Dunaújvárosi Hírlap – 1977. szeptember 23.
Valódi kincsesbánya…
A helytörténeti gyűjteményről
Még a régi városi könyvtári időkben, a Görbe utcában vetette meg alapját a város helytörténeti gyűjteményének az akkori könyvtárigazgató, Venesz Béla, majd a hatvanas évek végén a régi pártbizottsági épületbe való költözés után egyre rendszeresebben folytatta a gyűjtést és anyagfeltárást, s most – két évvel a város két nagy könyvtárának egyesülése után – mint nyugdíjas folytatja ezt a roppant fontos adatgyűjtő- és rendszerező, mérlegelő és dokumentáló munkát a Munkásotthonhoz tartozó Központi Könyvtár helytörténeti gyűjteményében.
“utatószoba” a könyvtárban /2024
fotó: Oláh Bernadett
Éppen az elmúlt napokban vált teljessé időben is a helytörténeti munka egyik fontos ága, az újságcikkek összegyűjtése és feltárása.
– Mindenekelőtt egy helyesbítést – kezdi Venesz Béla a helytörténeti anyag látogatottságáról. Ezt az anyagot nem az olvasók tömegei használják, hanem azok, akik ilyen vagy olyan célból megbízható adatokat és anyagokat keresnek a város történetével kapcsolatban. Tapolczai Jenő például a mi anyagunk alapján pontosította az emlékeiben élő eseményeket, és ugyanezt tette Miskolczi Miklós is, dunaújvárosi könyvének írása közben. Ami az újságcikkeket illeti, tény, hogy néhány nappal ezelőtt jutottam el időben a mai napig: legutolsó feldolgozott dátuma 1977. szeptember 13. Dunaújvárosról, a mairól, röviden: régiről és a Dunaújváros történetéről nincs teljesebb cikkgyűjtemény másutt az országban, ez teljesebb még az Országos Széchenyi Könyvtár anyagánál is.
– Milyen fogalomkör szerint kereshet itt anyagot a kutató?
– Amit mondok, az nemcsak az újságcikkekre, hanem általában minden anyagunkra vonatkozik, tehát a könyvekre, a hangszalagokra is. A helytörténeti katalógusban kereken tizenegyezer címszó tartalmazza a fellelhető dokumentumokat, a következő csoportosításban: várostörténet, természeti viszonyok, társadalmi jelenségek, munka és munkaügy, néprajz, mozgalmi és politikai élet és közélet, kül- és belpolitikai kapcsolatok, közigazgatás, gazdaság (ipar, kereskedelem, vendéglátás, közellátás, mezőgazdaság), művelődésügy, sport, Fejér megyével való kapcsolatok.
– Minden nyomtatott anyag eredetiben található meg itt?
– Természetesen nem, de nem is ez a fontos. A jövő útja könnyebb tárolás érdekében egyébként is az, hogy lehetőleg mindent mikrofilmen őrizzünk. Amely nyomtatott anyag nem volt megszerezhető, arról mikrofilmet csináltam.
A bemutatott mikrofilmolvasó roppant praktikus jószág: az eredeti nyomtatványt valódi mértékben is mutatja, de ha akarom, egy-egy nyomtatott hasábot tízszeres méretben hoz a szemem elé, s kényelmes olvasási mód ez, közben nyugodtan lehet jegyzetelni, s lapozás helyett egy kis továbbító kerékkel hozhatom szemem elé a következő oldalt. Öröm játszani vele. Vajon a gyerekek…
– Kisiskolás gyerekek gimnazisták, főiskolások, is járnak ide anyagért, brigádok is, ha egy-egy vetélkedőhöz egészen pontos adatokra van szükségük. A városban lévő szobrokról, épületekről, az itt élt, vagy élő nevezetes emberekről, a Dunaújvárosról bárhol megjelent írásokról, az itt járt bel- és külföldi politikusokról, művészekről, tudósokról perceken belül tudunk részletes felvilágosítást adni. De ha valaki mondjuk a város egészségügyének történetére vagy közlekedésének fejlődésére kíváncsi, ha meg akarja hallgatni a városalapítók visszaemlékezéseit, akkor …
Évtizedek emlékei egy apró szobában /2024
fotó: Oláh Bernadett
– Kiknek a hangját őrzi a hangszalag-gyűjtemény?
– A visszaemlékezők között ott vannak a “legősibb” városlakók, csak kapásból: Lombos Ferenc, Abonyi Sándorné, Inokai János, Pataki József, Tapolczai Jenő, Borovszky Ambrus, Bondor József, Pintér Ferenc, Takács Imre… Összesen hatvan kazettányi visszaemlékezésünk van.
– Hogyan lehet ennyi anyagot tárolni?
– Nem a tárolás a legfőbb gond, illetve a legnagyobb munka, hanem a feltárás. Minden egyes dokumentumot végig kell hallgatni, illetve el kell olvasni, mérlegelni, hogy fontos-e várostörténeti szempontból, vagy sem: ha fontos, ha lényeges, akkor pontos, rövid jellemző katalóguscédulát kell készíteni róla, hogy a kutató gyakorlatilag segítség nélkül is tudja, mit tartalmaz az anyag.
És, bár ezt a helytörténész nem mondja, látom, hogy sokoldalú judicium kell ehhez a mérlegeléshez, hiszen például a hangfelvételek között pentelei népszokások mellett ott látható, illetve hallható Kádár János 1975-ben Dunaújvárosban mondott beszéde is. S a nyomtatott anyagban színházkritikától tanácsi vb-anyagig, az üzemi ebéd minőségét csipkedő glosszától a partomlásról szóló híradásokig vagy éppen tornászlányaink sikeréig minden elképzelhető anyag várja itt az érdeklődőket pontos rendben, kézreeső módon, tudományos szakszerűséggel feldolgozva.
Dunaújvárosi Hírlap lefűzött példányai /2024
fotó: Oláh Bernadett
A könyvtárnak ez az alig tíz négyzetméternyi szobácskája, a helytörténeti gyűjtemény a város elmúlt két és fél évtizedének történetét őrzi, sőt: őrzi Dunaújváros múltjának, régmúltjának, történelem előtti korának, a bronzkornak régészek által feltárt és feldolgozott adatait is.
Valódi kincsesbánya ez a kis helyiség, múltunk, és folytonosan múlttá váló jelenünk eseményeinek, emberi tetteinek őrzője Dunaújváros fejlődésének hű és pontos krónikása.
(k)
Digitális tartalmak a könyvtár Helyismereti Különgyűjteményben
A bejegyzés az Arcanum Digitális Tudománytár segítségével készült.
