Dunaújvárosi Hírlap – 1975. május 9.

A következő évben kezdődik a Béke városrész építése

A Béke városrész makettfotója a 6-os főközlekedési út és a pusztaszabolcsi vasútvonal találkozási pontjának irányából fényképezve. A kép bal felső sarkában a Ságvári II. városrész látható, amely a most épülő Bocskai utcai lakóházsorral folytatódik. A képen felül, középen a Kertváros aprónak tűnő házai látszanak. Az előtérben, középen az új városrész épületeinek makettje, a kép jobb szélén, a Dózsa György út mentén a legelőször felépülő 540 lakás kontúrjai tűnnek elő, míg a jobb oldalon az új sporttelep s az építők leendő telephelye látszik, mögötte a Vak Bottyán utca közelében elhelyezendő víztorony uralja a terepet

A városi tanács végrehajbizottsága keddi ülésén áttekintette és jóváhagyta a vasútállomás, Dózsa György út, Kertváros és Újtelep közötti 92 hektár területen felépítendő új városrész részletes rendezési tervét. A városi tanács az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal közösen 1973-ban tervpályázatot hirdetett Dunaújváros új, északnyugati városrészének megtervezésére. A tervpályázat legjobb, díjazott elképzeléseit felülvizsgálta, azok legjobb, hasznosítható gondolatainak felhasználásával és eggyé ötvözésével készítette el a Dunaújvárosi Tervező Iroda az új, északnyugati városrész I. ütemének részletes rendezési tervét, amelyet először házi tervtanácson ismertettek az érdekeltekkel, majd bemutatták e tervet az Építési és Városfejlesztési Minisztériumban is. Most ez a terv került jóváhagyás végett a városi tanács végrehajtó bizottsága elé.
A 92 hektár területen felépítendő városrész 4300 lakása több, mint 15 ezer ember számára nyújt majd otthont. A terv a lakóépületek változatos elhelyezése mellett gondoskodik megfelelő mennyiségű és befogadóképességű közintézmény (bölcsőde, óvoda, iskola, egészségügyi létesítmények) elhelyezéséről is. A kereskedelmi és szolgáltató üzletek az elképzelések szerint a Castrum városrészben bevált módon, a lakóépületek földszintjén kapnak helyet.
Az új városrész járműforgalmát a terv szerint két útvonal, a ma is meglevő Baracsi út és a Baracsi útból a kertvárosi iskola vonalában, a vasútállomás irányában kiágazó új körút fogja biztosítani. Ez az új körút a vasúti pályaudvar és a felépítendő városrész között húzódik, majd elkanyarodva az újtelepi Vak Bottyán utcához csatlakozik. Ezt a főforgalmi úthálózatot a lakóépületekhez és közintézményekhez vezető belső úthálózat egészíti ki. Az új városrész és a pályaudvar közötti száz méteres sávban garázssor, védőerdő és nagyméretű gépkocsiparkoló létesül, hogy a vasút zajától kellően védve legyenek a legszélső házak lakói is. A jóváhagyott terv szerint a lakóépületek közt is összefüggő zöldterületeket alakítanak ki, amivel viszont az jár majd együtt, hogy gépkocsik nem parkolhatnak a városrész belső útjain és a közintézmények kiszolgálására épített kisméretű belső parkolóhelyeken.
Az új városrész építése 1976 második felében kezdődhet meg előreláthatólag a Dózsa György út északi oldalán, ahol mintegy 540 lakás elhelyezésére nyílik mód. Ugyanitt százszemélyes óvoda és negyven férőhelyes bölcsőde is felépül. Az említett terület közműellátása a meglevő hálózat továbbépítésével viszonylag egyszerűen biztosítható. Az iskolai ellátást a kertvárosi általános iskola bővítésével kell és lehet megoldani.
A városrész további területeinek beépítését a közműhálózat gyorsütemű és koncentrált fejlesztésének kell megelőznie. Ennek keretében új szennyvíz-főgyűjtő csatornát, távfűtővezetékrendszert, elektromos gerinc-vezetéket kell létesíteni, majd fel kell építeni egy új víztornyot az Újtelep déli csücskében, a Vak Bottyán utca közelében.
Az új városrész építése egyelőre érintetlenül hagyja az Építők sporttelepét, amely a tervben mint tartalékterület szerepel. A későbbiekben, mintegy tíz év távlatában az Alsófoki patakvölgy és a pusztaszabolcsi vasútvonal metszéspontjának közelében új sportpálya épülhet. Itt alakulhat ki az építők végleges telephelye is akkor, amikor a városrész építésének előrehaladtával fel kell számolni a betonútépítő vállalat barakkjait, amelyeket az építkezés első szakaszában felvonulási épületnek használnak fel.
A Dunaújvárosi Tervező Iroda kollektívájának gondos munkáját, az új városrész részletes rendezési tervét a városi tanács végrehajtó bizottsága dicsérettel elfogadta és jóváhagyta. Egyúttal határozott arról, hogy az új városrész neve “Béke városrész” legyen.

Cs. Gy.

Gépek hada…

… dolgozik a Béke városrész építésének előkészítésén
(Cseh Tibor felvétele)

A Béke városrész első ütemének beépítési terve

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1977.06.21.

Új városrész születik

Hamarosan megkezdődik az új Béke városrészben a lakóházak építése is. Most azonban még ennek előkészítése, az építkezés feltételeinek megteremtése jelenti a fő feladatot. Ez a munka nem korlátozódik csupán az új városrész területére. A képünkön látható csatornaépítés is a Duna-parton folyik ahol most fektetik le a folyótól több kilométerre megépülő városrész szennyvizét elvezető csöveket

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1977.11.22.

A Béke városrész makettjéről készült fotó, a vasútállomás irányából fényképezve. A kép jobb szélén az Építők sportpályája és a Dózsa György út közötti, elsőként megvalósuló épületcsoport látható. Az Építők sportpályáját szegélyezi a vasútállomás felőli oldalon a képen látható négy, egymás mellett álló tízemeletes pengeház. A Béke városrész középpontjában helyezkednek el a közösségi létesítmények, a négy kövérházcsoport között, s a központi részt körülfogva karéjosan helyezkednek el a négyemeletes lakóházak. Bal oldalon, a két szélső kövérház közöt épül fel a két, egyenként 20 tantermes iskola, s a völgyperemen az iskolákhoz tartozó, tornacsarnok méretű tornaterem.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1977.12.06.

Fejér Megyei Hírlap – 1978. február 26.

Sok ezer ember “békéje”

A városi tanácsnál barki megtekintheti: ilyen lesz a Béke városrész
fotó: Kabáczy

Hivatalos neve is van: Dunaújváros. Béke városrész VI/B terület. 2546 lakásban itt él majd 9966 ember.
Itt, mert Dunaújváros kinőtte önmagát.
Bő negyedszázaddal azelőtt – amikor megásták az első “kockák” a “csontok”, a “bivalyok” alapját – úgy képzelték egy húszezres várost teremtenek a semmiből. A “húszezres” város lélekszáma ezelőtt öt évvel lépte át az ötvenezret.
Város – az itt élőkért. Dunaújvároshoz legközelebb talán csak Finnországban van olyan lakótelep, ahol a zöldterületet nem “fűre lépni tilos” táblákkal óvják, hanem úgy tervezik a gyalogutakat hogy előbb hagyják, hadd tapossák ki az itt élők maguknak a legfontosabb irányokat, azután füvesítik az útba nem esőt. S talán még Finnországban sincs, hogy a lejtőkön szánkázó gyerekeket nem atyai pofonokkal óvják az utak veszélyétől, hanem a védő kezek inkább kifeszítenek egy dróthálót az utat szegélyező fák között. Szánkózhat a gyermek, s kerékpározhat a felnőtt, mert a kerékpárutakra sem gondoltak máshol olyan következetesen, mint itt. S az otthont erdősáv választja el az ipari üzemek porától, füstjétől – még a szélirányt is bemérték, akik egykor várost teremtettek.
Dunaújváros kinőtte önmagát. Mint a gyermeken a tavalyi ruha, a régit nem lehet tovább alakítgatni. Besűrűsödött a Dózsa II. városrész a Castrum élő cáfolat az egykori város levegősségére; újra az érintetlen löszbe kell, hogy markoljanak a munkagépek.
Milyen boldog lehet a tervező – gondoljuk – aki városrészben gondolkodhat. A domboldal szépsége ragadhatja meg képzeletét, játszhat a térformákkal, mint az egykori városépítők, újra szűzet hódíthat meg.
S mint az egykori városépítők, ott kell kezdje a föld alatt, ahol nincs közmű, nincs víz és gáz, fűtést és villanyt kell teremteni láthatatlanul, sok ezer lakásra elegendőt – egyetlen felépített lakás nélkül.
A Béke városrész VI/B területén a több, mint négykilométeres közműfolyosó fele közműalagút.
A tervező sok dimenzióban látja városát, föld alatt és föld felett, látja az utakat és iskolákat, a zárt és egyik oldalon nyitott udvarok négyzetes zöldterületeit, az ABC áruházhoz vezető járdát, a garázsvárosba vivő gyalogutat, a közintézmények tömör lábazatú kerítését, a lépcsőket, rámpákat, védőkorlátokat. A leendő városrészlakónak nem kell ilyen összetetten gondolkodnia. Milyen lesz a lakás? – kérdi, s nem érdekli, hogy a közműalagút monolit, vasbeton szelvényekből készül-e, csak az a természetes, hogy a lakásokban a csapból folyik a meleg víz. Amikor átveszi a kulcsot, továbbkérdez: hogyan költözöm oda, milyenek az utak? Megnézi a menetrendet: hogyan járok innen munkába? Telnek a hónapok, már ismerősek a keleti és nyugati hosszoldalon húzódó forgalmi utat szegélyező házak, amikor újabb kérdéseire felelhet a terület közepe, védett, gépjárműforgalomtól mentes része: hova járatom gyermekemet bölcsődébe, óvodába, iskolába, hol találok üzleteket, patyolatot? A tervező kétszáz személyes bölcsődével, két kétszáz gyermeket befogadó óvodával és két húsz tantermes iskolával válaszol a majdan föltett kérdésekre, elemzi a lakásoknak, az 1500 adagos konyhának vízszükségletét, térben és időben sok felé néz.
A majdani városrészlakó pedig tovább egyszerűsíti a kérdést: mikor?
1979-80-ban már egy községnyi ember beköltözhet. A MÁV állomás, Dózsa György út, az Építők sporttelepe között a nádkerítés fölé daruk emelkednek. A tél végi latyakban lelépnénk a járdáról, de a 26-os Állami Építőipari Vállalat teherautói, betonkeverői szünet nélkül húznak el mellettünk a Dózsa György úton. Már nemcsak terv, épül tízezer ember “békéje”!
Tízezer? Ezt csak úgy hívják: Béke városrész VI/B terület. Önkényes kiemelés volt az ábécé első négy betűje közül, talán csak azért, mert B-ig pontosak az adatok. Azt, hogy 1988-ig 12 500 lakás épüljön fel a Béke városrészben, még a VI. és VII. ötéves tervnek kell megerősítenie.
Dunaújváros kinőtte önmagát. Az új városépítőknek már nem csak szánkázó gyerekekre, kerékpárutakra kell gondolniok, hanem személygépkocsira, garázsokra is.
Gondoltak. A VI/B terület 2546 lakásához 1160 garázst terveztek, csaknem minden második lakáshoz egyet. A tervekből kitetszik a kívánság: békében éljen itt sok ezer ember!

VÉRTES J. ANDOR

Elkészültek az első lakások

Március 6-án új szakaszába lépett a Béke városrész építése. Ezen a napon helyezték el az első homlokzati házgyári elemeket a BS/3 jelű épület alapjain.
A 26-os Állami Építőipari Vállalat panelszerelői ezzel megkezdték 1995-ig tartó munkájukat, amelynek során húsz-huszonkét ezer ember számára teremtenek otthont.
A BS/3 jelű épületben elsőként összeszerelt lakás városunkban a 7733. házgyári lakás. A vállalat hármas főépítésvezetőségének dolgozói ezekben a napokban már az első emeleti lakások szerelését is befejezték.

Ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága

Napirenden a Béke városrész terve

Kedden ülést tartott a városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület megvitatta és jóváhagyta az 1977. évi fejlesztési és költségvetési terv végrehajtásáról szóló jelentést, s javasolta annak tanácsülés elé terjesztését. Megvitatta továbbá az 1977. évi lakásügyi hatósági munkáról szóló jelentést és jóváhagyta az 1978. évre szóló lakáselosztási névjegyzéket. A végrehajtó bizottság jóváhagyta a Béke városrész területfelhasználási és szabályozási tervét, s megvitatta az új városrész beruházási programját.

A Béke városrész első területegységén, az Építők sportpályájától délre lévő szabad térségben már tavaly megkezdődött az építőmunka. Itt összesen 580 lakás épül fel, beleszámítva azt a két tízemeletes toronyházat is, amelyek a kertvárosi iskola mögött, a Dózsa György út szomszédságában épülnek meg.
A Béke városrész legnagyobb összefüggő építési területe a MÁV-állomás, illetőleg a Béke körút, az Alsófoki patak völgye, a Baracsi út és az Építők sporttelepe által határolt terület, ahol a tervek szerint 2546 lakás, valamint a Béke városrész leendő lakóit kiszolgáló közintézmények épülnek fel.
A beruházási program szerint a Béke városrészben 1979-ben 724 lakás, 1980-ban pedig 884 lakás készül el, s így a VI. ötéves terv időszakára mindössze 938 lakás felépítése marad. A Béke városrész szóban forgó területegységén felépülő lakóházak közt – mint rajzunkon is látható – nyolc lesz a kövérház és nyolc pontház épül meg. A kövérházak és pontházak földszintjein orvosi rendelők, élelmiszerbolt, zöldségüzlet, posta, órajavító, fodrászat, szabóság, kisgépjavító műhely, rövid-, kötött- és divatáru szaküzlet, könyvesbolt, edénybolt, műszaki szaküzlet, papírbolt, patyolat-felvevő, ételbár és tejivó kapnak helyet.

A Béke városrész második területegységének beépítési terve (alaprajz), az Építők sporttelepének feltüntetésével.

A lakosság ellátásához szükséges többi közintézményt különálló épületben helyezte el a tervező. Közülük is kiemelkedik a két, egymás mellé épülő általános iskola (lásd rajzunkat), amelyekhez egy nagyméretű tornaterem csatlakozik. A két iskola közelében épül fel egy több célra használható étterem, amely délben az iskolásokat fogadja, este pedig a városrész lakosságának étkező- és szórakozóhelye lehet. Amíg pedig folyik a városrész építése, az építőmunkások munkahelyi étkeztetése is itt történik. Távlatban az iskolák közelében épülhet fel a városrész szabadidő-központja, ahol többek között színházi előadásokra, filmvetítésekre alkalmas nagyterem is létesül majd. Két óvoda, két bölcsőde, két ABC-áruház és gyógyszertár is megépül még a Béke városrészben, s a hatodik ötéves tervidőszakban az Építők sportpályája közelében egy szövetkezeti étterem megépítésére is sor kerül.
A kövérházakon és toronyházakon kívül négy tízemeletes sávház is felépül a Béke városrészben az Építők sportpályájától nyugatra. A többi lakóépület viszont négyemeletes lesz. A város jellegzetessége a karélyosan elrendezett épületsorok ismétlődése, amit a közműalagút-építés gazdaságossága indokol. (A Béke városrészben a közműveket az épületek alatt közműfolyosókon, az épületek között pedig közműalagútban vezetik. Az építkezés költségeit növeli a közműalagút, ezért úgy helyezték el a lakóépületeket a tervezők, hogy minél rövidebb legyen az épületek közötti közműalagút-szakaszok hossza.)
A Béke városrészt kiszolgáló fő forgalmi útvonal a Baracsi út, valamint a Béke körút. Ezek közelében nagyméretű gépkocsi-parkolók épülnek. A városrészt határoló Béke körút mentén sorgarázs építésére nyílik lehetőség. A garázssor és a mögötte létesülő erdősáv lesz hivatott elválasztani a Béke városrészt a MÁV zajos üzemi területétől.

(csongor)

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1978.03.10.

Áll az első ház

A Béke városi részben a 26-os Építőipari Vállalat lakásszerelői elkészültek a BS/3 jelű hétszintes, negyvenkét lakásos épület szerelésével.
Áll az első ház, az új városrész első épülete. A szerelők megkezdték a következő épületek szerelését. Három műszakban dolgoznak, igyekeznek az eredményességet növelni, a minőséget tartani. Az újabb fogadószintek már előre gyártva készülnek, ezzel is hatékonyabb a munka, csökken a kivitelezési idő.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1978.04.18.

A nyolcezredik házgyári lakás

Szerénynek tűnő, mégis jelentős állomáshoz érkeztek június 22-én a 26-os Építőipari Vállalat lakásszerelői.
Dunaújváros újabb beépítésre kerülő területén, a Béke városrészben végzik a Dunaújvárosi Tervező Iroda dokumentációja alapján, a betonelemgyár házgyárában készült elemekből a lakások szerelését.
Tegnap elérkeztek városunkban a nyolcezredik házgyári lakás összeszereléséhez. A három műszakban tevékenykedő, lakásszerelő szocialista brigádok teljesítménye nagyon is figyelemre méltó.
A házgyár, az ÉPFÜ gépkocsivezetők, az Építőipari Gépesítő Vállalat darusai, a 26-osok lakásszerelői szoros munkakapcsolatban állnak egymással.
Az egykor téglával, középblokkal, öntöttfalas módszerrel készített lakások után immár 1964 nyara óta egyenesen ível fölfelé a házgyári technológiával folyó lakásépítés. Ennek egyik állomása volt tegnap: a nyolcezredik …

Gubacsi Gyula
(Cseh Tibor felvétele)

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1978.06.23.

A Kertvárostól a külső benzinkútig

Beköltöztek az első lakók a Béke városrészbe

Jeles dátum Dunaújváros történetében 1978. december 9. Ezen a napon költöztek be az első lakók a Kommunárszk körút egyik szövetkezeti lakóházába, s ezzel megkezdődött a Béke városrész benépesítése. Az esemény új fejezet kezdőlapja városunk történetében.
A 28 éve elkezdett városépítés nyomán beépült a pentelei fennsík, s megszüntetett az eredetileg elképzeltnél nagyobb népességű település, a mai, hatvanezer lakost számláló Dunaújváros.
A Béke városrész megépítése Dunaújváros további fejlődésének csak a kezdete, a folytatás abból az 1995-ig szóló távlati tervből olvasható ki, amelyet a Városépítési Tudományos Tervező Intézet készített. Ez a terv a VI. ötéves tervidőszakban 3738, a VII. ötéves tervidőszakban 3650, 1990-től 1995-ig pedig 3660 lakás építését irányozza elő az Újtelep és a Baracsi út közötti: a Vöröshadsereg út-Petőfi Sándor út közötti és melletti területeken; a Lebuki patak völgyében, a kikötői vasút, a 6-os út, a külső benzinkút és a Vöröshadsereg út által körülhatárolt részen, valamint Nagyvenyimen. Mire ez a terv valósággá válik, mind az Óvárost, mind az Újtelepet és a Kertvárost körülfogják az új, modern városrészek, s az új családiházas építkezések színhelye áttevődik a városkörnyéki községekbe.
De térjünk vissza a mába, hiszen a most beköltöző lakók – miután az új lakás birtokba vétele után örömük alábbhagy – azt nehezményezik, hogy még nem készültek el az üzletek, hogy a város szélén kénytelenek lakni, hogy…
Nem vigaszként, de megemlítjük, hogy nem is olyan régen hasonló gondolatok foglalkoztatták a Római körúti, a Martinovics utcai lakások tulajdonosait. Azután eltelt néhány év, és városszéli lakótelepből sajátos arcú városrésszé vált a Castrum.
Most hasonló folyamat kezdődött meg a Béke városrész legdélibb csücskében, azzal a különbséggel, hogy nem csupán egy párezer lakást magába foglaló városrész, hanem egy Komló nagyságú új városegység kezdi meg életét, mégpedig gazdag perspektíva ígéretével.

Cs. Gy.

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1978.12.12.

OTTHONFOGLALÓK

Eddigi életünk során megszoktuk, hogy Dunaújvárosban nincsenek távolságok. A központtól, negyedórás gyaloglás után már kint vagyunk a város szélén, s napi dolgaink intézése is csak egy könnyű sétának minősül. Talán ezért nézünk néha kissé idegenkedve a város nyugati határán folyó építkezés felé, amelynek első házai, így dunaújvárosi léptékkel mérve, bizony elég messze esnek. Huszonöt perces gyalogtúra a centrumtól.
Pahanov Győzőék lakásából pompás kilátás nyílik a majdani városegységre. Lent, hét emelet mélységben még dolgoznak a gépek. Parkok, játszóterek helyét készítik elő, de a sportpályán túl már újabb kilencemeletes házak emelkednek.
– Úgy tudjuk egy egészen nagy városrész lesz itt óvodákkal, bölcsődével, bevásárlóközponttal, így egyáltalán nem érdekes, hogy viszonylag kivül vagyunk – mondja a fiatalasszony. – Meg aztán közelebb kerültünk az anyuékhoz is, itt laknak a Kertvárosban.
Az anyu nemrég érkezett meg Zsoltival, hároméves kisunokájával. A költözködés zűrös napjai alatt ő a nagymamánál volt és most őszinte kíváncsisággal nyargalászik az új lakásban. A kisebbik szoba az ő birodalma. Ma még pompás rend uralja a szobát, de napokon belül bizonyára belakja új birodalmát, s ez a szülőknek is nyugalmat jelent.
– A férjem három műszakban dolgozik, én gyesen vagyok s bizony az egyszobás lakásban nehéz volt megoldani a férjem pihenését. Ezt a lakást csereként kaptuk. A Dózsa György útról költöztünk ide.
A háziasszony kíséretében bejárjuk a lakást, s miközben kritikus szemmel vizsgálatjuk a tapétát, a műanyag ajtókat, a beépített szekrényeket, eszembe jut hogy néhány hónappal ezelőtt már jártam itt. Akkor még az öklömnyi lyukakkal szabdalt falak fogadtak, s a hepehupás betonpadlón meg-megbicsaklott a láb.
Hiba nincs, kifogás nincs. Mind a lakás beosztása, mind a kivitelezés tökéletes.
– Talán a radiátorok festése… – kezdené a fiatalasszony, aztán meggondolja. – De nem baj. Majd legközelebb lefestjük.
A lift még nem működik. A lépcsőházban böhöm nagy szekrényeket cipelnek megtermett fiatalemberek, folyik a költözködés. Egy-egy emeleten, a hivatalos átadástól számított ötödik napon, még csak egy-két lakásban laknak. A házbeliek azt mondják: legtöbben délutánonként költöznek, s nem is túl sürgős…
Frissen aszfaltozott út vezet a most átadott két lépcsőházhoz. Ma még csak odáig, és ott vége szakad. De hónapról hónapra új szakasz csatlakozik hozzá, s behálózza majd a két városrésznyi területet. Sokezer dunaújvárosi új lakóhelyét.

(kalocsai)

Megjelent: Dunaújvárosi Hírlap – 1978.12.15.

Békeváros – az elkészült első, és a még épülőben lévő II. ütem lakóépületei /1984
fotó: fentrol.hu

 

A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.