Pentelei Molnár János

Üst – 1984. december 20.

Pentelei Molnár János

Óvárosban, a Vörös Hadsereg (ma Magyar út – szerk.) és Pentelei Molnár utca találkozásánál áll az a ház, amelyből Pentelei Molnár János életútja elindult. Falán Berán Lajos domborműve idézi a festőművész emlékét, aki 1878. május 8-án született. Apja hajóskapitány volt, akinek 11 gyermekből 6 fiút és 2 leányt kellett igen nehéz anyagi körülmények között felnevelnie.

Pentelei Molnár János szülőháza a később róla elnevezett utcában
fotó: Dunapentele Sztálinváros Dunaújváros fényképeken

A sok gyermek közül János volt, aki tehetségével korán kitűnt. Negyedikes elemista volt, amikor a ceruzarajzok sokasága után elkészítette első olajfestményét a pentelei malomról.
Szegény diákként került Pest-Budára. Eleinte tengerésztiszt, majd építész akart lenni. Tengerésztiszti akadémiai tanulmányait félbehagyva a mezőhegyesi kataszteri hivatalban dolgozott, szabadidejében rajzolt, festegetett.
Orosházán ismerkedett meg Kunos Adalbertával, az állatorvos leányával, akit feleségül vett. A művelt és műértő fiatalasszony révén vált lehetővé, hogy Pentelei Molnár János 1903-ban Párizsban a Julien Akadémián, majd hazatérve Hollósy Simonnál és Benczúr Gyulánál fejleszthette tovább művészi képességeit. Hollandiában Rembrandot tanulmányozta. Fejlődésére nagy hatással volt Zichy Mihály és a nagy orosz festőművész, Repin is.
Szembetűnően megmutatkozik ez A falu szegényei, a Pihenő bányászok és az Árvák című festményein.
Ez utóbbin korán özveggyé lett anyját festette meg gyermekeivel. Gazdag témavilágú, eredeti művészegyéniség volt. Bibliai témájú képeit a szegénység hétköznapjait, tárgyait, gyümölcsöket, virágokat, a pentelei Duna-partot, az alföldi tájat idéző festményei követték. Rendkívül nagy energiával, bravúros technikával ezernél is több olajfestményt alkotott.

Pentelei Molnár János festményei

Pentelei Molnár János kiállítás – 2019 – képek

Pentelei Molnár János kiállítás – 2024 – képek

Huszonhat évesen kapta szárnyára a hír. A díjak, elismerések egész sorát kapta meg. Képei eljutottak a bécsi császári udvarba, Európa számos országába, Amerikába is, és magas áron keltek el. Rövid tíz év alatt elérte, hogy a külföldi kritika a kor legnagyobb csendélet-festőjeként emlegette.
Utolsó képe – a Gyulai őszi táj kukoricatörés után – festése közben 1924. november 10-én, negyvenhat éves korában esett ki kezéből az ecset.

Berán Lajos domborműve