Üst – 1974. április 12.
A műjégpálya mérlege
A múlt év a Dunaújvárosi Kohász SE életében nemcsak az elért sporteredmények szempontjából, hanem a létesítmények oldaláról vizsgálva is kiemelkedően jó esztendő volt. Június 26-án avatták az új edzőcsarnokot, szeptember 1-én a Kohász SE kezelésébe került az egész központi sporttelep, november 11-én pedig felavatták a vidék első és egyetlen műjégpályáját városunkban.
Átadták az első vidéki műjégpályát
Most arra kértük meg dr. Sápi Tiborelvtársat, hogy a “jeges” szezon végeztével foglalja össze olvasóinknak a műjégpálya első évének mérlegét.
– Műjégpályánk a várakozásnak megfelelően töltötte be szerepét. Előzetes tervünk szerint célunk az volt, hogy a város lakossága, különösen a fiatalok, megkedveljék és megszeressék a korcsolyázást. A mi viszonyaink közül talán ez az egyetlen téli sport, amely nagy tömegek számára, legalábbis városunkban most már elérhető. A jégpálya építésének előzményeit ismerik az olvasók, mégis szükségesnek érzem, hogy ismételten kifejezzem köszönetemet azoknak az embereknek, akik fáradtságot nem ismerő társadalmi munkával hozzájárultak a létesítmény megvalósításához.
Sóleves műjégpálya hűtőrendszerének vázlata
ábra: Természet Világa /1968
Üzemzavar nélkül
A sportkör elnöke elragadtatással beszélt a műjégpálya technikai személyzetéről, akik a megnyitó előtt szinte csak a tv képernyőjéről ismerték a pályát és hazánkban is kevés helyen és rövid ideig tanulmányozhatták a “jégkészítés” csínját-bínját. Ennek ellenére a szezont üzemzavar nélkül bonyolították le.
Korcsolyapálya vagy jégkorongpálya?
Imponáló a jégpálya statisztikája is (bár a bevételek megközelítően sem fedezik a szükséges kiadásokat). Több mint 20 ezer olyan vendég fordult meg a műjégpályán aki korcsolyázott is. A kísérők száma is meghaladja a 10 ezer főt.
A vasmű ifjúmunkásai örömmel vették az új tömegsport lehetőséget, és a 26 üzemi jégkorongmérkőzésen mintegy 700-800 játékos szerepelt. A nézőközönség is esetenként meghaladta az 500 főt. Legtöbb mérkőzést (kilencet) a villamosjavító tömegsportolói játszottak, utánuk (hat mérkőzéssel) a lemezfeldolgozó sportolói következnek, majd (egy-egy mérkőzéssel kevesebbel) a műszerüzem és a tervezőiroda sportolói.
Sporttelep és a Vidám Park egy része a hetvenes években
fotó: Partvédelmi Vállalat
Nemzetközi versenyek is helyet kaptak
Helyet kapott az új műjégpályán a minőségi sport is. A Papíripari Vállalat régebben megalakult korcsolya szakosztálya fővárosi szintű edzési lehetőséghez jutott, a szurkolók pedig, a jégsport régi és új kedvelői, most már nemcsak a tv képernyőjéről, hanem közvetlen közelről szemlélhettek neves külföldi csapatokat, köztük a Spartak Praha világhírű jégkorong együttesét.
Sparta Praha – Budapest 7:3
(3:1, 3:0, 1:2)
De szerepelt a dunaújvárosi műjégpályán az olasz és a román ifjúsági válogatott és több külföldi együttes is.
Hazánk, mint ismeretes, nem bővelkedik “jeges” létesítményekben, ezért fejezte ki többször is elismerését a Magyar Jégsport Szövetség azért a lehetőségért, hogy nemzetközi mérkőzések és hazai bajnoki jégkorongmérkőzések is helyet kaptak a dunaújvárosi műjégpályán.
Gondok, álmok, tervek
Március 17-én bezárta kapuit a műjégpálya. Érthető, hogy megkérdeztük: a következő évre hogyan készül a Kohász SE elnöksége?
– Az első év eredményeivel elégedettek vagyunk, de mind világosabban kirajzolódik előttünk a továbblépés lehetősége, és ismeretessé váltak azok a gondok is, amelyek megoldására kell törekednünk. Amiket most megemlítek, távolabbi terveinkben szerepelnek, említést csak azért teszek róluk, hogy a sportkedvelő közönség ismerje meg céljainkat. Ilyen például a műjégpálya befedése. Hasznos, jó dolog lenne, de ha a létesítményeket fontossági sorrendbe állítjuk, pillanatnyilag van ennél fontosabb, például az uszoda építése. Jó lenne például a pálya köré lelátót építeni. De a bekerítés is a feladatok között szerepel. Jelenleg még csak az ötlet stádiumában van – gazdasági számításokat még nem végeztettünk – egy jéggyár létrehozása, amely nemcsak a város nyári jéggondját, hanem az ott dolgozó emberek nyári foglalkoztatását is megoldaná.
Kinek a költségére…?
Már az elmúlt szezonban szó volt arról, hogy az iskolák tornaórán a jégpályára hoznák a gyermekeket. Elszórtan volt is rá példa. Mint lehetőség, a sportoktatás egyik formájaként, ez jövőre is számításba jöhet, egy-két dolgot azonban addig meg kell vizsgálni. Így például: ki fedezze a szükséges korcsolyák és a pályabelépők árát? Anyagi gondokat vet fel a jéghokisport megteremtése is. Bár a műjégpálya elsősorban tömegigények kielégítésére épült, örömünkre szolgál, hogy a 13-14 éves serdülő gyermekek milyen jól szerepeltek. A költségvetés egyelőre nem teszi lehetővé a jéghoki csapat létrehozását, de egy-két évi tanulás után szükségszerűen napirendre kerül majd a csapat létrehozása is.
Befejezésül a belépőjegyek áráról volt szó. A VSZT-hez olyan panaszok érkeztek, hogy drágák voltak a belépők. A sportköri elnök azt válaszolta, hogy az árak kialakítása előtt megnézték, a fővárosban mennyi a belépődíj, sőt a jégsport hazájában, Csehszlovákiában is. Így alakult ki az egyszeri belépők, illetve a bérletek ára, amely semmivel sem magasabb, mint másutt. És – mint Sápi elvtárs már előbb is említette, – a befolyt összeg így sem fedezte a pálya kiadásait.
Háder László
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
