Kedves Látogató!
Szeretettel köszöntjük Önt/Önöket templomunkban. Kérjük az alábbi viselkedési szabályok betartását:
- A templomtérben nyugodt, csendes viselkedéssel adunk tiszteletet a jelenlévő Istennek és a közösségnek. Az apszisban csak a szolgálatot teljesítők (pap, ministránsok, sekrestyés) tartózkodhatnak. Az oltár előtti lépcsőnél tovább ne menjen!
- A férfiakat kérjük, hogy fedetlen fővel tartózkodjanak a templomban. Hölgyeknél is javasoljuk a megfelelő ruházat, esetleg pántos ruha esetén vállkendő használatát.
- A templomban ne fogyasszon ételt vagy italt! A templomkertben pihenőkre természetesen ez a szabály nem vonatkozik. Köszönjük, hogy ügyel a tisztaságra!
Egyházközségünkről további információt talál a www.dunaujvarosiplebania.hu honlapon.
Kívánjuk, hogy templomunk megismerése után tudásban és lélekben gazdagodva távozzon. Visszavárjuk a jövőben is.
A DUNAPENTELEI SZENTHÁROMSÁG TEMPLOM TÖRTÉNETE
Előzmények
A pentelei plébániát először egy 1350-ből való zálogügylet irataiban említtették. A plébánia jelentőségét mutatja, hogy az apostagi és almási templomok a penteleinek filiái voltak.
A XV-XVI. századi Pentele lakossága keresztény vallású lehetett, a korabeli Tabula Hungariae ábrázolások szerint a településnek külön temploma volt. Lázár deák térképén (1522-1528) a monostor mellett egy kerek ablakú (talán gótikus) templomtorony szerepel.
A törökök elől menekülő betelepülők között lehettek azok a pentelei rác-szerb bevándorlók is, akik a háborúk során egyre pusztuló magyar lakosság helyére költöztek. A Rákóczi szabadságharc után, egy 1715-ből származó összeírás alapján 12 jobbágy, 13 zsellér, 1 „lakó” és 1 szabados családról tudunk, mindannyian rácok. 1720-ban már körülbelül 15 római katolikus család élt Pentelén. Lelki gondozásukat a dunaföldvári központtal működő mariánus ferences szerzetespapok végezték. A lakosokat Előszálláson anyakönyvezték. Az első felekezeti temető 1735-től működött. 1736-ban Pentele már Adony filiája volt.
1743-1744-ben Rudnyánszky József földesúr 130-135 római katolikus vallású magyar családot telepített Pentelére. A római katolikus családok 1743-ban nádtetős, vertfalú kápolnát építettek, szegényes oltárral. Az épület előtt fa harangláb állt. 36 cm átmérőjű kis harangját Joseph Steinstock budai mester készítette, melynek felirata „Joseph Steinstock cog.mich in Ofen” 1745-től saját lelkész szolgált Pentelén Antalffy Bonaventura ferences szerzetes személyében, aki adományokból tartotta fenn magát. Az adminisztratúrával egy időben elindult az önálló anyakönyvvezetés is.
Az előző templom
1748-ban Rudnyánszky József – a 495 római katolikus hívő kérésének is engedve – úgy döntött, hogy méltó templomot építtet Pentele településen (Pentele kegyúraként Dunaújváros legrégebbi templomát, amely a mai Ráctemplom). A templom alapkövét Milldorfer György adonyi plébános tette le, szentelésére még az év december 21.-én sor került. A templom a szentelésben a Szentháromság titulust kapta. A templomban padokat, szószéket, orgonát és keresztelőkutat is felállítottak, oltárát Szent József és Szent Julianna szobrai díszítették. Az épületben állt még egy Szentháromságot és Egy Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló szobor. A vörös templomtoronyban három harang szólt. 1752-ben egyházmegyés plébánosok vették át a ferences szerzetesek helyét. Pentele első – Adonytól független – önálló plébánosa Gyenge István volt (1752-1758), aki 1761-ben elkezdte a templomtörténeti események vezetését a Historia Domusban (a szerkesztők tudomása szerint a könyv a II világháború során megsemmisült).
Dunapentelén 1760-ban 731 hívőt, 1778-ban már 1020 hívőt regisztráltak az összeírásokban – a templomot kinőtte a közösség. (a mai pentelei r. k. templom helyén egy második) templomépület létesítése és meghosszabítása 1769-ben szintén Rudnyánszky József kegyúr nevéhez fűződik, aki egyúttal kőtornyot is emeltetett a fatorony helyébe. „A plébánia templom, valamint a torony újra megtetőztetett és kimeszeltetett, új toronyóratáblák készíttetetnek, szóval ez egész templom és toronynak külső alakja kijavíttatott és ékesíttetett.” Az új templomban már három oltár állt: a régi Szentháromság oltár, Szent Aja oltára és a XIX. század elején felszentelt Fájdalmas Szűz oltára. A hívek a templom előtt és a temetőben keresztet állítottak. Az 1805. évi egyházlátogatási jegyzőkönyv ezt a keresztet már nem említi, valószínűleg elpusztult.
(1774-ben Rudnyánszky József kegyúr az első kis barokk r.k. templomot ünnepélyesen átadja a görögkeletieknek és a reménybeli görögkatolikusoknak. Tömbösen csak rácok vannak a településen, így válik lényegében e kőtemplom ráctemplommá, akik ennek a 26 éves állapotban átvett építménynek adják meg sajátnak tekintett arculatát hagymakupolával és ikonosztázzal stb. 1780 után szentelik fel “Szent Miklós Ereklyéinek Átvitele” szerb ortodox templomként).
A II József-kori katonai felmérés (1785-ben) nagyobb falunak nevezte Dunapentelét, ahol több szilárd épület, két erős templom és egy postaház állt – a templomok egyike a pápista közösség temploma lehetett.
1833-ban a gazdaságilag megerősödött Dunapentele mezővárosi rangot kapott. A mezőváros lakossága növekedett, megerősödött a módos paraszti, iparos és kereskedőréteg.
A mai templom épülete
1862-ben megkezdődött a Magyar úti Szentháromság plébániatemplom újjáépítése háromhajós alaprajzzal, neoromán stílusban, az oldalhomlokzaton kétszer öt páros, félköríves záródású ablakkal, síkmennyezetes főhajóval, valamint félkörívvel záródó apszissal. A kegyúri jogokat gyakorló Katolikus Vallásalap megbízása lapján Borckert Ferenc irányította a munkálatokat. A római katolikus lakosság közmunkával (kézi és igásnapszámmal) segítették az építkezést. „Méltán megemlítendő az újjáépült szép katolikus templom pompás tornyával, mely az N. M. Helytartótanács által építtetett.” – olvashattuk Pesty Frigyesnél. 1864. június 12-én Zalay Ferenc helybéli plébános által megáldott kereszt az egybegyűlt megszámlálhatatlan nép ujjongása közben húzatott fel a toronyra és Istennek ajánlva a tető felett helyére illesztetett.” – állt a pentelei plébánia históriás könyvében.
A templom kapuzatát kétfelől levélfejezetes féloszlopok díszítik, felettük az építés évszámával és a későbbi renoválások évszámaival (1964, 1974). A templom orgonáját (1/12 m/r) Carl Hesse bécsi orgonaépítő mester készítette, 1870-ben állították fel a karzaton. A felújítás előtti időszakból, 1851-ből származnak a templom szenteltvíz tartó edényei, amelyek a rajtuk található felirat alapján Molnár Ferentz alkotásai.
1871-ben a Dunapentele nagyközség lakossága (az 1871 és 1886 évi községek rendelkezéséről szóló törvények alapján Dunapentele nagyközségi besorolást kapott) – valószínűleg egy járvány után – a Mondbach kúria előtt egy kétalakos kőkeresztet állítatott, fém korpusszal, talapzatán Mária domborművel.
Précsenyi (Peretsényi) Márton gazda 1891-ben egy Szentháromság oszlopot ajándékozott a katolikus egyházközségnek, Havranek Antal székesfehérvári kőfaragó alkotását. A szobrot szintén a Mondbach kúria elé állították fel (szerk.: ma a Szentháromság templom előtt áll).
A századfordulón megemlékeztek a magyar kereszténység fennállásának 900 éves évfordulójáról, melyet a sekrestye mellett elhelyezett emléktábla hirdet az alábbi felirattal: „JesusChristus heri et hodie ipse et in saesula. Cui gloria in saeculorum”, azaz „Jézus Krisztus tegnap ma és mindörökké” (Zsid 13.8) és „Dicsőség Neki mindörökké” (Tim2 4.18)
Az első világháború és a Tanácsköztársaság egyházellenes hónapjai után Dunapentelén is megalakult a római katolikus egyház első tanácsa. A közösségi élet fellendülése mellett az egyházközség épületei is gazdagodtak. Szlezák László harangöntő mestertől megrendelték a Szentháromság templom nagyharangját, és a középső harangot (alsó átmérője 77 cm és 53 cm) a következő felirattal: „Öntetett a dunapentelei hívek áldozatkészségéből, Nm. Dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök és Ligday Károly dunapentelei plébános idejében 1921. augusztus 31.-én.” A templombelső román stílusú ornamentikáját és freskóit Lohr Ferenc festőművész készítette el 1928-ban. A Szentháromság templom felújítása alkalmával elkészült a külső kerítés és támfal, és a külső homlokzat vakolat. 1928. december 18.-án szentelte föl Shvoy Lajos megyéspüspök. Az ünnepségről megyeszerte megemlékeztek.
A II. világháború Dunapentelét sem kímélte. Shvoy Lajos püspök így emlékezett a háború utáni évekre: „Romegyházmegye lettünk. Legfőbb gond a romok eltakarítása volt. 1946-ban lassan magukhoz térnek az egyházközségek. A romok eltakarításában az ifjúság vezet. Mindenütt ott vannak, ahol dolgozni kell. De a lelkieket sem hagyják el. […] Dunapentele is hamarosan rendbe hozta borzalmasan összelőtt templomát…”
A háború utáni néhány év rendkívül termékenynek bizonyult a Szentháromság templom újjáépítése szempontjából. A szegénység és a bizonytalan politikai helyzet ellenére a lakosság jelentős adományából kicserélték a katedrálüvegeket, ez a felajánlás az adományozó egy éves jövedelmét is jelenthette. 1954-ben állították fel a Mária év tiszteletére márványból készített keresztelő kutat. A kút tartóoszlopán a mennybemenő Mária alakja, a tetején keresztelő Szent János és Jézus keresztelési jelenete látható. A bombázás során tönkrement padokat az 50-es évek második felében cserélték ki, az új padok Szabó János pentelei asztalosmester kezét dicsérik. 1957-ben elhelyezték az előtér kovácsoltvas térelválasztóit.
Az ideiglenesen helyreállított Szentháromság plébániatemplom részleges felújítását, a templom építésének 100 éves évfordulójára, 1964-ben végezték. Ekkor készült el a mai formájában a templomtorony lefedése. A toronyóra szerkezete annyira tönkrement, hogy már nem lehetett visszaszerelni.
Valószínűleg 1986-ban restaurálták a Szentháromság templom szentélyének falfestményeit és az oltár feletti Krisztus freskó részletét, amelybe a háború során belelőttek. A szentély külső falára, a mennyezet alá II. János Pál pápa címere került, a boltívet szeráfokból álló díszítősor szegélyezi. A Máriás pápacímer az előtérben található kovácsoltvas rácson is látható, szalagján a pápa jelmondatával. 1987-ben a főbejárat melletti szentélyben elhelyezték a Szent Maximilián Kolbevértanút ábrázoló festményt és a II. világháború áldozatainak emléktábláját.
Azóta fenntartási, felújítási munkák történtek az állagmegóvás céljából, de a belső tér és a templomépület külseje nem változott. A templomot a dunaújvárosi római katolikus közösség használja, napjainkban is liturgikus események helyszíne.
A Szentháromság templom szentélye
A Szentháromság templom falfestményei
A dunaújvárosi Szentháromság templom falfestményeit Lohr Ferenc (Budapest, 1871. – Budapest, 1946.) készítette 1928-ban. Az apszis és a szentély restaurálása az 1980-as évek második felében megtörtént.
A félkörrel záródó apszisból a feltámadt Krisztus tekint a hívekre, kitárt karokkal közelít felénk fehér ruhájában. Lába alatt a földgömb látható. Két angyal a fejére helyezi az igazság és az élet koronáját (2Tim 4,8; Jel 2,4). Az apszist betölti a glóriából áradó dicsfény. Jézust szeráfok és táncoló angyalok imádják. Az apszist – az aranyló csillagos eget és a felhősávot követően – geometrikus motívumok zárják le. Geometrikusformák kísérik az ólomüveg ablakok szegélyét is.
A téglalap alaprajzú szentély ornamentikája színvilágában és motívumaiban is eltér az apszistól és a főhajótól, mintegy elválasztva a tereket egymástól. A szentély apszis felőli oldalfalát díszítő pálmafák a Szent feliratú tekercsekkel Krisztus örökre szóló győzelmét hirdetik.
Az élénk kék kereszt boltozatú mennyezetet az evangélisták attribútumai uralják: az angyal Mátét, a sas Jánost, a szárnyas tulok Lukácsot. a szárnyas oroszlán Márkot jelképezik. A körökbe zárt ábrákat lángnyelvekre emlékeztető növényi motívumok kapcsolják össze. A szentély szegélyeit csillagvirágokra emlékeztető díszítősorok zárják.
A keresztelőkápolna felé nyíló boltív felett, a szentély jobb oldalát Jézus szíve díszíti, mögötte a keresztrúddal kiegészített horgonnyal a megváltás, a remény jelével. A szent írás szavaival: “… erős támaszt kaptunk, mi, akik arra törekszünk, hogy az előttünk levő reményt megragadjuk. Lelkünk biztos és szilárd horgonya ez…” (Zsid2 7.19) A horgony alatt ábrázolt csillag az útmutatás, a hallhatatlanság és a remény, az isteni jelenlét motívuma.
Dunapentele védőszentje: Szent Pantaleon
A sekrestye ajtaja fölött Dunapentele védőszentje, Szent Pantaleon látható a következő felirattal: “Dunapentele-Dunaújváros Védőszentje, Szent Pantaleon betegek csodatévő gyógyítója könyörögj érettünk”. Pantaleon felemelt tekintettel imádkozik. Előtte angyal térdel, egy tálat nyújtva az orvos-katona felé. A tálból kígyó emelkedik ki, amely az orvoslás szimbóluma, de jelentheti a hit erejével legyőzött bűnt is. A háttérben a tündöklő napkorong. Isten monogramja: az határtalanságát, örökkévalóságát és tökéletességét szimbolizálja. A napkorong két oldalán egy-egy szeráf szintén az isteni jelenlétet hirdeti. A falfestmény előterében, a baloldalon egy férfi, egy nő és egy gyermek kéri a szent segítségét. A páholyablakok felett keresztet tartó angyalt ábrázolt a művész, az elmaradhatatlan gazdag növényi díszítőelemekkel.
A főhajót és a mellékhajókat négy oszlopon nyugvó boltívsor választja el egymástól. Az oldalfalakat, a kazettás mennyezet és az oszlopfők határolta területet, szintén falfestmények díszítik. A szentélybe vezető boltív fölött II. János Pál pápa címere látható. A mennyezet alatt gazdag geometriai motívummal átszőtt szőlőminta, a boltív vonalában szeráfok sora zárja le a szentély külső falát.
A főhajó oszlopai fölött négy jelenetet és két szentet ábrázolt a festő formailag egységes szerkezetben. A megörökített események az Újszövetséghez és az Egyházhoz kapcsolódnak.
A szentély közelében, a főhajó jobboldali freskóján a szent családot láthatjuk. A betlehemi jelenetben a festő a szokásos szereplőkkel és jelképekkel dolgozta fel a témát: a jászol mellett a vigyázó Mária és József, velük szemben a pásztor imádják az újszülött Jézust. A díszletben látható az ökör és a bárány (amely Jézus szimbólum is). A háttérben felfedezhető a rózsalugas, Mária szimbóluma. Érdekessége a jelenetnek, hogy a betlehemi csillag helyett a napkorong világít az égbolton, melyet szeráfok füzére határol.
A születés témájú falfestménnyel szemben a feltámadás pillanatát örökítette meg a festő. A dicsőséges krisztus magasodik az angyal és a megrémült katona fölé. Mozdulata és a feltámadási lobogó a szokásos ábrázolásmódot követi. A háttérben a jeruzsálemi környezet látható.
A főbejárat előtt, baloldalon Pünkösd jelenete tárul elénk. A kép központi alakja a trónon ülő Mária, feje fölött a galambként ábrázolt Szentlélekkcl. A Szentlelket a többi képen is gyakran alkalmazott napkorong szimbólum veszi körül. A Szentlélek eljövetele, azaz az Egyház születése szép párhuzamot alkot Krisztus születésével.
Az Egyház születésével szemben az Oltáriszentség imádása látható. A szentségtartó az oltáron áll. A dicsőség fénye mutatja, hogy a feltámadt Krisztus közöttünk van. Az előtérben két angyal térdel, egyikük füstölőt tat a kezében. A tömjén felszálló füstje a mennybe felszálló imádság illata (Jel 5.8). A dicsőítésben részt vesz a szeráfok kara is.
A főhajó közepén, mindkét oldalon egy-egy hittérítő szent alakját jelenítette meg a festő. Xavéri Szent Ferenc szerzetes, a Távol-Kelet pápai legátusa messzi földrészekre vitte el a keresztény tanítást. Keresztet vett a kezébe, maga köré gyűjtötte az embereket, és katekizmusra tanította őket, prédikált nekik, gyóntatott, mindent elkövetett annak érdekében, hogy a megkeresztelt, de lélekben elhanyagol! híveket életre serkentse. 1927-ben XI. Pius pápa a földkerekség minden misszióját Ferenc oltalmába ajánlotta, így lett ő a misszionáló Egyház védőszentje. A freskóról a szent álló alakja tekint ránk, amint két kezével lángoló mellkasára mutat. A háttérben a vértanúságára utaló pálmafák láthatók.
Szent Adalbert püspök Közép és Kelet-Európábán tevékenykedett. Megalapította a brevnovi apátságot és Meseritz kolostorát, melyek idővel igazi szellemi-lelki középponttá lettek: sok püspököt, apátot, szerzetest adtak Cseh-. Morva-, Lengyel- és Magyarországnak, számos misszionáriust küldtek Oroszországba. Évszázadokon keresztül a keresztény vallás és kultúra központjai voltak a nyugati szlávok számára. Szent Adalbert 994-995-ben Magyarországon térített. Ő keresztelte és bérmálta meg többek között Szent Istvánt. Máig is ő az esztergomi egyházmegye védőszentje. Püspöki díszbe öltöztetett alakja lombos fák előtt tárul a szemlélő elé, amint egyik kezét áldásra emeli.
A felső falsávban, a jelenetekről festett párkányzattal elválasztva, a mennyezet fából készült tartószerkezeti elemei közül geometriai ablak-formába zárt angyalok néznek le a hívők közösségére. A tizenhat angyal egyedi vonásokkal rendelkezik, mozdulataik is különböznek egymástól. Az egyházhoz, illetve a szentíráshoz köthető jelképes tárgyakat tartanak a kezükben.
A karzat fölött a szentély falán már megismert szőlőmotívum ismétlődik. A főhajó boltíveit gazdag geometrikus és stilizált növényi formák díszítik
A Szentháromság templom ablakainak feliratai
Apszis:
| Szent István királyű 1947: Preiner István főapát |
Szent László király 1948: Dunapentelci Római Katolikus Egyházközség |
| Sekrestye: Szent Flórián |
Keresztelőkápolna: Lisieuxi Szent Teréz 1947: Vajda László Szent Klára 1948: Vincze Sándor és családja Szent Katalin 1947: Vince Sándor és családja Szent Rozália 1947: Halmai Károly |
| Bal oldali mellékhajó: Szent József Jézussal Dunapentelei Iparos és Ker. kör Mária Jézussal 1947: Rózsafüzér Társulat Szent Ágnes 1947: Markovics testvérek Szent Margit 1947: Kádár József és neje Rabóczki Julianna Szent Cecília 1948: A dunapentelei Szent Ágnes Kongregáció Szent Antal Jézussal 1948: Farkas István és felesége Velis VilmaOldalbejárat: Oltáriszentség Pelikán Franki László és gyermekei Szűz Mária Egyházi énekkar 1948. évi tagjai |
Jobb oldali mellékhajó: Szent Ilona 1947: Hauzer Gyula és neje Szent György 1948: Ujbányi György és családja Szent Julianna 1948: Perecsényi testvérek Szent György 1948: Perecsényi Györgyné és Dr Tóth László Szent Anna a gyermek Máriával 1947: Tornyai József és családja Szent Pantaleon Dunapentelei Római Katolikus Férfiak Credo Egyesülete Szent Imre 1948: Pintér József és neje Fekete Anna Jézus Szent Szíve 1948: Fiilöp István és neje Szent Ferenc 1948: Vajda László |
Főbejárat:
Isten báránya
1948: Nyuli György és neje Julinka Rozália
KÉPEK
További képek:
2022. 09. 24. Látogatás és koncert a Római Katolikus templomban
Közös virtuális sétánk után a római katolikus hívek köszönésével búcsúzunk:
Dícsértessék a Jézus Krisztus!
Mindörökké! Ámen
Az ismertetőanyag a „A Dunaújvárosi Római Katolikus Egyházközség múltja és jelene” című könyv alapján készült. ISBN 978-963-06-6511-7
További felhasznált képek: Horváth Tamás
Dunapentelei Tematikus Élménytúra






























