordjunk finom gyapjú-alsóneműt, amely az izzadságot felfogja – fejezte be tanácsait Groszman elvtárs.

Vendégek a Kocka étterem teraszán /1957
fotó: MTI/Jármai Béla

A régi rómaiak azt tartották, hogy a hajnal kedves a múzsának. A sztálinvárosi múzsáknak azonban sokkal kedvesebb az este. Ilyenkor a város parkjai, a Szalki-sziget, dunapart benépesül a szerelmesekkel. Úgy látszik, egyedül nekik nem okoz különösebb problémát a kánikula, hiszen a szerelem minden évszakban virágzik.

N. J.

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.